Koch Ferenc
Koch Ferenc

2024. november 13. Szerda

Koch Ferenc

geográfus, pedagógus

Születési adatok

1901. augusztus 25.

Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1974. október 29.

Budapest

Temetési adatok

1974. november

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Bleicher Katalin. F: Koch Ferencné Györkös Erzsébet (1909–1982) geográfus, statisztikus, közgazdász. Leányai: Koch Klára és Koch Éva; fiai: Koch Ferenc, Koch György és Koch László. 

Iskola

A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon földrajz–vegytan szakos középiskolai tanári okl. (1926) és doktori okl. szerzett (1926), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem rk. hallgatója is. 

Életút

A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar Gazdaságföldrajzi Intézetében gr. Teleki Pál gyakornoka, tanársegéde (1923–1934); közben a Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasaként Berlinben tanult (1924–1925). A budapesti Wesselényi utcai kereskedelmi tanonciskola (1934–1937), a budapesti Teleki Blanka női felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1937–1949) és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a csillagászat mb. szakelőadója (1934–1948). A Gazdasági és Műszaki Főiskola r. tanára (1950–1951), az MDP Pártfőiskoláján a földrajz r. tanára (1951).

Az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának alapító vezetője (1951–1954). Az ELTE Élet- és Földtudományi Kar, ill. a TTK Regionális Földrajzi Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1953–1956), tanszékvezető egy. tanára (1956. szept. 15.–1966. dec. 31.). Az Élet- és Földtudományi Kar dékánhelyettese (1955–1957). 

Gazdaságföldrajzzal, mezőgazdasági és ipar-, ill. településföldrajzzal, valamint a földrajztudomány és -oktatás ideológiai kérdéseivel, a polgári geográfia bírálatával foglalkozott. A II. világháború után, elsőként tett kísérletet a marxizmus-leninizmus elveinek a földrajzban való alkalmazásában, az első szocialista földrajztankönyvek szerzője és szerkesztője. Jelentős ismeretterjesztő és tudomány-népszerűsítő tevékenysége, nevéhez fűződik az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának megszervezése. 

Emlékezet

Budapesten (Kelenföld, XI. kerület Vincellér utca 26/c.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Temetésén Marosi Sándor (1929–2009) akadémikus mondta a búcsúbeszédet. 

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955). 

Szerkesztés

A Földrajzi Könyv- és Térképtári Értesítő, ill. a Földrajzi Értesítő főszerkesztője (1951–1954). A Földrajzi Közlemények szerkesztője (1953–1958), a szerkesztőbizottság tagja (1958-tól). A Természet és Társadalom (1953-tól) és a Természettudományi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1963-tól). 

Főbb művei

F. m.: A tengeráramlások emberföldrajzi hatása. – Az energiafogyasztás 1922-ben. (Földrajzi Közlemények, 1925)
Szászország iparföldrajza. Doktori értek. (Bp., 1926)
Az észtországi olajpala. (Magyar Földrajzi Évkönyv, 1928)
Halászat. (Közgazdasági enciklopédia. Bp., 1929)
Az indiai Sarda-csatorna. – A La Manche alatti alagút terve. (Földrajzi Közlemények, 1929)
A Zuider-Zee kiszárítása. – Éghajlati szélsőségek. (Földgömb, 1931)
Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai. Sajtó alá rend. Kádár Lászlóval. (Bp., 1936)
A nehézipar földrajzi tényezői. (Földrajzi Közlemények, 1939)
A Dél-afrikai Unió. (Földgömb, 1942)
Rizstermelésünk és az öntözőgazdálkodás. (Földrajzi zsebkönyv. Bp., 1944)
Argentína. (Földrajzi zsebkönyv. Bp., 1945)
A hazánkkal szomszédos államok gazdasági földrajza. (Bp., 1948)
Gazdasági földrajz a kereskedelmi iskolák számára. I–II. köt. Molnár Bélával. (Bp., 1948)
Földrajz a közgazdasági technikumok számára. I–III. köt. (Bp., 1950)
Földrajz a középiskolák I. osztálya számára. Molnár Bélával. (Bp., 1951)
Földrajz a szakérettségis tanfolyam számára. (Bp., 1951)
Földrajz a gimnáziumok II. osztálya számára. Tóth Auréllal. (Bp., 1952)
Új tengerek keletkeznek a Szovjetunióban. Útmutató. (Bp., 1952)
A nyolcvanéves Magyar Földrajzi Társaság története. – A Magyar Földrajzi Társaság alapszabálya. Bulla Bélával. (Földrajzi Közlemények, 1953)
A természetátalakítás földrajza. (A TTIT kiadványa. Bp., 1954)
Földrajzi zseblexikon. 44 térképpel. Szerk. Petres Lászlóval. (Bp., 1955)
Beszámoló a Szovjetunió II: Össz-szövetségi Kongresszusáról. – A Földrajztudományi Kutatócsoport. (Földrajzi Értesítő, 1955)
A magyar földrajztudományok helyzete és feladatai. (Természet és Társadalom, 1955)
A marxizmus-leninizmus alkalmazása a földrajzi kutatásban és oktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1955)
Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságának bírálata. Benyújtott kand. értek. is. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Az európai tőkés országok gazdaságföldrajza. I. köt. Egységes egy. jegyz. (Bp., 1958)
A vas- és acélgyártás földrajza. (A földrajz tanítása, 1959)
A nacionalizmus elleni harc irányelvei a földrajzban. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Észak-Amerika gazdaságföldrajza. A tőkés országok gazdaságföldrajza. III. Egy. jegyz. (Bp., 1969). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1974. nov. 5.)
Somogyi Sándor: Búcsú K. F.-től. (Földrajzi Közlemények, 1974)
Marosi Sándor: Búcsúbeszéd K. F. ravatalánál. (Földrajzi Értesítő, 1975)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Marosi Sándor: Száz éve született K. F. (Földrajzi Értesítő, 2001). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője