Klaniczay Tibor
Klaniczay Tibor

2024. december 7. Szombat

Klaniczay Tibor

irodalomtörténész

Születési adatok

1923. július 5.

Budapest

Halálozási adatok

1992. május 14.

Budapest

Temetési adatok

1992. május 26.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Klaniczay László, Duda Friderika (†1944. ápr. 24. Rimaszombat. Temetés: 1944. ápr. 26. Rimaszombat). Sz: vitéz Klaniczay Gyula (1892. ápr. 15. Likér, Gömör-Kishont vm.–1970. jún. 13. Budapest. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1970. jún. 20. Farkasrét) jogász, az Országos Gyermekvédő Liga titkára, 1945 után a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője, Heyszl Gizella (†1983. aug. 22. Budapest. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1983. szept. 12. Farkasrét). középiskolai tanár.

 

F: 1949–1992: nagybessenyői Bessenyei Mária (1931. ápr. 24. Debrecen–1992. júl. 22. Debrecen) művészettörténész, régész, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának lektora, Bessenyei László (1903–1942) és Tóth Zsófia (1910–1991) leánya. Fia: Klaniczay Gábor (1950–) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora és Klaniczay Péter (1955–); leánya: Klaniczay Júlia (1954–).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–olasz szakos középiskolai tanári okl. (1945) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1946), állami ösztöndíjjal a római tudományegyetemen tanult (1947–1948).

Az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954), az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1979. máj. 11.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem BTK dékáni titkára (1946–1947), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Tudományos Osztálya előadója (1948–1949). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete beosztott tanára, egy. adjunktusa (1949–1953), a Régi Magyar Irodalom Története Tanszék alapító egy. docense (1953–1957), egyúttal az MTA Hivatalának szaktitkára (1953–1956). Az MTA Irodalomtörténeti Intézete, ill. az MTA Irodalomtudományi Intézete igazgatóhelyettese (1956–1984), igazgatója (1984–1992). Az MTA Elnökség tagja (1985. máj. 9.–1990. máj. 21.).

A párizsi Sorbonne Egyetem (1967–1968), a római La Sapienza Egyetem vendégprofesszora (1975–1979).

Az ország német megszállása idején a nemzeti ellenállás résztvevője, az illegális Táncsics-zászlóalja tagja (1944–1945). Az Eötvös Collegium ifjúsági elnöke (1945).

A magyar középkor, a humanizmus, a reformáció, a manierizmus és a barokk irodalmának nemzetközi hírű kutatóprofesszora, a magyar irodalomtudomány meghatározó személyisége. Az 1772 előtti magyar irodalomtörténettel kapcsolatos, összehasonlító és komplex jelleget öltött kutatásai új alapokra helyezték a régi magyar irodalom vizsgálatát és európai összefüggésbe való beillesztését. Jelentős szerepet vállalt a régi magyar irodalom külföldi megismertetéséért és a hungarológia iránti nemzetközi érdeklődés felkeltéséért. Alapvetően új eredményeket ért el Zrínyi Miklós (1620–1664) munkásságának filológiai feltárása terén.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Halála után az MTA Irodalomtudományi Intézete (ITI) ermlékkötetet állított össze tiszteletére (1994-ben). Az MTA ITI halálának 5. évfordulóján tudományos ülésszakot is rendezett (az ITI-ben, a Ménesi úton, domborműves emléktábláját is felavatták, 1997. máj. 14-én). A Debreceni Egyetem Magyar és Össszehasonlító Irodalomtudományi Intézet Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke halálának 10. évfordulóján szintén tudományos konferenciát rendezett (Relígió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban címmel, Debrecenben, 2002. máj. 23–25-én). A konferencián Bitskey István akadémikus emlékezett meg Klaniczay Tiborról.

Elismertség

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság főtitkára (1977–1991), alelnöke (1991–1992).

 

A Lengyel Tudományos Akadémia t. tagja, a Medieval Academy of America, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtörténeti Társaság tagja. A Fédération Internationale des Sociétes et des Instituts pour l’Étude de Renaissance és az Associazione Internazionale per gli Studi di Lingua e Letteratura Italiana vezetőségi tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (ezüst, 1952), Munka Érdemrend (arany, 1976), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1983).

 

Kossuth-díj (1955).

 

Akadémiai Pálmák Érdemrendje (tiszti fokozat, 1976), Olasz Köztársaság Érdemrendje (lovagi fokozat, 1981).

 

A Tours-i Tudományegyetem t. doktora (1976).

Szerkesztés

Az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője (1958–1967), főszerkesztője (1976–1980).

A Humanizmus és reformáció és a Studia humanitatis c. könyvsorozatok szerkesztője.

Főbb művei

F. m: A fátum és szerencse Zrínyi műveiben. Egy. doktori értek. is. (Dissertationes Facultatis Philosophiae. 6. Bp., 1947)
Zrínyi Miklós könyjegyzeteinek kérdéséhez. (Magyar Könyvszemle, 1947)
Zrínyi Miklós. (Tanulj jobban! Az Országos Neveléstudományi Intézet kiadványa. Bp., 1949)
Régi magyar irodalom és folklór. (Irodalomtörténet, 1949)
A magyar irodalom története a felvilágosodás koráig. Egy. jegyz. Barta Jánossal. (Bp., 1950)
Magyar irodalomtörténet a gimnáziumok számára. Ideiglenes tankönyv. Barta Jánossal és Czibor Jánossal. (Bp., 1950)
A régi magyar irodalom átértékelésének kérdései. (Irodalomtörténet, 1950)
A Szigeti veszedelem. (Irodalomtörténet, 1951)
A régi magyar irodalom. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1952–1953 és utánnyomások: 1954–1988)
Zrínyi Miklós. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., Akadémiai, 1954)
Adalékok kéziratos énekeskönyveink történetéhez. Beszámoló a Román Népköztársaság könyvtáraiban végzett kutatásaimról. (Az MTA I. Osztálya Közleményei, 1954 és külön: Bp., 1954)
A Rákóczi-szabadságharc legszebb éneke. Részlet K. T. felszólalásából. (Irodalomtörténet, 1954)
„Kapádból is csinálj fegyvert!” A kuruc versekről. (Csillag, 1954)
Hermányi Dienes József ismeretlen munkája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954 és Reneszánsz és barokk. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. Bp., 1961)
Magyar nyelvű verses kéziratok Csehszlovákia könyvtáraiban. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1955 és külön: Bp., 1955)
A magyar irodalomtörténet-írás mai helyzete. Csabai Tiborral. (Társadalmi Szemle, 1955)
A realizmus kérdései és a régi magyar irodalom. (A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Az Irodalomtörténeti Kongresszus vitái. 1955. nov. 1–3. Szerk. is. Bp., 1956)
Tinódi Sebestyén emlékezete. (Tinódi-emlékkönyv. Sárvár, 1956)
A magyar irodalomtörténeti kutatások második ötéves terve. 1956–1960. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956 és külön: Bp., 1956)
A magyar reformáció irodalma. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásához. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1957 és külön: Bp., 1957)
Ujfalvi Imre és az 1602. évi énekeskönyv. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958 és külön: Bp., 1958)
Népiesség és romantika. (Kortárs, 1958)
A Fanchali Jób-kódex. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1959 és külön: Bp., 1959)
A magyar barokk irodalom kialakulása. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960
franciául: La naissance et le développement de la littérature baroque en Hongrie. Acta Litteraria, 1960)
A magyar későreneszánsz problémái. Sztoicizmus és manierizmus. (Irodalomtörténet, 1960)
A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A szerelem költője. Balassi Bálint. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1961 és külön: Bp., 1961)
A magyar irodalom reneszánsz-korszaka. (Irodalomtörténet, 1961)
Történelmi téma – szocialista regény. (Kortárs, 1961)
Kis magyar irodalomtörténet. Kismonográfia. Szabolcsi Miklóssal és Szauder Józseffel. (Bp., Gondolat, 1961
Sikerkönyvek. 2. kiad. 1962
Sikerkönyvek. 3. jav. kiad. 1965
franciául: 1962
oroszul: 1962
németül: 1963
angolul: 1964
lengyelül: Warszawa, 1966
bolgárul: Szófia, 1975)
Reneszánsz és barokk. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. (Bp., Szépirodalmi, 1961
2. kiad. Szeged, 1997)
Az irodalomtörténeti szintézis néhány elvi kérdése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
A textológiai munka problémái. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Egy irodalomtörténeti kongresszus és tanulságai. – A népies konzervativizmus nemzetfelfogásáról. (Kortárs, 1962)
Le possibilités d’une littérature comparée de l’Europe orientale. (Acta Litteraria, 1963)
A textológiai munka problémái. – A polgári irodalomtörténet-írás öröksége és a marxista irodalomtudomány. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1963 és mindkettő külön: Bp., 1963)
A művészeti stílusok helye a marxista kutatásban. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei, 1963)
La poésie de la renaissance et la noblesse hongroise. (Studia Historica, 1963)
Nézeteltérések a „nemzeti jelleg” körül. (Kritika, 1963. 1.)
Zrínyi Miklós. Monográfia. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 14. 2. átd. kiad. Bp., 1964)
Marxizmus és irodalomtudomány. Monográfia. (Bp., Akadémiai, 1964)
A magyar reneszánsz-kutatás újabb eredményei. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Style et histoire du style. (Littérature hongroise – littérature européenne, 1964)
Les sciences littéraires hongrois après la libération. (Acta Litteraria, 1965)
A szocialista realizmusról. (Társadalmi Szemle, 1965)
A nemzeti irodalom fogalmáról. (Helikon, 1965)
A régi magyar családnevek helyesírása. (Magyar Nyelv, 1966)
Réalité et idéalisation dans la poésie pétrarquiste de Balassi Bálint. (Acta Litteraria, 1966)
A „Csontváry-kérdés”. (Kritika, 1966. 1.)
Megjegyzések a jelenkori irodalom történetéhez. (Kritika, 1966. 3.)
Stílus és módszer. Adalékok a művészeti korszakok kérdéseihez. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1966. nov. 29.
megjelent, kivonatosan: Kritika, 1967)
Un macchiavellista ungherese: Miklós Zrínyi. (Italia ed Ungheria. Bp., 1967)
Eckhardt Sándor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Zrínyi olvasmányaihoz. Vittorio Siri. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
Stílus és módszer. (Kritika, 1967. 3.)
A reneszánsz hatása és ellentmondásai. (Kritika, 1970. 1.)
A reneszánsz válsága és a manierizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970 és külön: Reneszánsz füzetek. 4. Bp., 1970
franciául: La crise de la renaissance et le manierisme. Acta Litteraria, 1971
olaszul: Strumenti di ricerca. 1. Roma, 1973)
Nicasius Ellebodius és poétikája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971 és külön: Reneszánsz füzetek. 10. Bp., 1971)
Az Irodalomtudományi Intézet Reneszánszkutató Csoportjának munkájáról. (Helikon, 1971)
Az irodalmi korszak fogalmáról. (Kritika, 1971. 1.)
A művészet és az irodalom társadalomtörténete. Arnold Hauser könyvéről. (Kritika, 1971. 8.)
A magyar középkorkutatás fealdatai. (Magyar Tudomány, 1972 és külön: Bp., 1972)
A múlt nagy korszakai. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi, 1973)
A régi magyarországi írók nemzeti hovatartozása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
A magyar filológia helyzete külföldön. (Magyartanítás külföldön, 1973)
A reneszánsz korszakolása és értelmezése. (Irodalomtörténet, 1974 és külön: Bp., 1974)
Megoldott és megoldatlan kérdések az első magyar egyetem körül. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974 és külön: Bp., 1974)
Gondolatok a nemzeti hagyományról. (Kortárs, 1974)
Mattia Corvino e l’umanesimo italiano. (Problemi attuali di scienza e di cultura Quadermo. Roma, 1974)
A kereszteshad eszméje és a Mátyás-mítosz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975 és külön: Reneszánsz füzetek. 28. Bp., 1975)
Jegyzetek Budai Parmenius Istvánról. Egy kitűnő könyv margójára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975 és külön: Bp., 1975)
A neoplatonizmus szépség- és szerelemfilozófiája a reneszánsz irodalomban. (Filológiai Közlöny, 1975 és külön: Bp., 1975)
Reformáció és anyanyelvű műveltség. (Világosság, 1975)
Nemzet és történelem. Szűcs Jenő könyvéről. (Valóság, 1975)
Bán Imre köszöntése. (Studia Litteraria, 1975)
Búcsú Szauder Józseftől. (Kortárs, 1975)
Hagyományok ébresztése. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi, 1976)
A Contribution to the Stephen Parmenius Research. (Acta Litteraria, 1976)
Mi és miért veszett Mohácsnál? (Kortárs, 1976)
Galeotto Marzio és Mátyás. (Világosság, 1977)
Renaissance und Manierismus. Zum Verhältnis von Gesellschaftskultur, Poetik und Stil. Monográfia. (Literatur und Gesellschaft. Berlin, 1977
lengyelül: Warszawa, 1986)
A Zrínyi-nyomda mini-hasonmásai a magyar nyomdászat történetéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
Reflections on National Tradition. (The New Hungarian Quaterly, 1978)
Reneszánsz. (Helikon, 1978)
Thomas Antonii de Senis „Caffarini”. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Varjas Béla hetven éves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
A nagy személyiségek humanista kultusza a XV. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982 és külön: Reneszánsz füzetek. 52. Bp., 1982)
Manierizmus és barokk – a hagyomány és újítás szemszögéből. (Literatura, 1983)
Béládi Miklós. (Hungarológiai Értesítő, 1983)
Az akadémiai mozgalom és Magyarország a reneszánsz korában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. ápr. 18.)
Wandlungen der Manierismus- und Barockauffassung. (Acta Litteraria, 1984)
Kulturális és történelmi hagymányaink feltárása. (Magyar Tudomány, 1984)
Egyetem és politika a magyar középkorban. (Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984)
Pallas magyar ivadékai. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi, 1985)
Le mouvement académique à la renaissance et le cas de la Hongrie. (Hungarian Studies, 1986)
A Zrínyi-kiadás 1957. évi tervezete. (Zrínyi-dolgozatok, 1986)
Korszerű politikai gondolkodás és nemzetközi látókör Zrínyi műveiben. (Irodalom és idoelógia a 16–17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp., 1987)
A manierizmus politikai filozófiája. Paruta és Lipsius. (Világosság, 1987)
Hungaria és Pannonia a reneszánsz-korban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1988 és külön: Reneszánsz füzetek. 75. Bp., 1988)
Akadémiai törekvések Mátyás udvarában. (Sub Minervae natonis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Bp., 1989)
A magyar filológia helyzete külföldön. 1–2. (Hungarológiai Ismerettár, 1989–1990)
Egyetem Magyarországon Mátyás korában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990 és külön: Bp., 1990)
Nemzeti örökségünk. A Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása c. program tevékenységének összefoglalása. Petneki Áronnal. (Bp., 1992)
Eckhardt Sándor és a régi magyar irodalom. (Filológiai Közlöny, 1992)
Magyar diákok a középkori Párizsban. (Irodalomtörténet, 1992)
A valódi és az ál-Piso-versek (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993)
A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. Kismonográfia. (Humanizmus és reformáció. 20. Bp., 1993
olaszul: Alle origini del movimento accademico ungherese. Alessandria, 2010)
Szent Margit legendái és stigmái. Kismonográfia. Klaniczay Gáborral. (Irodalomtörténeti füzetek. 137. Bp., 1994)
The Concepts of Hungaria and Pannonia in the Age of the Renaissance. (Hungarian Studies, 1995)
Egy kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet lehetőségei. (Res publica nostra. 7. Keresztirányok. Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet. Szerk. Berkes Tamás. Bp., 1999)
Stílus, nemzet és civilizáció. K. T. kötetben meg nem jelent tanulmányai. Vál., szerk. Klaniczay Gábor és Kőszeghy Péter. (Régi magyar könyvtár. Tanulmányok. 4. Bp., 2001).

F. m.: szerk.: Végvári vitézek – szegény legények. Takáts Sándor tanulmányai nyomán összeáll. és a bevezető tanulmányt írta K. T. (Bp., Művelt Nép, 1951)
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I–II. köt. Egy. segédkönyv. Vál., szerk. Barta Jánossal. (Bp., 1951–1952
2. átd. kiad. 1962–1963)
Misztótfalusi Kis Miklósnak mentsége… Sajtó alá rend. Bán Imre, a bevezető tanulmányt írta K. T. (Bp., Szépirodalmi, 1952)
Zrínyi Miklós válogatott művei. Vál. K. T., sajtó alá rend. Bán Imre. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1952
Iskolai Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1957)
Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig. Sajtó alá rend. Esze Tamással és Kiss Józseffel. A bevezető tanulmányt Esze Tamás írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1953)
Kárpáthy Gyula: Zrínyi Miklós. Történelmi dráma 3 felvonásban. A bevezetést írta K. T. (Bp., 1955)
Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Sajtó alá rend. Markó Árpáddal. 4 műmelléklettel. (A hadtudomány klasszikus írásai. Bp., 1957
2. jav. kiad. 1976)
Zrínyi Miklós összes művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1958)
Balassi Bálint szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei. Misianik, Jannal és Eckhardt Sándorral. A szlovák verseket ford. Sziklay László. (Irodalomörténeti Füzetek. 25. Bp., 1959)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (A magyar irodalom gyöngyszemei. Bp., 1959)
A tizenötéves háború, Bocskay és Báthory Gábor korának költészete. (Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 1. Szerk. Stoll Bélával. Bp., 1959)
Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritus. Anekdotagyűjtemény. Sajtó alá rend. (Magyar Könyvtár. Bp., 1960)
Balassi Bálint összes versei és Szép magyar komédiája. Sajtó alá rend. Eckhardt Sándor, az utószót írta K. T. Ill. Szász Endre. (Bp., 1961)
Szerelmi és lakodalmi versek. Sajtó alá rend. Stoll Béla. (Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 3. Szerk. Stoll Bélával. Bp., 1961)
Magyar költők. Versgyűjtemény. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. Pándi Pállal. (Aranykönyvtár. Bp., 1962)
Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei. Sajtó alá rend. Többekkel. (Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 2. Szerk. Stoll Bélával. Bp., 1962)
A magyar irodalom története. I–II. köt. Főszerk. Sőtér István. Szerk. Többekkel. I. köt.: A magyar irodalom története 1600-ig. II. köt.: A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. (Bp., 1964
4. kiad. 1984)
Dolgozatok a feudáliskori művelődéstörténet köréből. Szerk. Pajkossy Gáborral és Ring Évával. (Az ELTE BTK Feudális Kori Egyetemes Történeti Diákkör kiadványa. Bp., 1974)
A manierizmus. Antológia. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. 16 táblával. (Izmusok. Bp., 1975
2. kiad. 1982)
László király. Szent László király dekrétumainak könyve. – Szent László király legendája. – Részletek a Bécsi Képes Krónikából. Az előszót írta K. T. Miniatűr könyv. Bibliofil kiad. (Bp., 1976)
Brodarics István históriája a mohácsi vészről. Az 1903. évi kiadás hasonmás kiadása bibliofil kiadásváltozattal is. Ford. Szentpétery Imre, a kísérőtanulmányt írta K. T. (Bp., 1976
2. kiad. 1983)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Sajtó alá rend., az előszót írta K. T. Miniatűr könyv. Bibliofil kiad. (Bp., 1982)
Janus Pannonius versei. Vál. K. T., ford. Kardos Tibor. (Magyar remekírók. Magyarországi humanisták. Bp., 1982)
Zrínyi Miklós: Tábori kis tracta. – Mátyás király életéről való elmélkedések. – Ne bántsd a magyart! – Az török áfium ellen való orvosság. Sajtó alá rend. K. T. (Bp., Magvető, 1983)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. A szöveget gondozta K. T. (Bp., 1984)
A Bibliotheca Zriniana története és állománya. Zrínyi Miklós könyvtárának katalógusa. Összeáll. Hausner Gábor, szerk. K. T., az utószót írta Kovács Sándor Iván. (Zrínyi Könyvtár 4. Bp., 1991)
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. Szerk. Kádár Judittal. (Bp., 1993)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. A szöveget gondozta K. T., az utószót írta Szepes Erika. (Bp., 1997).

Irodalom

Irod.: műveiről: Herczeg Gyula: K. T.: A fátum és szerencse Zrínyi műveiben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1948)
Makkai László: K. T.: Zrínyi Miklós. (Századok, 1954)
Bán Imre: K. T.: Zrínyi Miklós. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954 és Acta Litteraria, 1957)
Hámori Antónia–Farkas Vilmos: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I–II. köt. Vál., szerk. Barta János és K. T. (Magyar Nyelvőr, 1955)
K. T. Zrínyi Miklós c. doktori disszertációjának vitája. Az összefoglalót írta Pirnát Antal. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Komlovszki Tibor: Balassi Bálint szép magyar komédiája. Sajtó alá rend. K. T. és Jan Misianik. (Acta Litteraria, 1961)
Kolta Ferenc: K. T.: Reneszánsz és barokk. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. (Magyartanítás, 1962)
Wéber Antal: K. T.–Szabolcsi Miklós–Szauder József: Kis magyar irodalomtörténet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Rónay György: K. T. tanulmányai. (Élet és Irodalom, 1962. 9.)
Szigeti József: K. T.: Reneszánsz és barokk. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
Szuromi Lajos: K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. (Alföld, 1964)
Wéber Antal: K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. (Kritika, 1964. 6.)
Barta János: K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. – Komlovszky Tibor: K. T.: Zrínyi Miklós. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Hülvely István: K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. (Magyar Filozófiai Szemle, 1965)
Makkai László: K. T.: Zrínyi Miklós. – Péter Katalin: A magyar irodalom története. II. köt. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. K. T. (Századok, 1966)
Bán Imre: K. T.: A múlt nagy korszakai. (Helikon, 1973)
Kulcsár Péter: K. T.: A múlt nagy korszakai. Tanulmányok. (Kortárs, 1973)
Ács Pál: A manierizmus. Antológia. Vál., szerk. K. T. (Kortárs, 1976)
Bitskey István: K. T.: Hagyományok ébresztése. Tanulmányok. (Alföld, 1977)
Kulcsár Péter: K. T.: Hagyományok ébresztése. Tanulmányok. (Kortárs, 1977)
Végh Ferenc: K. T.: Hagyományok ébresztése. Tanulmányok. (Valóság, 1977)
Kovács Sándor Iván: K. T.: Hagyományok ébresztése. Tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979)
Tarnai Andor: K. T.: Pallas magyar ivadékai. Tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
Sőtér István: K. T.: Pallas magyar ivadékai. Tanulmányok. (Kortárs, 1987)
Téglásy Imre: K. T.: Pallas magyar ivadékai. Tanulmányok. (Irodalomtörténet, 1987)
Szabó András: K. T.: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
Mona Krisztina: K. T.–Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái. (Vigilia, 1995)
Vizkelety András: K. T.–Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái. (Magyar Könyvszemle, 1996).

Irod.: [Tarnai Andor]: K. T. köszöntése. (Irodalomtörtörténeti Közlemények, 1983)
R. Várkonyi Ágnes: A társadalomtudós, ha magyar. Gondolatok egy kiállítás képeiről K. T. hatvanadik születésnapjára. (Kortárs, 1983)
Dán Róbert: K. T. 60. születésnapjára. (Magyar Könyvszemle, 1983)
Kovács Sándor Iván: K. T. köszöntése. (Nagyvilág, 1983)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. máj. 15.)
Németh G. Béla: K. T. (Magyar Tudomány, 1992)
K. T.-ra emlékezünk. Bibliográfia. (Irodalomismeret, 1992)
T. Erdélyi Ilona: K. T. (Helikon, 1992)
Kókay György: K. T. (Magyar Könyvszemle, 1992)
Kulcsár Péter: K. T. haláláról. – Kovács Sándor Iván: „Utolsó fuvallásáig?” K. T. és az újabb Zrínyi-kutatások. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Voisine, Jacques: In memoriam Tibor Klaniczay. (Neohelicon, 1993)
Tezla, Albert: K. T. In memoriam. (Hungarian Studies, 1993)
Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok K. T. emlékezetére. Szerk. Jankovics József. A bibliográfiát összeáll. R. Takács Olga, a mutató Héjjas Eszter munkája. (Az MTA Irodalomtudományi Kutatóintézete kiadványa. Bp., 1994)
Relígió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban. Tudományos ülésszak K. T. emlékére. Debrecen, 2002. máj. 23–25. Szerk. Bitskey István és Oláh Szabolcs. (Csokonai Könyvtár. 31. Debrecen, 2004)
Véghelyi Balázs: K. T. (Irodalomismeret, 2004)
Voigt Vilmos: K. T. áttekintése a magyar irodalomtörténetről 1600-ig. Ősköltészet. (Ethnographia, 2013).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda. 1992. (Bp., 1991)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője