Kiss Dezső
Kiss Dezső

2024. november 7. Csütörtök

Kiss Dezső

fizikus

Születési adatok

1929. január 15.

Debrecen

Halálozási adatok

2001. június 24.

Budapest

Temetési adatok

2001. július 10.

Budapest

Fiumei út


Iskola

A Debreceni Tudományegyetemen fizikus okl. szerzett (1952), a fizikai tudományok kandidátusa (1955), doktora (1966), az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.). 

Életút

Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) Kozmikus Sugárzási Osztályának tud. segédmunkatársa (1952–1955), Neutronfizikai Osztályának tud. munkatársa (1955–1957). A II. sz. Fizikai Főosztály, ill. a Nagyenergiájú Fizikai Főosztály Magfizikai Osztálya tud. főmunkatársa (1957–1966), tud. tanácsadója (1966–1992), kutatóprofesszora (1993–1999); egyúttal főosztályvezető-helyettes (1957–1970), főosztályvezető (1970–1972), majd a KFKI főigazgató-helyettese (1979–1989). A dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Neutronfizikai Laboratóriumának csoportvezetője (1960–1963), az Intézet aligazgatója (1976–1979), igazgatója (1989–1992). Az ELTE TTK Atomfizikai Tanszéke c. egy. docense (1957–1971), c. egy. tanára (1971-től). A koppenhágai Niels Bohr Intézet (1967–1969), a genfi Nemzetközi Részecskefizikai Kutatóint. (CERN) vendégkutatója, ill. vendégprofesszora (1975). Az MTA–TMB-n Jánossy Lajos aspiránsa (1952–1955). 

Kísérleti magfizikával, részecskefizikával, a kozmikus sugárzás vizsgálatával foglalkozott. Nevéhez fűződik a magtechnikán működő 0,5 MV-es debreceni Van de Graaff-generátor tervezése és építése, majd a dubnai neutrinó-detektor tervezése és építése. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ún. rezonancia-neutronok befogási mechanizmusának vizsgálata és a neutrinó-kölcsönhatás feltárása terén. 

Elismertség

Az MTA Fizikai Bizottsága elnöke (1984–1989). A Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Szövetség (IUPAP) magyar nemzeti bizottságának titkára (1979–1984), elnöke (1984–1989), a IUPAP Physics for Development Bizottságának titkára (1984–1987). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) elnöke (1993–1996). A Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság Természettudományi Albizottságának tagja (1997–2000). 

Elismerés

Akadémiai Díj (1965 és 1973), Prométheus Díj (1988), Bugát Pál-díj (1988), Gábor Dénes-díj (1999). 

Főbb művei

F. m.: µ-mezonok közepes élettartamának mérése. Kand. értek. (Bp., 1955)
An Investigation of Multiple Spurious Discharges in GM Counters. Friedländer, E.-vel. (Acta Physica, 1956)
On the Statistics of the Determination of the Mean Life of µ-mesons. Jánossy Lajossal. (Acta Physica, 1957)
Investigation of Energy Dependence of Isomeric Cross-section Ration in the Br-79/n, gamma/Br-80, 80m Reaction., Többekkel. (Nuclear Physics, 1965)
Kísérletes vizsgálatok a /neutron, gammma/-reakciók terén. Doktori értek. (Bp., 1965)
Neutronfizika Quittner Pállal. (Bp., 1971)
Measurements of Energy Flow Distributions of 10 FeV/c Hadronic Showers in Iron and in Aluminium. Többekkel. (Nuclear Instruments and Methods, 1976)
Kol–Kos Transmission Regeneration on Hydrogen. Többekkel. (Nuclear Physics, 1976)
Observation of the Diffractive Production of the DeltaKPi System. Többekkel. (KFKI Preprint, 1977)
 A részecskefizikai kísérleti kutatások néhány kérdése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. máj. 1.
megjelent: Magyar Fizikai Folyóirat, 1978)
Az Egyesített Atomkutató Intézet. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1978)
Van-e a neutrínónak tömege? – Egy új neutrínórendszer születik. (Fizikai Szemle, 1980)
Ember és kutatás. Az elemi részek kutatásának néhány sajátossága. (Magyar Tudomány, 1981)
A neutrínó „fénye” és „hangja” az Óceánban. – Negyedszázados a dubnai intézet. (Fizikai Szemle, 1981)
Az atomfizikai kutatások műhelyéről. (Valóság, 1981)
Extensive Study of Metallic Glasses by Positron Annihilation. Többekkel. (Nuclear Instruments and Methods, 1982)
A neutron felfedezése. (Fizikai Szemle, 1982)
Magyar kutatások Dubnában. Kísérleti részecskefizikai kutatások. (Magyar Tudomány, 1982)
Atomfizika. Monográfia. (Bp., 1983)
Delphi – az ókorban jóshely, napjainkban detektor. – A Zo semleges gyenge közvetítő vektorbozon felfedezése. (Fizikai Szemle, 1983)
Mennyit ér a társadalomnak a részecskefizika? (Magyar Tudomány, 1983)
Nukleáris technika. Kajcsos Zsolttal. (Bp., 1984)
A neutrínók detektálásának művészete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. ápr. 16.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1988)
Kísérleti atomfizika. Egy. tankönyv. Horváth Ákossal, Kiss Ádámmal. (Bp., 1998)
Bevezetés a kísérleti részecskefizikába. Monográfia. (Bp., 1990
oroszul: Dubna, 1999). 

Irodalom

Irod.: Szentgyögyi Zsuzsa: Isten veled, Dubna! Az atomközpont kulisszatitkairól beszél s volt igazgató. (Népszabadság, 1992. nov. 7.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője