Kincs Gyula
Kincs Gyula

2024. december 9. Hétfő

Kincs Gyula

író, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1859. augusztus 16.

Zilah, Szilágy vármegye

Halálozási adatok

1915. december 31.

Zilah, Szilágy vármegye

Temetési adatok

1916. január 3.

Zilah

Református Temető


Család

Régi református családból származott. Sz: Kincs Pál (1826–1889) iparos, csizmadiamester, majd Zilah város képviselő-testületének tagja, Ujvárosi Julianna. Testvére: Kincs Miklós orvos. F: Wisky Ilona. Leánya: Kincs Margit (1890–1907). 

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történelem–földrajz (1884) és görög–latin szakos középiskolai tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1889).

Életút

A zilahi református főgimnázium h. (1883–1888), r. tanára (1888–1897), egyúttal a gimnázium könyvtári őre (1886–1897) a gimnázium igazgatója (1897–1915). A Szilágy, ill. a Szilágyság c. lapok főmunkatársa (1883–1900), szerkesztője (1900–1910). 

A zilahi református egyházközség presbitere. A zilahi kaszinó választmányának tagja. 

Zilah és környéke helytörténetével foglalkozott, feldolgozta a zilahi református gimnázium és könyvtára történetét; klasszika-filológusként elsősorban az antik görög líra magyarországi hatását vizsgálta. Az első magyar hírlap-monográfia (A Szilágy története, 1896) szerzője. 

Emlékezet

Zilahon élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a helyi református temetőben nyugszik. Ady Endre (1877–1919) gimnáziumi tanára volt, ő jelentette meg a költő első verseit, kapcsolatuk később is fennmaradt. Ady több versben örökítette meg emlékét (A vén diák üdvözlete, Kincs Gyula emlékére). Temetésén a már nagybeteg költő is megjelent. 

Főbb művei

F. m.: A zilahi ev. ref. collegium régi magyar nyomtatványai. (Zilah, 1894)
Magyar nyelvű nyomtatványok. Többekkel. (Magyar Könyvszemle, 1894)
A zilahi ev. ref. collegiumi könyvtár története. (Zilah, 1895)
A „Szilágy” története. (Zilah, 1896). A nagy Wesselényi és a zilahi gymnasium. Tanulmány. (Zilah, 1896)
Szemelvények a görög lyra és a vele kapcsolatos magyar classicus költészetből. Összeáll. Görög-pótló kézikönyv a gymnasiumok VI. osztálya számára. (Bp., 1901
2. kiad. 1902). 

Irodalom

Irod.: Kincs Elek: Innen hoztam… (Emlékezések Ady Endréről. 1. Szerk. Kovalovszky Miklós. Bp., 1962)
Kincs Elek: Ady és K. Gy. A költő zilahi évei és kapcsolatai. 4 táblával. (Az Amerikai Magyar Szemle kiadványa. St. Louis, 1970)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977). 

Megjegyzések

Lexikonok adatával ellentétben Kincs Elek nem volt Kincs Gyula fia! Egyetlen leánygyermekük született, a 17 éves korában elhunyt Kincs Margit. 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője