Keresztes-Fischer Lajos, 1929-től vitéz
Keresztes-Fischer Lajos, 1929-től vitéz

2022. május 17. Kedd

Keresztes-Fischer Lajos, 1929-től vitéz

honvéd tábornok

Névváltozatok

1930-ig Fischer Lajos 

Születési adatok

1884. január 8.

Pécs

Halálozási adatok

1948. április 29.

Vöcklabruck, Ausztria


Család

Nagyszülei: Fischer Lajos (1823–1908) körjegyző, Ambrus Terézia; Krasznay Mihály, Keresztes Mária. Sz: Fischer Ferenc (1852–1940. szept. 6. Budapest. Temetés: 1940. szept. 9. Pécs) jogász, ügyvéd, krasznai Krasznay Margit (†1945. szept. 13. Budapest. Temetés: 1945. szept. 17. Kerepesi út). Testvére: Keresztes-Fischer Ferenc (1881–1948) politikus, belügyminiszter, Keresztes-Fischer Miklós és Balogh Istvánné Fischer Irma. Vitézzé avatásuk után a család férfitagjai felvették anyai nagyanyjuk nevét (1930. febr. 7-én). F: Wagner Mária (†1969. máj. 28. Budapest). Fia: Keresztes-Fischer Miklós (†1988. okt. 3. Budapest. Temetés: 1988. nov. 9. Farkasrét); leánya: Keresztes-Fischer Mária.

Iskola

A mödlingi katonai műszaki akadémián folytatott tanulmányait követően tüzérhadnaggyá avatták (1905), majd a vezérkari tiszteket képző bécsi hadiiskolán végzett (1912).

Életút

Az I. világháború alatt a Hadsereg-főparancsnokság beosztott vezérkari tisztje (1914–1917), majd az olasz fronton szolgált (1917–1918). A Tanácsköztársaság idején Szegeden belépett a szerveződő Nemzeti Hadseregbe (1919. júl.), a proletárdiktatúra bukása után Horthy Miklós katonai irodáján szolgált (1920–1925). A Honvédelmi Minisztérium (HM) VI–1. Osztályának vezetője (1925–1929), a 6. vegyes dandár (1929–1931), az 1. lovas dandár parancsnoka (1931–1933), a vezérkar főnökének helyettese (1933–1935), Magyarország Kormányzója Katonai Irodájának (KKI) főnöke (1935. jan. 16.–1938. máj 24.), a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF, 1938. máj. 24.–1938. szept. 29.), majd ismét a KKI főnöke és főhadsegéde (1939. febr. 21.–1942. okt. 29.); tábornoki (1934. nov. 1.), altábornagyi (1937. nov. 1.), majd tüzérségi tábornoki rangfokozatban (1940. máj. 1.).

 

Nyugdíjba vonulása után (1943. febr. 1.) a Felsőház tagja (1943–1944). Az ország német megszállása után letartóztatták és Mauthausenbe hurcolták (1944. okt.), a világháború végén az amerikai csapatok szabadították ki (1945. máj.), haláláig Ausztriában élt.

Irodalom

Irod.: Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai. 1530–2000. I–II. köt. (Bp., 2000)
Szakály Sándor: A magyar katonai felsővezetés. 1938–1945. Lexikon és adattár. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője