Család

Nagyszülei: Fischer Lajos (1823–1908) körjegyző, Ambrus Terézia; Krasznay Mihály, Keresztes Mária. Sz: Fischer Ferenc (1852–1940. szept. 6. Budapest. Temetés: 1940. szept. 9. Pécs) jogász, ügyvéd, krasznai Krasznay Margit (†1945. szept. 13. Budapest. Temetés: 1945. szept. 17. Kerepesi út). Testvére: Keresztes-Fischer Ferenc (1881–1948) politikus, belügyminiszter, Keresztes-Fischer Miklós és Balogh Istvánné Fischer Irma. Vitézzé avatásuk után a család férfitagjai felvették anyai nagyanyjuk nevét (1930. febr. 7-én). F: Wagner Mária (†1969. máj. 28. Budapest). Fia: Keresztes-Fischer Miklós (†1988. okt. 3. Budapest. Temetés: 1988. nov. 9. Farkasrét); leánya: Keresztes-Fischer Mária.

Iskola

A mödlingi katonai műszaki akadémián folytatott tanulmányait követően tüzérhadnaggyá avatták (1905), majd a vezérkari tiszteket képző bécsi hadiiskolán végzett (1912).

Életút

Az I. világháború alatt a Hadsereg-főparancsnokság beosztott vezérkari tisztje (1914–1917), majd az olasz fronton szolgált (1917–1918). A Tanácsköztársaság idején Szegeden belépett a szerveződő Nemzeti Hadseregbe (1919. júl.), a proletárdiktatúra bukása után Horthy Miklós katonai irodáján szolgált (1920–1925). A Honvédelmi Minisztérium (HM) VI–1. Osztályának vezetője (1925–1929), a 6. vegyes dandár (1929–1931), az 1. lovas dandár parancsnoka (1931–1933), a vezérkar főnökének helyettese (1933–1935), Magyarország Kormányzója Katonai Irodájának (KKI) főnöke (1935. jan. 16.–1938. máj 24.), a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF, 1938. máj. 24.–1938. szept. 29.), majd ismét a KKI főnöke és főhadsegéde (1939. febr. 21.–1942. okt. 29.); tábornoki (1934. nov. 1.), altábornagyi (1937. nov. 1.), majd tüzérségi tábornoki rangfokozatban (1940. máj. 1.).

Nyugdíjba vonulása után (1943. febr. 1.) a Felsőház tagja (1943–1944). Az ország német megszállása után letartóztatták és Mauthausenbe hurcolták (1944. okt.), a világháború végén az amerikai csapatok szabadították ki (1945. máj.), haláláig Ausztriában élt.