Kétly László, 1897-től csurgói; 1913-tól br.
orvos, belgyógyász
Névváltozatok
Kétli László
Születési adatok
1873. május 27.
Budapest
Halálozási adatok
1936. szeptember 4.
Budapest
Temetési adatok
1936. szeptember 7.
Abony
Családi sírbolt
Család
Sz: Kétly Károly (1839–1927) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja, Szigligeti Anna, Szigligeti Ede (1814–1878) író és Sperling Franciska leánya. Testvérei: Kétly István (1874–1912) jogász, Kétly Károly (1879–1946) miniszteri tanácsos, Kétly Endre (1882–1924); csíkdelnei Csathó Imréné Kétly Aranka (1875–1928) és Kétly Anna (1877–1921). F: nagyajtai Ajtai Kovách Margit (1876–1963). Leánya: Ipolyi-Keller Tamásné Kétly Margit és Pilloud Claude-né (= korábban: búji és jékey Jékey Sándorné) Kétly Katalin.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1895), a belgyógyászati diagnosztika és vizsgálati módszerek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904).
Életút
A budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1895–1904), magántanára (1904–1912), a belgyógyászat ny. rk. tanára (1912–1913), a belgyógyászati diagnosztika helyettes tanára (1913–1914), a belgyógyászati diagnosztika ny. r. tanára és az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1913–1922), a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1922–1936). Az Orvostudományi Kar dékánja (1927–1929). A Tanácsköztársaság alatt felfüggesztették állásából (1919).
Belgyógyászati diagnosztikával, elsősorban a belgyógyászati betegségek idegrendszeri vonatkozásaival, a szívbetegségek és a diabétesz vizsgáló módszereinek fejlesztésével foglalkozott.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1930).
Főbb művei
F. m.: Az albuminuria, hydraemia és hydropsnak egymáshoz való viszonya Bright-kóros betegeken. Dieballa Gézával. (Orvosi Hetilap, 1898)
Jackson-epilepsia operátióval gyógyult esete. – Néhány újabb gyógyszerről szerzett klinikai tapasztalatok. (Orvosi Hetilap, 1899)
Mennyiben lehet a phonats bordaközi jelenségeket exsudatum pleuriticum eseteiben értékesíteni? Weisz Edével. (Magyar Orvosi Archivum, 1900)
Egy különös, chalodermának – lazabőr – nevezhető bőrelváltozás esete. – Két újabb gyógyszerrel tett klinikai tapasztalatok. (Orvosi Hetilap, 1900)
Az eupyrin, basicin és rhizoma scopoliae carniolicaeról szerzett klinikai tapasztalatok. (Orvosi Hetilap, 1901)
Az idegrendszer betegségei. Kétly Károllyal. – Belgyógyászat. Gerlóczy Zsigmonddal és Tauszk Ferenccel. (Magyar Orvosi Vademecum. I–II. köt. Rövid repetitorium, különös tekintettel a therápiára. Szerk. is Nékám Lajossal. Bp., 1901–1902)
Mennyiben értékesíthető a cytodiagnosis a mellűri és hasűri folyadékok természetének elbírálásánál? Torday Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1902)
Megjegyzések az angina pectoris – szívgörcs – kórlényegéhez és therápiájához. (Magyar Orvosok Lapja, 1902)
A theocynnal – theophylin – mint diureticummal tett klinikai tapasztalatok. – Mennyiben állapítható meg a punctio indicatiója régibb exsudatumoknál, s egyéb mellűri és hasűri folyadékgyülemeknél a kryoskopiai eljárás alapján? (Orvosi Hetilap, 1903)
Az auscultatiós percussió értékéről az eddig használatos fizikai vizsgálati módszerekkel szemben. Hager Péterrel. (Budapesti Orvosi Ujság, 1903)
A diabetes insipidusról és annak therápiájáról, különös tekintettel a strychnin injectiókra. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
A digalen therapiai értékéről. – Kerek gyomorfekély képe alatt lefolyt hasi aorta aneurysma. (Budapesti Orvosi Ujság, 1905)
A »myastheniás paralysis«-ről két eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1906)
A chylusszerű trans- és exsudatumokról két eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1906)
Szemelvények az 1907. évi szünidei cursus belgyógyászati előadásaiból. (Budapesti Orvosi Ujság, 1907 és külön: Bp., 1907)
Szemelvények az 1908-iki szünidei orvosi cursus belgyógyászati előadásaiból. (Budapesti Orvosi Ujság, 1908 és külön: Bp., 1908)
A belgyógyászati diagnostika és vizsgáló módszerek kézikönyve. I. köt. (Bp., 1914)
A typhus abdominalis és a paratyphusok – A és B – elkülönítő kórisméje. (Orvosképzés, 1919)
Az epeképzőszerek pharmakológiájáról és az epekövek belorvostani therápiájának újabb irányelveiről. (Orvosképzés, 1927)
Az ileus klinikája. (Orvosképzés, 1928).
Irodalom
Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Halálhír. (Nemzeti Újság, 1936. szept. 5.)
Schattler Ferenc: K. L. (Orvosi Hetilap, 1936)
Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2015
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
