Család

Sz: ilméri Kiss János és nemes Tóth Terézia. 

Iskola

Középiskoláit a pozsonyi, a nyitrai és a pesti piarista gimnáziumban végezte Vácott, a csornai premontreiek növendéke (1855–1856), még felszentelése előtt elhagyta a rendet (1860). A pesti tudományegyetemen jogtudori (1864), a politikai tudományok tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1874) és honvédtiszti vizsgát is tett (1871). 

Életút

A keszthelyi gimnázium h. tanára (1858–1859), a Pesti Napló, a Pesti Hírnök és az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa (1859–1860). Pesten köz- és váltóügyvéd (1868–1869). Az egri érseki jogi líceum r. tanára (1874–1907), nyugdíjazták. 

Alkotmányjoggal, államigazgatási és nemzetközi joggal foglalkozott. Az 1860-as években, még a kiegyezés előtt több írásában is követelte a vármegyék alkotmányos jogkörének visszaállítását, majd álnéven több politikai témájú röpiratot is kiadott. Jogtanárként Magyarországon elsők között írt Európa-jogról. Későbbi írásaiban sürgette a hazai jogászképzés (jogtanodák, jogakadémiák és jogi egyetemek) átalakítását. 

Elismertség

A Szent István Társaság Tudományos és Irodalmi Osztálya és a Szent István Akadémia tagja (1915). 

Szerkesztés

A Pesti Hírnök (1860), az Egyveleg (1862), a Képes Ujság (Majer Istvánnal, 1864–1866) c. katolikus lapok szerkesztője. A Magyar Néplap (1865–1868), a Sárkány (1866), a Hétfejű Sárkány (1866–1867), a Képes Népujság (1868), a Magyar Jegyző (1869–1870), a Községek Ujságja (1870), a Községi Kör-Jegyzők Közlönye (1870) és a Községi Jegyzők Közlönye c. egyéb lapok (1871–1873) és az Eger c. hetilap szerkesztője (1881–1885).