Kiss Mór
jogász
Születési adatok
1857. május 12.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1945. szeptember 10.
Budapest
Család
Kolozsvári zsidó családból származott, az 1880-as években kikeresztelkedett. Sz: Kiss Sámuel, a kolozsvári Karolina Országos Kórház élelmezője. Testvére: Kiss Gizella, Góth Manó (1848–1895) kolozsvári nőgyógyász professzor felesége. F: Fischer Eszter. Fia: Kiss Géza (1882–1970) jogtörténész, egyetemi tanár; leánya: Kiss Klára, Póczy Mihály (1895–1963) vasútépítő mérnök, a vasútépítéstan magántanára felesége.
Iskola
A kolozsvári unitárius gimnáziumban éretts. (1872), korengedménnyel a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karán tanult (1872–1876), jogi (1876) és államtudori okl. (1877), a római jogból magántanári képesítést szerzett (1878), kétéves állami ösztöndíjjal a lipcsei, a berlini, a hallei, a müncheni, a párizsi és a göttingeni egyetemen tanult tovább (1878–1879).
Életút
A nagyszebeni jogakadémia h. (1880–1881), rk. (1881–1882), r. tanára (1882–1884). Az akadémia feloszlatása után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a római jog előadó tanára (1884–1886), a Pandektajogi Tanszék ny. rk. tanára (1886–1890), ny. r. tanára (1890. aug. 9.–1915) és a kereskedelmi és váltójog h. tanára (1892–1895). A Római Jogi Tanszék ny. r. tanára (1915–1919), az impériumváltozás után is Erdélyben maradt (1921. júl. 5-én nyugdíjazták). A Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1892–1893, 1901–1902 és 1911–1912), az egyetem rektora (1904–1905). Udvari tanácsos (1910-től).
Kolozsvár szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja (1900–1919). A kolozsvári egyetemi torna-vívó bizottság elnöke (1906–1910), tagja (1911–1919). A két világháború között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és az Erdélyi Magyar Egylet (EME) tagja.
A római jog oktatásának egyik legjelentősebb személyiségeként Bernhard Windscheid (1817–1892) és Rudolf von Ihering (1818–1892) tanítványaként elsősorban római kötelmi joggal, személyi joggal (magánjoggal), valamint I. Justinianus jogalkotó tevékenységével foglalkozott, a magyarországi pandektajog (= a ma is érvényben lévő római jog gyakorlati alkalmazása) egyik legjelentősebb személyisége. Alapvető tevékenységet fejtett ki a római jog magyarországi oktatásának újjászervezése terén.
Emlékezet
Kolozsvárott született ott élt, és az összeomlás után is ott tevékenykedett, munkássága is a városhoz kötődik. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Főbb művei
F. m.: A végrendeleti alakok kifejlődési története Justinián császár törvényhozásáig bezárólag. (Kolozsvár, 1876)
Egy jeles franczia író a római novatio, cessio és delegatióról. – Nagyérdekű jogi vita a német jogászok között. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1879)
Adatok a bonorum possessio contra tabulas eredetének kérdéséhez. (Erdélyi Múzeum, 1880 és külön: Kolozsvár, 1880)
A Corpus Juris Civilisből kiszemelt és feldolgozott magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye. Magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye kézikönyvül a római jogból tartott practicumokhoz. (Bp., 1883)
Kötelmi jog. Egy. tankönyv. Katona Mórral és Reiner Jánossal. (Magyar magánjog. 3. Bp., 1898)
A kolozsvári egyetemről. (Jogállam, 1903)
A budapesti egyetem javaslatai a hanyag leczkelátogatás ügyében. (Jogállam, 1904)
Elmélet, gyakorlat és hazai jogi oktatásunk reformja. K. M. rektori beszéde. (Kolozsvár, 1905)
K. M. egyetemi előadásai a magyar kereskedelmi törvényhozás legújabb alkotásairól. (Kolozsvár, 1910?)
Adalékok jogi oktatásunk reformjának kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1911)
Háborús gondolatok. Megszűnnek-e a háborúk és eljövend-e az örök béke korszaka? (Kolozsvár, 1914?)
A római jogi gyakorlatok jelentősége a jogi oktatásban. (Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának értekezései. 5. Kolozsvár, 1943).
Irodalom
Irod.: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1928)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2015
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)