Király Dezső
Király Dezső

2022. augusztus 9. Kedd

Király Dezső

újságíró, szerkesztő, író, humorista

Születési adatok

1896. február 5.

Budapest

Halálozási adatok

1966. június 11.

Budapest


Iskola

Budapesten éretts., majd Kereskedelmi Akadémiát végzett. 

Életút

Családja üzletében dolgozott, majd a Kaufmann Lajos női konfekció RT ügyvezető igazgatója. Az Est-lapok, a Sporthírlap, Az Ujság munkatársa, egyúttal több külföldi sportlap magyarországi tudósítója (1920–1939); közben a párizsi olimpiai játékok kiküldött tudósítója (1924). A II. világháború után a Szabad Száj c. szatirikus hetilap szerkesztője (1945–1949). A Pódium Kabaré és a Vidám Varieté (1945), a Sörkabaré, ill. a Fővárosi Operettszínház (1946), a Magyar Színház varietéműsorai (1947), a Kamara Varieté (1950), a Kisvarieté (1951-től), a Budapest Varieté (1959) és a Vidám Színpad állandó szerzője (1963–1964). A Füles alapító munkatársa (1957–1966). 

Első humoreszkje 1915-ben jelent meg, valójában azonban tehetsége csak a II. világháború után bontakozhatott ki. Sajátos írásai, kesernyés humoreszkjei különleges helyet vívtak ki a magyar kabaré történetében. Salamon Bélának, Mezey Máriának kuplékat, Neményi Lilinek dalszövegeket, Latabár Árpádnak kabaréjeleneteket írt. Latabár Árpád (1903–1961), a számára írt jelenettel, A cédulás emberrel (= a gyári portás látványosan nem tudja kiolvasni az új munkaerő, Hlusztviszsják Gotthárd nevét!) évekig állandó műsorszám volt a pódiumszínpadokon. Ez van… c. híres, a Vidám Színpadon előadott sorozata könyv alakban is megjelent. Írásai általában az ún. rokonizmussal (az általa kitalált szó a protekciót és az ezzel összefüggő korrupciót), a bürokráciával, a közlekedés szervezetlenségével foglalkoztak. Kitalálta a BETEG-et, vagyis a Bürokrácia Ellenes Tevékenységet Ellenőrző Gárdát. A Népszavában állandó heti rovata volt szintén Ez van… címmel, két nappal halála előtt megírta saját nekrológját, elbúcsúzván az olvasóktól Ez volt címmel. Humoreszkjei elsősorban a Ludas Matyiban jelentek meg, jelenetei rendszeresen szerepeltek a rádiókabaré adásaiban. Írásai többsége Rex álnéven jelent meg. 

Főbb művei

F. m.: írásai: Brandy kapitány meg a többiek… Antológia. Sajtó alá rend. Lőrincz Mária. (Bp., 1947)
A Szabad Száj vidám naptára az 1948. évi szökő évre. Szerk. (Bp., 1948)
Tom Sawyer közbelép. Vígjáték. Mark Twain regényéből színpadra írta Orbók Attilával. 3 táblával. (Színjátszók Kiskönyvtára. 21. Bp., 1961)
Tréfán belül… Vidám jelenetek, tréfák, monológok. (Bp., 1963)
Ez van… Humoreszkek. Ill. Kassovitz Félix. (Színjátszók Kiskönyvtára. 45. Bp., 1965)
Az igazi. Zenés vígjáték. Írta K. D., zeneszerző Vécsey Ernő. (Zenés színpad. 5. Bp., 1965)

 

kabaréjelenetei: Marslakó. (1945)
A miniszter úr autója. (1945)
Vihar a T. Házban. (1946)
Van-e élet a Földön? (1946)
Helyet a nőknek! (1946)
Harun al Rasid. (1946)
Tisztogatás a Kisgazdapártban. (1947)
Akinek nem inge. (1950)
A cédulás ember. (1951)
Görbe tükör. (1952)
Le az álarccal! (1955)
Rikkancsnál. (1957)
A legnagyobb csoda. (1958)
Idegenforgalom Budapesten. (1962)
Gyerünk falura! (1964). 

 

F. tv: Erről, arról, amarról (1960)
Salamon-est (1960)
Örök rangadó (1961)
A falon kívül (1962)
K. D.-est. (1963). 

 

F. rádió: K. D. szerzői estje: Barátságos arcot kérek! (1961)
Ismeretlen ismerősök: K. D. (1983). 

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Népszabadság, 1966. jún. 12.). 

Megjegyzések

Humorlexikon, MÉL I. téves halálozási adat: 1966. jún. 17. és művei összekeverve Király Dezső (1900–1951) testnevelő tanár műveivel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője