Kiss Gyula
Kiss Gyula

2024. november 13. Szerda

Kiss Gyula

pedagógus, oktatáspolitikus

Születési adatok

1915. július 20.

Hajdúnánás, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1994. december 10.

Budapest


Család

Sz: Snopper Róza. Apja kereskedősegéd, majd a Hangya Szövetkezet helyi üzletvezetője volt. F: 1939-től Fodor Erzsébet tanítónő. Leánya: F. Kiss Erzsébet (1940–) levéltáros. 

Iskola

A Debreceni Református Tanítóképzőben ún. kántortanítói okl. (1935), általános iskolai szaktanítói képesítést (1949), az Egri Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos általános iskolai tanári okl. (1951), a KLTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954), a neveléstudomány kandidátusa (1987). 

Életút

A komádi református népfőiskola h. (1937), majd r. tanítója (1937–1942), a kiskereki állami népiskola tanító-igazgatója (1942–1946); közben a világháború végén tábori postai szolgálatot, majd százada feloszlatása után frontszolgálatot teljesített (1944), az orosz fronton súlyosan megsebesült. A nyírbátori állami általános iskola tanítója (1946–1949), a Nyíregyházi Tankerületi Főigazgatóság személyzeti előadója (1949–1950), a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Oktatási Osztályának továbbképzési csoportvezetője (1950–1952). A budapesti Központi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese (1952–1953), az Oktatási Minisztérium Továbbképzési Főosztályának vezetője (1953. márc.–szept. 30.), oktatási miniszterhelyettes (1953. okt. 1.–1957. ápr. 12.). A budapesti VII. kerületi Hernád utcai általános iskola igazgatója (1957–1964), a Fővárosi Szakfelügyeleti és Továbbképző Intézet, ill. a Fővárosi Pedagógiai Intézet tud. munkatársa (1964–1979). 

Általános iskolai, óvodai és gyógypedagógiai neveléssel foglalkozott. Alapvető szerepet vállalt az óvodai törvény előkészítésében, az új alsó tagozatos általános iskolai tematikus tantervek bevezetésében, az új általános iskolai rendtartás kidolgozásában. Kutatóként elsősorban az iskolavezetés szervezeti kereteit vizsgálta. 

Elismertség

A Magyar Pedagógiai Társaság elnökségi tagja (1967-től), a Vezetési Szakosztály titkára (1967–1974), elnöke (1974–1981), tb. elnöke (1981-től). 

Elismerés

Makarenko-emlékérem (1964), Comenius-emlékérem (1970), Apáczai Csere János-díj (1976), a Magyar Pedagógiai Társaság Emlékérme (1977). 

Főbb művei

F. m.: Az iskolai tervezés néhány kérdése. Kiss Bélával és Nyerges Bélával. (Pedagógiai Szemle, 1960)
Az osztályfőnöki munkaközösségek szerepe, feladatai és működésük. (Segédkönyv az osztályfőnöki munkához. Szerk. Vass Gyula. Bp., 1961)
Az alsó- és felső tagozat kapcsolatairól. 1–2. (Köznevelés, 1961. 5–6.)
Pedagógiai tervezés az általános iskolában. Kiss Bélával. (Bp., 1962)
Az óvoda és az iskola kapcsolatainak néhány tartalmi kérdéséről. 1–3. (Óvodai Nevelés, 1962)
Az általános iskolai nevelőtestület elsődleges közösségeiről. (Pedagógiai Szemle, 1962)
Az iskolavezetés pedagógiájáról. (Köznevelés, 1964. 22.)
Az iskolai pedagógusközösség önkormányzatáról. (Pedagógiai Szemle, 1965)
Az iskolatanács helye, szerepe és jelentősége az iskolai közösségben. (Budapesti Nevelő, 1965)
Az iskolavezetés pedagógiája. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1965. Bp., 1966)
Az igazgató a pedagógusközösségben. (Bp., 1966)
Az iskolán belüli pedagógiai tervezés. Pedagógiai irányítás az iskolában. (Neveléselmélet. Szerk. Nagy Sándor és Horváth Lajos. Bp., 1967)
Együttműködés az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel. (Nevelőmunka az általános iskola 5–8. osztályában. Szerk. Pataki Ferenc, Hunyady Györgyné, Tóth László. Bp., 1967)
Az iskolavezetés ellenőrzési koncepciója. 1–2. (Köznevelés, 1968. 17–18.)
A szocialista iskolavezetésről. Szerk. (Bp., 1969)
Iskolavezetés. I–III. köt. Szerk. (Bp., 1970)
A pedagógiai vezetéselmélet és az irányítási gyakorlat néhány kérdése. (Pedagógiai Szemle, 1970)
Felügyelet és iskolavezetés. (Budapesti Nevelő, 1970)
Vezetéstudomány és pedagógia. (A vezetéselmélet a nevelőtestület és az ifjúság kapcsolatrendszerében. Szerk. Csermely Tibor. Nyíregyháza, 1972)
A rendtartások és a munkaközösségek. (Budapesti Nevelő, 1974)
Az iskolaigazgatók továbbképzésének gondjai és lehetőségei. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Az iskolavezetés hatékonysága és a rendszerszemlélet. (Rendszerszemlélet és pedagógia. Szeged, 1978)
Tematikus tervezés és irányító tanmenet. (A tanító, 1980)
Rendszerszemléletű irányítás Zalában. (Pedagógiai Szemle, 1980)
A szocialista iskolavezetés megalapozása. Kand. értek. (Bp., 1986). 

Irodalom

Irod.: Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője