Koch Ferenc
geográfus, pedagógus
Születési adatok
1901. augusztus 25.
Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1974. október 29.
Budapest
Temetési adatok
1974. november
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Bleicher Katalin. F: Koch Ferencné Györkös Erzsébet (1909–1982) geográfus, statisztikus, közgazdász. Leányai: Koch Klára és Koch Éva; fiai: Koch Ferenc, Koch György és Koch László.
Iskola
A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon földrajz–vegytan szakos középiskolai tanári okl. (1926) és doktori okl. szerzett (1926), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem rk. hallgatója is.
Életút
A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar Gazdaságföldrajzi Intézetében gr. Teleki Pál gyakornoka, tanársegéde (1923–1934); közben a Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasaként Berlinben tanult (1924–1925). A budapesti Wesselényi utcai kereskedelmi tanonciskola (1934–1937), a budapesti Teleki Blanka női felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1937–1949) és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a csillagászat mb. szakelőadója (1934–1948). A Gazdasági és Műszaki Főiskola r. tanára (1950–1951), az MDP Pártfőiskoláján a földrajz r. tanára (1951).
Az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának alapító vezetője (1951–1954). Az ELTE Élet- és Földtudományi Kar, ill. a TTK Regionális Földrajzi Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1953–1956), tanszékvezető egy. tanára (1956. szept. 15.–1966. dec. 31.). Az Élet- és Földtudományi Kar dékánhelyettese (1955–1957).
Gazdaságföldrajzzal, mezőgazdasági és ipar-, ill. településföldrajzzal, valamint a földrajztudomány és -oktatás ideológiai kérdéseivel, a polgári geográfia bírálatával foglalkozott. A II. világháború után, elsőként tett kísérletet a marxizmus-leninizmus elveinek a földrajzban való alkalmazásában, az első szocialista földrajztankönyvek szerzője és szerkesztője. Jelentős ismeretterjesztő és tudomány-népszerűsítő tevékenysége, nevéhez fűződik az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának megszervezése.
Emlékezet
Budapesten (Kelenföld, XI. kerület Vincellér utca 26/c.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Temetésén Marosi Sándor (1929–2009) akadémikus mondta a búcsúbeszédet.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955).
Szerkesztés
A Földrajzi Könyv- és Térképtári Értesítő, ill. a Földrajzi Értesítő főszerkesztője (1951–1954). A Földrajzi Közlemények szerkesztője (1953–1958), a szerkesztőbizottság tagja (1958-tól). A Természet és Társadalom (1953-tól) és a Természettudományi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1963-tól).
Főbb művei
F. m.: A tengeráramlások emberföldrajzi hatása. – Az energiafogyasztás 1922-ben. (Földrajzi Közlemények, 1925)
Szászország iparföldrajza. Doktori értek. (Bp., 1926)
Az észtországi olajpala. (Magyar Földrajzi Évkönyv, 1928)
Halászat. (Közgazdasági enciklopédia. Bp., 1929)
Az indiai Sarda-csatorna. – A La Manche alatti alagút terve. (Földrajzi Közlemények, 1929)
A Zuider-Zee kiszárítása. – Éghajlati szélsőségek. (Földgömb, 1931)
Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai. Sajtó alá rend. Kádár Lászlóval. (Bp., 1936)
A nehézipar földrajzi tényezői. (Földrajzi Közlemények, 1939)
A Dél-afrikai Unió. (Földgömb, 1942)
Rizstermelésünk és az öntözőgazdálkodás. (Földrajzi zsebkönyv. Bp., 1944)
Argentína. (Földrajzi zsebkönyv. Bp., 1945)
A hazánkkal szomszédos államok gazdasági földrajza. (Bp., 1948)
Gazdasági földrajz a kereskedelmi iskolák számára. I–II. köt. Molnár Bélával. (Bp., 1948)
Földrajz a közgazdasági technikumok számára. I–III. köt. (Bp., 1950)
Földrajz a középiskolák I. osztálya számára. Molnár Bélával. (Bp., 1951)
Földrajz a szakérettségis tanfolyam számára. (Bp., 1951)
Földrajz a gimnáziumok II. osztálya számára. Tóth Auréllal. (Bp., 1952)
Új tengerek keletkeznek a Szovjetunióban. Útmutató. (Bp., 1952)
A nyolcvanéves Magyar Földrajzi Társaság története. – A Magyar Földrajzi Társaság alapszabálya. Bulla Bélával. (Földrajzi Közlemények, 1953)
A természetátalakítás földrajza. (A TTIT kiadványa. Bp., 1954)
Földrajzi zseblexikon. 44 térképpel. Szerk. Petres Lászlóval. (Bp., 1955)
Beszámoló a Szovjetunió II: Össz-szövetségi Kongresszusáról. – A Földrajztudományi Kutatócsoport. (Földrajzi Értesítő, 1955)
A magyar földrajztudományok helyzete és feladatai. (Természet és Társadalom, 1955)
A marxizmus-leninizmus alkalmazása a földrajzi kutatásban és oktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1955)
Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságának bírálata. Benyújtott kand. értek. is. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Az európai tőkés országok gazdaságföldrajza. I. köt. Egységes egy. jegyz. (Bp., 1958)
A vas- és acélgyártás földrajza. (A földrajz tanítása, 1959)
A nacionalizmus elleni harc irányelvei a földrajzban. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Észak-Amerika gazdaságföldrajza. A tőkés országok gazdaságföldrajza. III. Egy. jegyz. (Bp., 1969).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1974. nov. 5.)
Somogyi Sándor: Búcsú K. F.-től. (Földrajzi Közlemények, 1974)
Marosi Sándor: Búcsúbeszéd K. F. ravatalánál. (Földrajzi Értesítő, 1975)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Marosi Sándor: Száz éve született K. F. (Földrajzi Értesítő, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2015
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)