Család

Dédszülei, apai: Fischer Ferenc, Lex Karolina; ?, ?.

Dédszülei, anyai: krasznai Krasznay Antal (1789–1836), Hegyi Sarolta; nimniczei és döbrentei Keresztes Miklós, Riczkó Apollónia.

Nagyszülei: Fischer Lajos (1823–1908. febr. 29. Pécs. Temetés: 1908. márc. 1. Pécs) körjegyző, Ambrus Terézia; Krasznay Mihály az Esterházy-uradalmak felügyelője, a Pécsi Szabadelvű Párt elnöke, Keresztes Mária (†1915. júl. 26. Pécs. Temetés: 1915. júl. 27. Pécs).

Szülei: Fischer Ferenc (1852. jún. 20. Bükkösd, Baranya vm.–1940. szept. 6. Bp. Temetés: 1940. szept. 9. Pécs) jogász, ügyvéd, Krasznay Margit (1863. jún. 13. Pécs–1945. szept. 13. Bp. Temetés: 1945. szept. 17. Kerepesi út).

Fischer Ferenc első felesége: Pfeffer Róza Mária Flóra (= Pfeffer Flóra, 1857. febr. 23. Szigetvár, Somogy vm.–1878. máj. 2. Pécs), Pfeffer Antal és Jáger Mária leánya. Özvegy.

Testvérei: Keresztes-Fischer Ferenc (1881. febr. 18. Pécs, Baranya vm.–1948. márc. 3. Vöcklabruck, Alsó-Ausztria, Ausztria) politikus, jogász, belügyminiszter (1938–1944). Keresztes-Fischer Miklós (1882. febr. 6. Pécs–1955) jogász, politikus, siklósi főszolgabíró, országgyűlési képviselő és mankóbüki Balog/h Istvánné Fischer Irma (= Fischer Mária Irma Teréz, 1887. szept. 1. Pécs).

Fischer Irma férje: mankóbükki Balogh István (1883. aug. 16. Hol?) kir. törvényszéki jegyző, Balogh Károly (1848. máj. 11. Buda–1920. ápr. 9. Bp.) ítélőtáblai tanácselnök és gyarmathi Bérczy Margit (1854. máj. 23. Pest) fia.

Balogh István testvére: Balogh Károly (1879. ápr. 23. Bp.–1944. ápr. 24. Balassagyarmat, Nógrád vm.) irodalomtörténész, a Kisfaludy Társaság tagja (1942).

Bérczy Margit apja: Bérczy Károly (1821. márc. 2. Balassagyarmat–1867. dec. 11. Pest) író, költő, szerkesztő, az MTA tagja (l.: 1867), az első magyar sportlap szerkesztője (Lapok a lovászat és vadászat köréből, 1857), az Anyegin első magyar fordítója (1866).

Felesége: 1927. máj. 21.– zólyomi Wagner Mária (1899. jún. 14. Bp.–1969. máj. 28. Bp.), Wagner Ödön (1874. febr. 4. Bp.–1921. ápr. 25. Bp. Temetés: 1921. ápr. 28. Kerepesi út) honvéd huszár százados, az evangélikus egyház presbitere és Nagy Paula (†1946. dec. 13. Bp.) leánya.

Wagner Ödön apja: Wagner Jenő (†1922. máj. 31. Bp. Temetés: 1922. jún. 3. Kerepesi út). Wagner Jenő az első magyar vegyészdoktor, Wagner Dániel (1800. dec. 31. Breznóbánya, Zólyom vm.–1890. jan. 10. Bp.) fia volt.

Gyermeke, fia: Keresztes-Fischer Miklós (†1988. okt. 3. Bp. Temetés: 1988. nov. 9. Farkasrét); leánya: Keresztes-Fischer Mária (1928. máj. 14. Hol?–1986).

Keresztes-Fischer Mária férje: kralováni Kralovánszky Pál (= Kralovánszky Ubul Pál (1926. jún. 19. Bp.–2013. jún. 26. Bp.): mezőgazdasági mérnök.

Vitézzé avatásuk után a család férfi tagjai felvették anyai nagyanyjuk nevét (1930. febr. 7-én).

Iskola

A kőszegi cs. és kir. katonai alreáliskola (1895–1899), a morva-fehértemplomi és kismartoni cs. és kir. katonai főreáliskola (1899–1902) elvégzése után a mödlingi katonai műszaki akadémián tanult tovább (1902–1905), tüzérhadnaggyá avatták a cs. és kir. 10. hadosztályi tüzérezredhez (1905. aug. 18.), majd a vezérkari tiszteket képző bécsi hadiiskolán végzett (1912); közben főhadnaggyá avatták (1910. nov. 1.).

Életút

A cs. és kir. 82. gyalogdandár vezérkari tisztje (1912–1914) századosi rendfokozatban (1914. nov. 1.). Az I. világháború alatt a Hadsereg-főparancsnokság beosztott vezérkari tisztje (1914–1917), majd az olasz fronton szolgált (1917–1918). A Tanácsköztársaság idején Szegeden belépett a szerveződő Nemzeti Hadseregbe (1919. júl.), a proletárdiktatúra bukása után Horthy Miklós katonai irodáján szolgált (1920–1925). A Honvédelmi Minisztérium (HM) VI–1. Osztályának vezetője (1925–1929), a 6. vegyes dandár (1929–1931), az 1. lovas dandár parancsnoka (1931–1933), a vezérkar főnökének helyettese (1933–1935), Magyarország Kormányzója Katonai Irodájának (KKI) főnöke (1935. jan. 16.–1938. máj 24.), a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF, 1938. máj. 24.–1938. szept. 29.), majd ismét a KKI főnöke és főhadsegéde (1939. febr. 21.–1942. okt. 29.); tábornoki (1934. nov. 1.), altábornagyi (1937. nov. 1.), majd tüzérségi tábornoki rangfokozatban (1940. máj. 1.).

Nyugdíjba vonulása után (1943. febr. 1.) a Felsőház tagja (1943–1944). Az ország német megszállása után letartóztatták és Mauthausenbe hurcolták (1944. okt.), a világháború végén az amerikai csapatok szabadították ki (1945. máj.), haláláig Ausztriában élt.

Elismerés

Magyar Érdemrend középkeresztjéhez adományozott csillag (1937), Magyar Érdemrend nagykeresztje (1941).