Király István
irodalomtörténész
Születési adatok
1921. július 15.
Ragály, Gömör vármegye
Halálozási adatok
1989. október 19.
Budapest
Család
Testvére Király Kálmán (1919–1978) orvos, bőrgyógyász. Leánya Király Júlia (1957) közgazdász.Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – m.–német szakos tanári okl. (1944) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1946); közben Németo.-ban (1941, 1943), majd a Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagjaként a berlini tudományegyetemen tanult (1944. márc.–szept.). Az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (kiemelkedő tud. munkásságáért, 1967), az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4., r.: 1979. máj. 11.).Életút
A Debreceni Tanker.-i Főigazg. szolgálattételre beosztott középisk. tanára (1945), beosztott középisk. tanárként az Orsz. Köznevelési Tanács titkára (1945–1947), az OSZK könyvtárosa (1947–1949), egyúttal az Eötvös Collegium tanára (1948–1950) és a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa (1948–1949). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK M. Irodalomtörténeti Int.-ének int.-i tanára (1949–1950), egy. docense (1950–1956), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK II. sz. M. Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1957. júl. 1.–1961. jan. 31.), az ELTE BTK XX. sz.-i M. Irodalomtörténeti Tanszék egy. tanára (1961–1989); a tanszék vezetője (1965–1988). – Ogy.-i képviselő (1971–1985). – 19. és 20. sz.-i m. irodalomtörténettel, elsősorban Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Szabó Dezső munkásságával, valamint kortárs m. irodalommal fogl. Irodalomszemléletét a realizmus híveként kezdetben Ady Endre és a népi írók, majd a marxizmus és Lukács György felfogása jellemezte. 1954-ben részt vett az „új m. irodalom egyes kérdéseiről”, 1958-ban a népi írókról szóló párthatározatok kidolgozásában. Az 1970-es–1980-as években a hivatalos irodalompolitika egyik meghatározó személyiségeként lépett fel a modern irodalmi törekvésekkel szemben. Az ún. Molnár Erik-vitában a kozmopolitizmust és a nemzeti közömbösséget nagyobb veszélynek minősítette a nacionalizmusnál és sürgette egy korszerű nemzetfogalom kidolgozását. Történelmi-pszichológiai megalapozású munkáiban igyekezett az általa elfogadhatónak tartott új módszereket, poétikai megközelítési és elemzési módokat allkalmazni, bár a divatok követésétől határozottan elzárkózótt. Irodalmi módszere a műelemzés volt, a verselemzés mesterének számított. – Az MTA Irodalomtud. Biz. elnöke. A Nemzetk. M. Filológiai Társaság alelnöke (1970-től). – Kossuth-díj (1953), Állami Díj (1973), Németh László-emlékérem (1989). – A Csillag (1949–1950, 1953–1956), a Kortárs (1960–1963), a Szovjet Irodalom c. folyóiratok (1970–1989) és a Világirodalmi Lexikon főszerkesztője (1970–1989). Az Ady Endre (Földessy Gyulával, 1955-től) és a Mikszáth Kálmán kritikai kiadás szerkesztője (Bisztray Gyulával, Rejtő Istvánnal, 1956-tól).Főbb művei
F. m.: Petőfi útja. (Valóság, 1946)A magyar reakció iskolapolitikája. (Társadalmi Szemle, 1946)
Irodalmunk társadalmi szerepe. (Társadalmi Szemle, 1947)
Profetikus esztétika – szocialista realizmus. (Forum, 1949)
A magyar irodalom a huszadik században. I–II. Egy. jegyz. (Bp., 1950–1951)
Mikszáth Kálmán. Monográfia. (Bp., 1952
2.kiad. 1960)
Az írói magatartás. (Csillag, 1953)
Új törekvések irodalomtörténetírásunkban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
A magyar irodalom története. 2. köt. 1849–1905. (Bp., 1963)
Ady Endre. 1–2. köt. Monográfia. (Bp., 1970)
Ady és Babits. Eltérő törekvések a századelő haladó irodalmán belül. Akad.-i székfoglaló is. (Kortárs, 1971)
Hazafiság és forradalmiság. Tanulmányok. (Bp., 1974)
Irodalom és társadalom. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. 1946–1975. (Bp., 1976)
Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben. 1914–1918. 1–2. köt. (Bp., 1982)
Eszmei problémák Németh László műveiben 1945 előtt. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1982)
Kosztolányi. Vita és vallomás. Monográfia. (Bp., 1986) Szabó Dezső. (Alföld, 1986)
Kultúra és politika. Tanulmányok. (Bp., 1987)
Útkeresések. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. (Bp., 1989)
szerk.: Ady Endre: A fekete lobogó. Ady harca a klerikális reakció ellen. Földessy Gyulával. (Bp., 1950)
Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. Sajtó alá rend. (Bp., 1957)
Szegedi fiatalok antológiája. Kiss Lajossal. (Szeged–Bp., 1959).
Irodalom
Irod.: Vörös László: A szegedi professzor. (Tiszatáj, 1981)Czine Mihály: Búcsú K. I.-tól. (Alföld, 1989)
Kenyeres Zoltán–Szerdahelyi István: K. I. (Új Fórum, 1989)
Rónay László: Rezzenéstelen méltósággal. K. I. halálára. (Üzenet, 1989)
Szabolcsi Miklós: K. I. (Magyar Tudomány, 1990)
N. Pál József: A hit drámája. (Napjaink, 1990)
Grezsa Ferenc: K. I. (Tiszatáj, 1990)
Pusztai Ferenc: K. I. emlékére. (Kortárs, 1990)
Poszler György: Töprengés K. I. emlékére. (Irodalomtörténet, 1990)
Babus Antal: Illyés Gyula és K. I. a Szovjetunióban. (Hitel, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)