Kmoskó Mihály
Kmoskó Mihály

2022. augusztus 12. Péntek

Kmoskó Mihály

orientalista, római katolikus pap

Születési adatok

1876. augusztus 29.

Illava, Trencsén vármegye

Halálozási adatok

1931. április 8.

Pusztazámor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1931. április 10.

Pusztazámor


Család

A trencséni gimnáziumban éretts. (1893), a bécsi Pázmáneumban teológiát végzett (1893–1897), az Augustineumban tanult tovább (1897–1898), pappá szentelték (1898. okt. 17.), Bécsben teológiai doktori okl. szerzett (1899), a bécsi tudományegyetem ösztöndíjával Bejrútban, Jeruzsálemben (1899–1900), Oxfordban és Londonban orientalisztikát tanult (1900–1902). A budapesti tudományegyetem Hittudományi Karának ún. bekebelezett doktora (1907). A zsidók politikai és vallási élete Nagy Sándortól Pompeiusig tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908), Az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.).

Iskola

A budapesti központi papnevelő intézet tanulmányi felügyelője (1904–1909); egyúttal a budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1908–1909). Berger János (1841–1909) halála után a Hittudományi Karon az ószövetségi szentírástudomány mb. tanára (1909–1910), r. tanára (1910. máj. 18.–1914. dec. 8.) a héber nyelv és a keleti nyelvek ny. r. tanára (1914. dec. 9.–1923. aug. 21.), a Bölcsészettudományi Karon a sémi filológia ny. r. tanára (1923. aug. 21.–1931. ápr.); közben a Kar dékánja (1918–1919). Pusztazámori plébános (1923–1929).

Életút

A sémi filológia, a sémi népek ősvallásának, a zsidóság hellenizmus kori és kora középkori történetének nemzetközileg is jelentős kutatója. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban az Ószövetség arámi és héber nyelvű forrásainak filológiai vizsgálatával, az ókeresztény szír egyházatyák munkásságával, a szír egyház megalakulásával és korai történetével foglalkozott. Nevéhez fűződik – többek között – Hammurapi törvénykönyvének első magyar fordítása (1911). Később érdeklődése az eurázsiai sztyeppei népek, különösen a vándorló magyar törzsek története felé fordult. Összegyűjtötte és kiadta a magyarságra vonatkozó keleti (szír, arab és perzsa) forrásokat. Jelentős közéleti szerepet játszott: az I. vh. idején törökországi és palesztinai missziót vállalt, amelynek célja a központi hatalmak hittérítő tevékenységének előkészítése volt. A Tanácsköztársaság idején Lengyelországba távozott, ahol befolyását latba vetve sikertelenül próbált fellépni a Felvidék elcsatolása ellen. A proletárdiktatúra bukása után (1919) tevékenyen bekacsolódott a politikai életbe, jelentős szerepet játszott a szélsőjobboldali antiszemita mozgalmakban. Élete végén Pusztazámorra vonult vissza, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Emlékét Pusztazámoron utca őrzi. A Szent István Akadémia tagja (r.: 1915).

Emlékezet

A Kereszt Jegyében c. fővárosi katolikus folyóirat szerkesztője (1902. júl.–okt.).

Főbb művei

F. m.: A Ghetto-zsidóság világából. (Magyar Sion, 1904)
Adalékok az eredeti bűn dogma-történetéhez zsidó és keresztény forrásokból. (Hittudományi Folyóirat, 1905/06)
A zsidók politikai története a hellenizmus kezdetén. Kritikai tanulmány Flavius Josephus archaeológiája adatairól. (Bp., 1906)
Apocalypsis Baruch. Vita S. Simeonis Bor-Sabba e’Testamentum Adae. (Paris, 1907)
Az elefantinei zsidók levele a jeruzsálemi perzsa helytartóhoz. (Hittudományi Folyóirat, 1908)
Unu-Amon papyrusa. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 75. Bp., 1909)
A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora a diabenei Henana idejében. (Hittudományi Folyóirat, 1909)
Hamurabi törvényei. Szerk. Bochkor Mihály. Ford. K. M. 1 metszettel. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának kiadványai. 2. Kolozsvár, 1911)
A babeli harmonia praestabilita eszméje a panbabylonisták felfogása szerint. (A Filozófiai Társaság Közleményei. Bp., 1911)
Tolsztoj Isten-eszméje. (Hittudományi Folyóirat, 1911)
Az emberiség első írott szabadságlevele. Urukagina lagasi király reformjai. (Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből. I. 3. Bp., 1913)
Assyria újabb uralkodóinak assuri feliratai. (Hittudományi Folyóirat, 1913)
A sumírek. (Turán, 1913)
Az agadéi dynastia és a sémi uralom kezdetei Mezopotámiában. (Történeti Szemle, 1914)
A sémi népek ősvallásának főbb problémái. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 90. Bp., 1915)
Ágoston Péter: A zsidók útja. (Katholikus Szemle, 1917)
Néhány fontosabb messiási jövendölés magyarázata. (Keresztény kiskönyvtár. 24–25. Bp., 1918)
A zsidóság Messiása és a kereszténység megváltója. (Keresztény kiskönyvtár. 26–27. Bp., 1918)
Hogyan zsidósodott el Magyarország? Tanulmány. (Bp., 1919)
Miért lett antiszemitává a magyar középosztály? Röpirat. (Bp., 1919)
A zsidóság világuralmi törekvései. (Ébredő Magyarok Egyesületének Könyvtára. 1. Bp., 1921)
Góg és Magóg. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1923. jan. 8.)
Gardízi a törökökről. (Századok, 1927)
Muhamed al-Aufí anekdota-gyűjteménye negyedik részének XIV. fejezete. (Történeti Szemle, 1929)
Az iszlám keletkezése. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kiskönyvtára. 17. Bp., 1929)
Mohamedán írók a steppe népeiről. I/1–I/2. Szerk. Zimonyi István. (Magyar Őstörténeti Könyvtár. 10 és 13. Bp., 1997 és 2000)
A zsidóság világuralmi törekvései. Hasonmás kiad. (Bp., 2000)
Szír írók a steppe népeiről. Szerk. Felföldi Szabolcs. (Magyar Őstörténeti Könyvtár. 20. Bp., 2004)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője