Kiss István
Kiss István

2024. október 12. Szombat

Kiss István, ilméri

jogász, szerkesztő

Névváltozatok

Ilméri Kiss István 

Születési adatok

1836. augusztus 11.

Ürmény, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1918. május 8.

Óbecse


Család

Sz: ilméri Kiss János és nemes Tóth Terézia. 

Iskola

Középiskoláit a pozsonyi, a nyitrai és a pesti piarista gimnáziumban végezte Vácott, a csornai premontreiek növendéke (1855–1856), még felszentelése előtt elhagyta a rendet (1860). A pesti tudományegyetemen jogtudori (1864), a politikai tudományok tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1874) és honvédtiszti vizsgát is tett (1871). 

Életút

A keszthelyi gimnázium h. tanára (1858–1859), a Pesti Napló, a Pesti Hírnök és az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa (1859–1860). Pesten köz- és váltóügyvéd (1868–1869). Az egri érseki jogi líceum r. tanára (1874–1907), nyugdíjazták. 

Alkotmányjoggal, államigazgatási és nemzetközi joggal foglalkozott. Az 1860-as években, még a kiegyezés előtt több írásában is követelte a vármegyék alkotmányos jogkörének visszaállítását, majd álnéven több politikai témájú röpiratot is kiadott. Jogtanárként Magyarországon elsők között írt Európa-jogról. Későbbi írásaiban sürgette a hazai jogászképzés (jogtanodák, jogakadémiák és jogi egyetemek) átalakítását. 

Elismertség

A Szent István Társaság Tudományos és Irodalmi Osztálya és a Szent István Akadémia tagja (1915). 

Szerkesztés

A Pesti Hírnök (1860), az Egyveleg (1862), a Képes Ujság (Majer Istvánnal, 1864–1866) c. katolikus lapok szerkesztője. A Magyar Néplap (1865–1868), a Sárkány (1866), a Hétfejű Sárkány (1866–1867), a Képes Népujság (1868), a Magyar Jegyző (1869–1870), a Községek Ujságja (1870), a Községi Kör-Jegyzők Közlönye (1870) és a Községi Jegyzők Közlönye c. egyéb lapok (1871–1873) és az Eger c. hetilap szerkesztője (1881–1885). 

Főbb művei

F. m.: Egy magyar politikus. Röpirat. Név nélkül. (Pest, 1870)
Európai nemzetközi jog. Monográfia és tankönyv. (Eger, 1876)
Bevezetés a jog- és államtudományokba. A jog- és államtudományi rendszerre, s a jogi pályára általában vonatkozó hazai szabályrendeletekkel és törvényekkel vázolja K. I. Monográfia és tankönyv. (Eger, 1877)
Magyar közjog. Magyar államjog. Monográfia és tankönyv. (Eger, 1880
3. átd. és bőv. kiad. 1886
4. kiad. 1888)
A magyarországi jogtanodák kérdéséhez, különös tekintettel a fennálló jogakadémiákra, s a tervezett egyetemekre. A felsőbb tanügynek egy barátjától. (Eger, 1880)
A keleti és a nyugati kérdés. Név nélkül. (Eger, 1887). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője