Kolta Ferenc
Kolta Ferenc

2024. október 6. Vasárnap

Kolta Ferenc

irodalomtörténész, pedagógus

Névváltozatok

Klenner Ferenc 

Születési adatok

1915. november 4.

Bonyhád, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1973. június 11.

Pécs

Temetési adatok

1973. június 15.

Pécs

Köztemető


Család

Sz: Klenner Teofil (1873–1939) elemi iskolai igazgató, Karner Hermina. Öten voltak testvérek: Klenner Béla (1903–), Kolta (Klenner) János (1907–1983) geográfus, demográfus; Reichel Lajosné Klenner Mária és Ádám Jakabné Klenner Zsófia (Ella). F: Maráth Emma. 

Iskola

A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen magyar–német–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1939). 

Életút

A pécsi városi kereskedelmi középiskola r. tanára (1939–1950), a Pécsi Pedagógiai Főiskola, ill. a Pécsi Tanárképző Főiskola Irodalom Tanszéke tanársegéde, adjunktusa (1950–1953), tanszékvezető főisk. docense (1953–1973). 

Tudományos pályafutásának kezdetén bekapcsolódott a Sorsunk és a Dunántúl c. folyóiratok kritikai tevékenységébe, majd jelentős szerepet vállalt a Jelenkor c. lap alapításában. Irodalomtörténészként a magyarországi felvilágosodás és reformkor sajátosságaival, Garay János (1812–1853) munkásságával, valamint Baranya megye és Pécs irodalmi múltjával, pedagógusként a főiskolai és az egyetemi irodalomtanítás helyzetével, olvasás-lélektani kutatásokkal foglalkozott. Garay Jánosról szóló nagymonográfiája kéziratban maradt. Magyarországon az elsők között vizsgálta az ifjúsági irodalom történetét, annak nevelés- és művelődéstörténeti jelentőségét, továbbá elsők között próbálta meg tisztázni az ifjúsági és gyermekirodalom fogalmát, annak sajátos esztétikai követelményeit (Donászy Ferenc, Pósa Lajos és Sebők Zsigmond munkásságának részletes elemzésével). Felvetette egy ifjúsági irodalmi folyóirat és az ifjúsági irodalommal foglalkozó szaklap megindítását. Számos főiskolai jegyzetet, tankönyvet, szöveggyűjteményt írt és szerkesztett, közülük az ifjúsági irodalomról szóló tankönyvét húsz éven át használták (1964-től). 

Emlékezet

Pécsett élt, tevékenysége Pécshez és Baranya megyéhez kötődik. Pécsett hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. 

Elismertség

A TIT Baranya megyei Szakosztályának elnöke. 

Szerkesztés

A Jelenkor c. irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 

Főbb művei

F. m.: A modern irodalomszemlélet. (A pécsi városi kereskedelmi középiskola évkönyve, 1942 és külön: Pécs, 1942)
A magyar irodalom története vázlatokban. Segédkönyv a magyar irodalomtörténet tanulásához. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1947)
Petőfi Sándor. Főisk. jegyz. (Bp., 1952
és utánnyomások: 1953–1956)
Primitív költészet. Főisk. jegyz. (Bp., 1952
és utánnyomások: 1953–1956)
A költészet kialakulása. (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 1. Pécs, 1954)
Dante. (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 4. Pécs, 1954)
Gyermek- és ifjúsági irodalom. Pálfalvi Istvánnal és Péczely Lászlóval. Tanárképző főisk. jegyz. (Bp., 1954
2. kiad. 1955)
Goethe. (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 11. Pécs, 1955)
A német felvilágosodás irodalma: Lessing, Goethe, Schiller. (Az Állami Pedagógiai Főiskola kiadványai. Bp., 1955)
Irodalmunk a felszabadulás után. Pataky Lászlóval. Főisk. jegyz. (Bp., 1955)
Garay János három szerelmi verse. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
Garay János ismeretlen versei. (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
Thury Zoltán a Pécsi Naplónál. (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
A magyar irodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. 1772–1849. Szerk. (A Budapesti Pedagógiai Főiskola kiadványa. Bp., 1957 és utánnyomások: 1958–1976)
Irodalmunk a XIX. század második felében. 1849–1905. Harsányi Zoltánnal és Horváth Károllyal. (A Budapesti Pedagógiai Főiskola kiadványa. Bp., 1957 és utánnyomások: 1958–1976)
Istvánffy Miklós ismeretlen levele. (Irodalomtörténet, 1959)
Reviczky Gyula néhány elfelejtett írása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
A magyar ifjúsági irodalom kezdetei. (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960/61)
Az ifjúsági irodalom történetének néhány elvi problémája. (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
Gyermek- és ifjúsági irodalom a tanító- és óvónőképző intézetek számára. (5. átd. kiad. Bp., 1963
6. kiad. 1964)
Ifjúsági irodalom. Monográfia. (Bp., 1964
2. kiad. 1965
3. kiad. 1966
4. kiad. 1968
és utánnyomások: 1969–1978)
Házi olvasmányok elemzése az általános iskolai irodalomtanításban. Szerk. (Bp., 1964
2. kiad. 1966)
A gyermekek olvasás-lélektani vizsgálatának néhány feladata. (A Pécsi Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1965)
Húsz év ifjúsági irodalma. (Jelenkor, 1965)
Kísérletek újtípusú ifjúsági regényirodalom kialakítására 1945–1948 között. (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1965)
Az ifjúsági irodalom a Magyar Írók Szövetségének pécsi vitája tükrében. (Pedagógiai Szemle, 1967)
Szöveggyűjtemény a felvilágosodás második fele és a reformkor irodalmából. Összeáll. (Bp., 1967
2. kiad. 1970
és utánnyomások: 1971–1981)
Az olvasóvá nevelés kérdései. (Pécs, 1969)
Irodalomtörténet. 11. A magyar irodalom a felvilágosodás korában, a reformkorban és a szabadságharc idején. Főisk. tankönyv. (Bp., 1971)
Móricz Zsigmond: Erdély. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Janus Pannonius-kultusz Pécsett a XX. században. (Baranyai Művelődés, 1972
Jelenkor, 1972
Janus Pannonius-tanulmányok. Bp., 1975). 

Irodalom

Irod.: Szakáll Károly: K. F.: Gyermek- és ifjúsági irodalom. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Halálhír. (Népszabadság, 1973. jún. 12.)
Péczely László: K. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Nemes István: K. F. (Irodalomtörténet, 1974)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. I–II. köt. (Bp., 1997–2000)
Kolta László: Bonyhádi arcképek. (Bonyhád, 2000)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője