Keleti Ágnes
Keleti Ágnes

2025. február 13. Csütörtök

Keleti Ágnes

tornász, edző, testnevelő tanár

Névváltozatok

Sárkány Istvánné; Bíró Róbertné; 1939-ig Klein Ágnes 

Születési adatok

1921. január 9.

Budapest

Halálozási adatok

2025. január 2.

Budapest

Temetési adatok

2025. január 9.

Budapest

Kozma utcai Izraelita Temető


Család

Dédszülei, apai: Klein Ignác/Náthán és Klein Mária/Mári; Szécsi Lipót (= Spatz Lipót), ? Mari.

Dédszülei, anyai: Grünberger Bernát (1824. Mihályi, Sopron vm.–1912. dec. 11. Mihályi), Friedmann Debora (= Friedmann Borbála, 1827. Gercsely, Zemplén vm.–1905. febr. 23. Mihályi); Schwéd Salamon/Samu (1822. Malacka, Pozsony vm.–1895. jún. 4. Bp.) szabó, Spitzer Rozália (1826. Mezőtúr, Külső-Szolnok vm.–1886. szept. 22. Bp.).

Nagyszülei: Klein Jakab (1840. okt. 5. Szeged, Csongrád vm.–1910. márc. 13. Szeged) szobafestő mester, Szécsen/Szécsi Karolina „Nina” (1849. aug. 21. Szeged); Grünberger Jakab (1862. szept. 9. Mihályi–1938. febr. 9. Bp.), Schwéd Mária Malvina (1865. júl. 10. Bp.–1926. dec. 10. Bp. Temetés: 1926. dec. 12. Budapest, Új Izraelita Temető).

Szülei: Klein Ferenc (1882. okt. 31. Szeged–1944. júl. 15. Auschwitz, koncentrációs tábor) magánhivatalnok, a Hercz Ármin Fiai cég főtisztviselője, majd Szász Gézával közösen zsírnagykereskedést nyitott, Gyárfás Rózsi (= 1907-ig Grünberger Róza, 1889. jan. 22. Bp.–1965. okt. 6. Sydney, Ausztrália).

Gyárfás Rózsi testvérei: Gyárfás Imre (1893. okt. 6. Bp.–1963. jún. 4. Bp.) könyvelő, Győri Aladárné Gyárfás Borbála „Boris” (1896. szept. 6. Bp.–1944. aug. 15. Auschwitz, koncentrációs tábor), Gyárfás Zoltán (1898. okt. 19. Bp.–1945. febr. Fertőrákos, Sopron vm.) magántisztviselő és Rehberger Ernőné Gyárfás Lili (1902. jún. 9. Bp.–1945. Auschwitz).

Testvére: Benc/ze Andorné, majd Molnárné Klein Veronika (= Klein Vera, 1913. máj. 6. Bp.–1993. Mikor? Sydney).

Klein Vera férje: Bencze Andor kolozsvári bőrkereskedő.

Gyermeke, fia: Bencze János.

Férje:

1. 1944–1950: Sárkány István (1913. aug. 5. Torda, Torda-Aranyos vm.–2009. nov. 28. Bp.) tornász, edző, magyar bajnok, olimpiai résztvevő. Elvált.

2. 1959. febr. 9.– Bíró Róbert sportújságíró.

Gyermekei: Bíró Dániel (1964–) és Bíró Rafael (1965–).

Iskola

A budapesti Evangélikus Leánygimnáziumban éretts. (Klein Ágnes néven, 1939); osztályfőnöke dr. Zelenka Margit (1899. Székesfehérvár–1978. dec. 3. Bp.), a fasori evangélikus leánygimnázium egyik legismertebb tudós-pedagógusa volt, egyúttal a Nemzeti Zenedében Friss Antal növendéke (a gordonka tanszakon, 1928/29–1939/40: megszakításokkal). Friss Antal (= Frisch Antal, 1897. jan. 18. Bp.–1973. febr. 25. Bp.) Keleti Ágnes édesapjának, Klein Ferencnek a másod-unokatestvére (Friss Antal nagyanyja, Klein Rozália, Klein Jakab testvére) volt.

A TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (mint rendkívüli hallgató, 1954).

Klein Ágnes az érettségi után vette fel a Keleti Ágnes nevet, 1940-től már ezen a néven versenyzett. 1945-ben sikeres felvételi vizsgát tett a TF-re, de nem kezdte meg tanulmányait. A helsinki olimpia után mint olimpiai bajnok, újabb felvételi vizsga nélkül lett főiskolai hallgató: magánúton, négy év helyett két és fél év alatt, vörös diplomával szerezte meg oklevelét (1954-ben, szakdolgozatát a női torna fejlődéséről írta).

Életút

I. Karrier 

A zsidótörvények miatt nem tanulhatott tovább, Venczel Ferenc szűcsmesternél gyakornok (1940–1942), majd segéd (1942–1944), az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után álnéven bujkált (1944–1945).

A Magyar Állami Szénbányák Központ/Bányász Beszerző Nemzeti Vállalat osztályvezető-helyettese (1947–1949), az Országos Testnevelés és Sport Bizottság (OTSB) Élsport Osztálya előadója (1949–1950), a TF Torna Tanszéke szakasszisztense (1950–1954), főisk. adjunktusa (1954–1956).

A Vívó és Atlétikai Club (VAC, 1937–1938), a Nemzeti Torna Egylet (NTE, 1938–1940), a Postás (1945–1950), a TF DISZ, ill. a TF Haladás (1950–1954), a Budapesti Dózsa tornásza (1954–1956). 

Ötszörös olimpiai bajnok (1952: talaj; 1956: felemáskorlát, gerenda, talaj, kéziszer csapat), háromszoros olimpiai 2. (1952: összetett csapat, 1956: összetett egyéni, összetett csapat), kétszeres olimpiai 3. (1952: felemáskorlát, kéziszer csapat), olimpiai 4. (1952: gerenda), olimpiai 6. (1952: összetett egyéni). Kétszeres világbajnok (1954: felemáskorlát, kéziszer csapat), vb 2. (1954: összetett csapat), vb 3. (1954: gerenda), vb 4. (1954: talaj). Négyszeres főiskolai világbajnok (1949: összetett egyéni, gerenda, felemáskorlát, talaj), főiskolai vb 2. (1949: összetett csapat), főiskolai vb 3. (1949: lóugrás); a Balkán Játékok győztese (1947: összetett egyéni, összetett csapat, korlát, talaj, lengőgyűrű). Összesen 45-szörös (más adatok szerint 48-szoros) magyar, ill. magyar mesterfokú bajnok és hétszeres csapatbajnok (1940–1956).

Magyar válogatott kerettag (1940–1941), magyar válogatott (1947–1956), örökös bajnok.

Ausztráliában (1956–1957), Izraelben élt (1957-től). Az Izraeli Wingate Institue (= Izraeli Testnevelési Főiskola) vezető tanára (1957–1980) és az izraeli férfi és női tornaválogatott vezetőedzője (1958–1983: megszakításokkal); közben az olasz válogatott tanácsadója a római olimpia előtt (1959–1960). A Maccabi Tel-Aviv (1983–1988), a Rá’anana Torna Klub tornaedzője (1988–1995).

II. Eredmények:

1940: OB 1. [kéziszer] szabadgyakorlat, CSB 1., 2x OB 2. buzogánygyakorlat, gerenda, 2x OB 4. összetett egyéni, [talaj] műszabadgyakorlat, OB 5/7. korlát, 1941: Budapest bajnokság 1. összetett egyéni, CSB 2., Csepel bajnoksága 4. összetett egyéni, 1946: 3x OB 1. korlát, lóugrás, talaj, OB 2. összetett egyéni, CSB 1., 1947: Balkán Játékok 5x 1. összetett egyéni, összetett csapat, korlát, talaj, lengőgyűrű, 2. ugrás, 3. gerenda, 4x OB 1. összetett egyéni, gerenda, talaj, ritmika, OB 2. karika, korlát, CSB 1., Belgrád 1. összetett egyéni, 1948: I. Olimpiai válogató 2x 1. gerenda, lengőgyűrű, 2. összetett egyéni, III. Olimpiai válogató 3x 1. összetett egyéni, gerenda, lengőgyűrű, 3. lóugrás, 6x OB 1. összetett egyéni, gerenda, kéziszergyakorlat, lóugrás, műszabadgyakorlat, ritmika, CSB 1., 1949: budapesti FVB 4x 1. összetett egyéni, gerenda, korlát, talaj, 2. összetett csapat, 3. lóugrás, 5x [I.] mesterfokú OB 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, szabadgyakorlat, talaj és az I. vb válogató verseny győztese, CSB 1., Bukarest, Magyarország–Románia 2x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, 2. műszabadgyakorlat, Budapest, Magyarország–Lengyelország 1. összetett egyéni, 1950: vb-válogató verseny és mesterfokú OB 5x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, kéziszergyakorlat, lóugrás, talaj, [műszabadgyakorlat], Moszkva, Szovjetunió–Magyarország 2. összetett egyéni, Szófia, Bulgária–Magyarország 5x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, lóugrás, műszabadgyakorlat, 1951: [a berlini FVB-n mint csapatvezető vett részt], I. Olimpiai válogató verseny és mesterfokú OB 5x 1. (összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj [műszabadgyakorlat], kéziszergyakorlat), OB 4. (lóugrás), CSB 1., Altenburg–Gera, Német Demokratikus Köztársaság–Magyarország 2x 1. összetett egyéni, talaj, 2. felemás korlát, Budapest, Magyarország–Bulgária 4x 1. összetett egyéni, gerenda, lóugrás, talaj, 1952: XV. (helsinki) olimpia bajnoka talaj 19.36 pont, 2. összetett csapat 520.96 pont, 2x 3. felemáskorlát 19.16 pont, kéziszer-csapat 71.60 pont, 4. gerenda 18.96 pont, 6. összetett egyéni, 41. lóugrás, 4x mesterfokú OB 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, Prága, nemzetközi verseny 4x 1. [Korondi Margit előtt] összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, Varsó, Lengyelország–Magyarország 3x 1. felemáskorlát, gerenda, talaj, 2. [Korondi Margit mögött] összetett egyéni, Budapest, Felszabadulási emlékverseny 2x 1. felemáskorlát, talaj, 2. [Korondi Margit mögött] összetett egyéni, 1953: 4x mesterfokú OB 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, mesterfokú OB 2. lóugrás Pécs, mesterfokú verseny 4x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, Budapest, a Fáklya SE mesterfokú versenye 4x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, 1954: római VB-n 2x világbajnok felemáskorlát 19.46 pont, kéziszercsapat 73.80 pont, 3. gerenda 18.72 pont, 4. talaj 19.10 pont, 80. összetett egyéni, 115. lóugrás, 4x mesterfokú OB 1. összetett egyéni, felemáskorlát, lóugrás, talaj, CSB 1., Budapest, Felszabadulási nemzetközi emlékverseny 4x 1. összetett egyéni, gerenda, talaj, felemáskorlát, 4. lóugrás, Párizs, Franciaország–Magyarország 1. összetett egyéni, Moravská Ostrava, Csehszlovákia–Magyarország 1. talaj, 2x 2. összetett egyéni, gerenda, 2x 3. felemáskorlát, lóugrás, 1955: 4x mesterfokú OB 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, OB 4. lóugrás, Budapest, Magyarország–Franciaország 3x 1. összetett egyéni, gerenda, talaj, Budapest, Magyarország–Ausztria 3x 1. összetett egyéni, gerenda, talaj, Budapest, Magyarország–Olaszország 4x 1. összetett egyéni, gerenda, felemáskorlát, talaj, 1956: XVI. (melbourne-i) olimpián 4x olimpiai bajnok kéziszercsapat 75.20 pont, felemáskorlát 18.966 pont, gerenda 18.800 pont, talaj 18.733 pont, 2x 2. összetett egyéni 74.633 pont, összetett csapat, 23. lóugrás, [a mesterfokú OB-n sérülése miatt nem indult], Budapest, Magyarország–Románia 3x 1. összetett egyéni, gerenda. talaj, 2. felemáskorlát, 3. lóugrás, Budapest, Felszabadulási nemzetközi emlékverseny 2x 1. felemáskorlát, gerenda, 2. talaj, 3. összetett egyéni, Budapest I. mesterfokú próbaverseny 4x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, 2. lóugrás, Budapest II. mesterfokú próbaverseny 4x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, 3. lóugrás, Budapest III. mesterfokú próbaverseny 4x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, 4. lóugrás, Budapest I. olimpiai próbaverseny 4x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, kéziszer, 2. talaj, 4. lóugrás, Budapest II. olimpiai próbaverseny [válogatott kerettagoknak] 4x 1. összetett egyéni, felemáskorlát, gerenda, talaj, 4. lóugrás.

Keleti Ágnes válogatottságai:

1. 1947. máj. 25. Belgrád: Magyarország–Jugoszlávia 284.90:272.25

2. 1947. szept. 4–7. Ljubljana: Balkán Játékok 1. Magyarország 574.89

3. 1949. máj. 28. Budapest: Magyarország–Lengyelország 469.20:446

4. 1949. jún. 11–12. Bukarest: Magyarország–Románia 447.20:432.60

5. 1949. aug. 12–14. Budapest, Főiskolai Világbajnokság: 2. Magyarország 465.15

6. 1950. máj. 9–11. Moszkva: Szovjetunió–Magyarország 470.05:454.20

7. 1950. dec. 3. Szófia: Magyarország–Bulgária 236.25:225.90

8. 1951. nov. 11. Altenburg: Magyarország–Német Demokratikus Köztársaság 175.45:168.05 [a férfiak versenyét Gerában rendezték.]

9. 1951. dec. 1–2. Budapest: Magyarország–Bulgária 235.05:228.60

10. 1952. márc. 13–15. Budapest: Szovjetunió–Magyarország 460.95:451.75

11–13. 1952. ápr. 4.–6. Budapest: Magyarország–Csehszlovákia–Német Demokratikus Köztársaság–Románia négyes viadal és Felszabadulási Emlékverseny: 1. Magyarország 285.55

14. 1952. máj. 12. Varsó: Magyarország–Lengyelország 228.00:220.00

15–17. 1952. máj. 30.–jún. 1. Prága: Magyarország–Csehszlovákia–Bulgária hármas viadal: 1. Magyarország 457.60

18–19. 1952. júl. 19.–aug. 3. Helsinki, XV. nyári olimpiai játékok:

2. összetett csapat 520.96 [júl. 24.]

3. kéziszer csapat 71.60 [júl. 24.]

Az olimpiai tornaversenyek 1952. júl. 19–24-ig tartottak.

20–23. 1954. febr. 16–17. Leningrád: Magyarország–Szovjetunió–Csehszlovákia–Német Demokratikus Köztársaság négyes viadal: 2. Magyarország 439.17

24. 1954. márc. 6–7. Párizs: Magyarország–Franciaország 193.45:188.85

25. 1954. máj. 22. Moravská Ostrava: Csehszlovákia–Magyarország 451.16:450.80

26–27. 1954. jún. 28.–júl. 1. Róma, XII. világbajnokság:

1. kéziszer csapat  73.80

2. összetett csapat 518.28

28. 1955. máj. 7–8. Budapest: Magyarország–Franciaország 225.51:221.90

29. 1955. jún. 4–5. Budapest: Magyarország–Ausztria 228.50:217.35

30. 1955. nov. 13. Budapest: Magyarország–Olaszország 228.15:222.44

31–34. 1956. márc. 22–24. Kijev: Magyarország–Szovjetunió–Csehszlovákia–Románia–Bulgária ötös viadal: 3. Magyarország 361.18

35. 1956. okt. 6–7. Budapest: Magyarország–Románia 448.77:443.52

36–37. 1956. nov. 22.–dec. 8. Melbourne, XV. nyári olimpiai játékok:

1. kéziszer csapat 75.20 [dec. 7.]

2. összetett csapat 443.50 [dec. 7.]

Az olimpiai tornaversenyek 1956. dec. 2–7-ig tartottak.

Megjegyzések:

1. 1942–1944-ben nem versenyezhetett. A korabeli források szerint az 1945. évi országos bajnokságon már elindult, de ott még nem szerzett bajnoki címet: az összetett versenyben a 9. helyen végzett.

2. Az 1948-as londoni olimpia előtt megsérült. A sikondai gyermek és ifjúsági táborban (= edzőtábor) az utolsó edzésen, a lengőgyűrűn az olimpiai előírt leugrásból, a dobott légbukfencből, rosszul ért talajt és bal bokájában izomszakadást szenvedett. Alighogy meggyógyult, Londonban, az olimpia előtt újra megsérült!

3. Az 1950. évi világbajnokság előtt vezették be a mesterfokú bajnoki versenyeket, s 1949-től a legjobbaknak mesterfokú országos bajnokságot rendeztek (ettől függően azonban rendeztek I. osztályú bajnokságot is, azokon azonban a „mesterek” nem indulhattak). Addigi eredményei alapján az I. mesterfokú bajnokságon 8 férfi és 8 nő indulhatott el!

4. Az 1950. évi II. válogató verseny egyúttal a II. mesterfokú bajnokság is volt. Keleti Ágnes minden szeren győzött, Magyarország és a szocialista országok azonban 1950-ben nem vettek részt a bázeli vb-n.

III. Életút

Keleti Ágnes Budapesten született 1921. jan. 9-én, édesapja a szegedi származású Klein Ferenc, a Hercz Ármin Fiai cég főtisztviselője volt (később Szász Gézával szalámiüzemet és zsírnagykereskedést nyitott). Az 1910-es évek elején Klein Ferenc már Budapesten élt, 1911-ben vette feleségül Gyártfás (Grünberger) Rózsit, 1913-ban született meg a legidősebb leány, Vera. A Klein család 1911-ben még a Ferencvárosban (IX. kerület Soroksári út 76.) lakott, tíz évvel később, Ágnes születésekor, már a VIII. kerület Rákóczi tér 4. volt az otthonuk. Keleti Ágnes a fasori evangélikus leánygimnáziumban 1939-ben érettségizett, egyúttal a Nemzeti Zenedében, Friss Antal növendékeként gordonka szakon is tanult. A Vívó és Atlétikai Clubban (VAC), Magyarország első és egyetlen zsidó sportegyesületében kezdett el versenyezni, első edzője Dückstein Zoltán volt. 1938-ban a Nemzeti Torna Egyletbe (NTE) igazolt (itt Péter Dénes volt akkor a művezető és a legendás vívómester unokája, a stockholmi olimpián ezüstérmes tornacsapat tagja, [ifj.] Keresztessy József lett a „nevelőedzője”). Első bajnokságát 1940-ben nyerte meg a [kéziszer] szabadgyakorlat versenyszámban, gerendán és buzogánygyakorlatban a 2., összetett egyéniben és talajgyakorlatban a 4. helyen végzett és tagja volt az NTE bajnokcsapatának is. A talajon végzett gyakorlatot megkülönböztetésül a kéziszerrel végzett gyakorlatoktól – amelyek közül az egyik választható volt – műszabadgyakorlatnak is hívták (utóbb a talaj és a műszabadgyakorlat ugyanazt a versenyszámot jelentette). Már a bajnokság előtt meghívott kapott a magyar válogatottkeret edzéseire, nemzetközi versenyeken azonban nem lépett szőnyegre. Jóllehet a II. zsidótörvény megtiltotta a zsidó sportolóknak a sportegyesületi tagságot és a versenyzést 1941-ben még elindulhatott a Budapest bajnokságon (meg is nyerte az egyéni összetett versenyt, ez volt az első jelentősebb összetett győzelme), majd évekig nem versenyezhetett… A budapesti Wesselényi utcai izraelita elemi iskola alagsori tornatermében „illegálisan” járt edzésekre, itt ismerkedett meg első férjével, az olimpikon Sárkány Istvánnal. Mivel nem tanulhatott tovább két évig egy szűcsmesterként tanult, utána újabb két évig ugyanott segédként dolgozott. Az ország német megszállása után, kalandos körülmények között, egy ismerős családnál Szalkszentmártonban Juhász Piroska álnéven, cselédlányként vállalt munkát (édesapját és édesanyja családjának több tagját Auschwitzban elpusztították, nővére 1946-tól élt Ausztráliában, a melbourne-i olimpián, több mint tíz év után találkoztak újra…)

Keleti Ágnes 1945-ben versenyzett újra, 1946-ban rögtön három bajnoki címmel tért vissza. Országos bajnokságainak számát – a korabeli jegyzőkönyvek hiányosságai és ellentmondásai miatt – elég nehéz pontosan kideríteni: a sportsajtóban és a sportévkönyvekben megjelent eredmények alapján legalább 45 egyéni magyar bajnoki címet szerzett, amely a csapatbajnokságokkal együtt akár 55 is lehet. Az egyéni versenyeknél problémát jelent a mesterfokú és az I. osztályú bajnokságok elkülönítése, ill. az, hogy a világversenyek előtt megrendezett válogatóversenyek egyúttal mesterfokú bajnokságok is voltak, jóllehet ugyanabban az évben más, kisebb bajnoki versenyekről is mesterfokú bajnokságként tudósított a sportlap. A csapatversenyeknél egy rövid ideig rendeztek szerenkénti csapatbajnokságot is, ezek eredményei sokszor ismeretlenek, s kérdés, hogy ezeket a versenyeket hivatalos országos csapatbajnokságoknak lehet-e tekinteni?

Keleti Ágnes első nagy nemzetközi versenye az 1947. évi ljubljanai Balkán Játékok volt, ahol Tito marsall jelenlétében a magyar versenyzők minden számban győzni tudtak, maga Keleti öt aranyéremig jutott (a verseny érdekessége, hogy azon Trieszt önálló államként versenyezhetett). Mivel az 1947. év szinte valamennyi (hazai és nemzetközi) versenyén Keleti Ágnes diadalmaskodott, Magyarországot a londoni olimpiai játékok női csapatversenye elsőszámú esélyesének tekintették. (Londonban még a hölgyek számára csak összetett versenyt rendeztek, amely három szerből gerenda, lóugrás, lengőgyűrű és két szabadgyakorlatból állt.) 1948-ban aztán a három olimpiai válogatóversenyből azon a kettőn, ahol elindult fölényes győzelmet aratott. Az olimpián azonban nem nyert bajnokságot, még csak helyezést sem – el sem indulhatott. Az olimpia előtti utolsó edzésen a sikondai edzőtáborban bokaszalag-szakadást szenvedett (1948. máj. 18-án), tíz napig nem edzhetett, de úgy tűnt, hogy meggyógyult. El is utazott az olimpiai csapattal, de a versenyek előtt újabb baleset érte: az egyik edzésen, a London külvárosában, Chelsea-ben felállított tornacsarnokban, az ugrásnál egy szaltó után a lába megrándult (1948. aug. 7-én), végül az orvos nem engedélyezte versenyzését (a csapat Keleti Ágnes nélkül is a 2. helyen végzett, valószínű, hogy vele győzött volna…) 

Egy évvel később, 1949-ben Budapesten, a Világifjúsági Találkozó (VIT) keretében rendezték meg a főiskolai világbajnokságot, amely az első jelentős világverseny, ahol szovjet tornásznők is rajthoz álltak. A női tornasport élvonalát addig Csehszlovákia, Magyarország, Svédország és még néhány kelet-európai állam (Lengyelország, Jugoszlávia) jelentette. A Szovjetunió felbukkanása alaposan átírta az erőviszonyokat, hisz az addig nem vagy alig ismert sportolóik egészen más minőséget képviseltek. Keleti Ágnes 28 évesen, 1949-ben indulhatott el élete első világversenyén (a Balkán Játékok csak regionális verseny volt), ráadásul mindjárt egy olyan versenyen, ahol a legerősebb vetélytársak minden addigi ellenfélnél félelmetesebbnek tűntek. A Szovjetunió minden sportágban erődemonstrációra készült, női tornában viszont a házigazda Magyarország volt a legkomolyabb rivális. A csapatversenyek majdnem botrányba fulladtak. A szovjet válogatott teljesítményét az elfogult pontozók nem ritkán szemérmetlenül felértékelték. A közönség ordított és tüntetett a „baráti ország” versenyzői ellen, megfékezésükre állítólag rendőröket is bevetettek. Az egyéni versenyben már érvényesült a magyar tornásznők fölénye, Keleti Ágnes a hat egyéni versenyszámból négyet megnyert, de a szovjet sportvezetés nem felejtett. Az 1950. évi bázeli világbajnokságon nem vett részt a Szovjetunió, és szovjet nyomásra Magyarország és Csehszlovákia is távolmaradt a küzdelmektől (Jugoszlávia és Lengyelország nem, így lehetett mégis egy magyar ezüstérmes: Kocsis Teréz jugoszláv színekben, műszabadgyakorlatban végzett a 2. helyen, a „magyar nevű”, de nem magyar, hanem lengyel Rákóczy Helena mögött…)

Keleti Ágnes harmincéves korában a világ egyik legjobb tornásznője volt, de még sem olimpián, sem világbajnokságon nem lépett szőnyegre, már csak azért sem, mert 1951-ben sem olimpiát, sem vb-t nem rendeztek. Sőt ezúttal a programjából a berlini főiskolai világbajnokság is kimaradt. A Testnevelési Főiskolán akkor már adjunktusként dolgozó fiatal szakemberre a sportvezetés Berlinben csapatvezetőként számított. Arról persze szó sem volt, hogy abbahagyta volna a versenyzést, hisz ebben az évben is szinte valamennyi versenyét megnyerte: a mesterfokú bajnokságon pl. a lóugrást leszámítva az összes szeren (és természetesen az összetett egyéniben) is győzött.

Egy évvel később, 1952-ben Helsinkiben az olimpián a szovjet tömbhöz tartozó országok sportolóit a finn főváros külvárosában, Otaniemiben helyezték el, egy csodálatos erdő közepén újonnan épült, többemeletes házakban. A szállás közelében egy gyönyörű kék tó volt, partján szaunával és mólóval. Az égbenyúló fenyők, nyírek között Keleti Ágnes hihetetlenül nyugodtan, mintegy kegyelmi állapotban készült versenyeire. Túl a harmincon, életében először érezte, hogy most végre célhoz érhet: minden mozdulatából művészi átélés, fölényes biztonság sugárzott. Talajgyakorlata 1 perc 29 másodpercig tartott, kézállásokkal, hengerrel, mérleggel, spárgával, ugrásokkal tűzdelve. Két 10-es, egy-egy 9,9-es, 9,8-as és 9,6-os pontszám után már minden jelenlévő tudta, hogy ezen a szeren csakis a magyar fiatalasszony nyerhet. Keleti Ágnes szerezte az olimpián a magyar csapat második aranyérmét (az elsőt néhány perccel korábban a nagy rivális Korondi Margit, korláton; ahol Keleti Ágnes lett a bronzérmes…) A két magyar lány egyébként a lóugrást leszámítva valamennyi szeren a hat között végzett: korláton 1. Korondi, 3. Keleti; talajon: 1. Keleti, 3. Korondi; gerendán: 3. Korondi, 4. Keleti; összetett egyéniben: 3. Korondi, 4. Keleti és természetesen mindketten tagjai voltak a 2. helyen végzett összetett csapatnak, ill. a bronzérmes kéziszercsapatnak. (A lóugrásban az olimpiai játékok történetében először az első hat helyen szovjet tornásznő végzett!).

Két évvel később, 1954-ben Rómában Keleti Ágnes első (és utolsó) világbajnokságán 25 ország 144 férfi és 125 női tornásza versenyzett, köztük volt a négy évvel korábban a viadaltól távolmaradt Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió. A vb újdonsága volt, hogy a százezer néző befogadására alkalmas római olimpiai stadionban szabadtéren rendezték meg a versenyeket. Keleti nagy fölénnyel nyerte meg a felemáskorlátot (mindkét gyakorlatára 9.73–9.73 pontot kapott) és csak a pontozók ütötték el attól, hogy gerendán is világbajnok legyen. Sajnos kiújult egy régi sérülése, ezért mindkét lóugrás gyakorlatát elrontotta, így kiesett az összetett egyéni versenyből. Ellenben tagja volt annak az aranyérmes kéziszercsapatnak, amelynek koreográfiáját maga állította össze (Kodály Zoltán Marosszéki táncok, más adatok szerint Kodály Zoltán Galántai táncok zenéjére). A magyar lányok meglepték a világot azzal, a merész újítással, hogy az addig megszokott és elfogadott kéziszerek (buzogány, karika, labda stb.) helyett zászlókkal versenyeztek: egyenként két-két nagyméretű kék selyemzászlóval léptek fel. A szenzációs gyakorlat négy és fél percig tartott, a könnyed kék zászlók úgy hullámoztak mint a Balaton vize (a kortárs tudósító nem feltétlen elfogult véleménye szerint). A közönség teljesen hatása alá került a formabontó produkciónak, amelynek végén a taps sokkal hosszabbnak tűnt mint ameddig az előadás tartott…

Két évvel később, 1956-ban, a melbourne-i olimpia előtti utolsó nagy nemzetközi versenyt Kijevben rendezték meg. A házigazda szovjet bírák „természetesen” alaposan lepontozták Keletit, aki mindössze a 8. helyet szerezte meg az összetett egyéniben. Az olimpiai tornaversenyek nagy esélyese már egy új generáció feltörekvő képviselője, a Keleti Ágnesnél 13 évvel fiatalabb ukrán Larisza Latinyina (= Larisza Dirij/Gyirij) volt. A kijevit leszámítva Keleti Ágnes valamennyi hazai és nemzetközi versenyét fölényesen megnyerte, köztük a Felszabadulási Emlékversenyt, az olimpiai válogató próbaversenyeket (kivéve a mesterfokú bajnokságot, ahol sérülés miatt nem állt rajthoz). A forradalom és szabadságharc idején Tatán, az olimpiára készülő, hermetikusan elzárt sportolók között rémhírek és féligazságok terjedtek gyilkosságokról, rablásokról, ávós, forradalmi és „ellenforradalmi” terrorról. Ráadásul Keleti Ágnest hasonló sérülés érte mint 1948-ban Chelsea-ben, s különleges allergiás köhögési rohamok is gyötörték. A bizonytalan belpolitikai helyzet és egészségi állapota miatt komolyan felvetődött, hogy távol marad a játékoktól. Szerencsére nem így történt. Keleti Ágnes mindennél jobban vágyott arra, hogy Ausztráliába utazhasson, már csak azért is, hogy viszontláthassa nővérét, Verát. A hatnapos repülőúttal súlyosbított kalandos utazás után megérkezett magyar sportolóknál nem voltak népszerűbbek Melbourne-ben. A barátságos házigazdák lépten-nyomon megszólították a magyar tornásznőket is, feltűnően szurkoltak versenyzőink sikeréért, szinte minden nap magyar szolidaritási gyűléseket rendeztek. Bármilyen borzasztó is leírni, de a levert forradalom tragédiájának egyetlen pozitívuma volt: az olimpiai játékok alatt látványosan összeomlott a szovjet pontozói maffia. A tornaversenyeken érezhetően szovjetellenes hangulat uralkodott, a szovjet, illetve kelet-európai pontozók meg sem próbálták befolyásolni a végeredményt.

A melbourne-i olimpián 1956. dec. 3-án hétfőn délelőtt a nyugat-melbourne-i stadionban ötezer (!) néző előtt kezdődtek meg a tornaversenyek. Az első napon délelőtt a női tornászok talajon és felemáskorláton mutatták be kötelező gyakorlataikat. Két szer után az összetett egyéniben Keleti Ágnes állt az élre, s csapatban is Magyarország szerezte meg a vezetést: 1. Magyarország 92,362 2. Szovjetunió 91,964, és 1. Keleti Ágnes 18,756; felemáskorláton Keleti Ágnes bizonyult a legjobbnak 9,530 ponttal (talajon 9,266 ponttal nyolcadmagával [köztük Tass Olgával] a 3. helyen állt). Délután a gerenda és a lóugrás kötelező gyakorlatai következtek. Az első két szeren kiváló teljesítményt nyújtó magyar hölgyek a gerendán is remekeltek, tovább növelték előnyüket a Szovjetunióval szemben: 1. Magyarország 46,298, 2. Szovjetunió 45,965, ill. 1. Keleti Ágnes 9,433. Sajnos a lóugrás jóval gyengébbre sikerült (az ugrás volt ekkor a magyar női tornasport és Keleti Ágnes legkevésbé kedvelt szere), itt hat ország is megelőzte a magyarokat: 1. Szovjetunió 46,799, …7. Magyarország 44,831; ezen a szeren nem volt magyar tornásznő az első hat helyezett között. Az első nap végén, a kötelező gyakorlatok után meglepetésre Elena Leusteanu (Románia) vezetett 37,298 ponttal Szofija Muratova (Szovjetunió) 37,266 és Latinyina (Szovjetunió) 37,232 előtt. Keleti Ágnes 37,065 ponttal a 4., Tass Olga 37,031 ponttal az 5. helyen állt.

A melbourne-i olimpián 1956. dec. 5-én először fordult elő a játékok történetében, hogy egy nap egy sportolónő három győzelmet arasson. Talajon, az első napon a szovjet Muratova és a szer világbajnoka (az első japán tornász világbajnok) Tanaka Keiko 9,300 ponttal vezetett, a második napon mindketten 9,266-9,266 pontot értek el (vagyis ugyanannyit, amennyit Keleti Ágnes többedmagával az első napon…) A második napon a magyar világbajnok és olimpiai bajnok rendkívül nehéz gyakorlatára (amelynek végére egy nagyszerűen sikerült légbukfenc került) 9,466 pontot kapott. A közönség hosszan ünnepelte a parádés mutatványt, amellyel biztosan megelőzte az addig vezetőket. A szovjet Latinyina is ugyanannyi pontot gyűjtött, így a következő olimpiák klasszis versenyzője első egyéni aranyérmét holtversenyben Keleti Ágnessel szerezte meg (Muratova és Tanaka leszorult a dobogóról). Keleti Ágnes második aranyérmét felemáskorláton szerezte meg, ahol nagy fölénnyel verte Latinyinát: 1. Keleti Ágnes (Magyarország) 18,966 pont, 2. Latinyina 18,833, 3. Muratova 18,800. 1952-ben Korondi Margit nyert olimpiai bajnokságot, 1954-ben Keleti Ágnes világbajnokságot, ezúttal ismét Keleti Ágnes győzött, azaz ezen a szeren évek óta a magyar tornásznők voltak a legjobbak (1956-ban 6. helyet szerezte meg holtversenyben Kertész Alice és Tass Olga…) Az utolsó szeren, a gerendán Keleti Ágnes megszerezte 3. aranyérmét 18,799 ponttal a szovjet Tamara Manyina és a csehszlovák Eva Bosáková 18,633-18,633 pont előtt. Latinyina „leggyengébb” szerén, a gerendán a 4. helyen végzett, ez jóval jobb eredmény Keleti Ágnesnek a leggyengébb szerén, a lóugrásban elért 23. helyezésénél. Így nem lehetett kérdés az összetett verseny végeredménye: 1. Latinyina 74,933, 2. Keleti Ágnes 74,633, 3. Muratova 74,466, az addig vezető Leusteanu a 4. helyre szorult, holtversenyben Tass Olgával, 74,366-74,366 ponttal.

A melbourne-i olimpián két nappal később, 1956. dec. 7-én a kéziszer csapatok versenyével ért véget a női tornászok viadala. Kevesen tudják, hogy az akkori szabályok szerint az összetett csapatverseny eredményeibe a kéziszer csapat eredményei is beleszámítottak. Azaz az egyéni versenyek utolsó napján még nem értek véget a csapatküzdelmek: az egyéni döntők után az összetett csapatversenyben a Szovjetunió vezetett 370,800 ponttal Magyarország (368,300 pont) előtt. A kérdés tehát nemcsak az volt, hogy a nagy esélyes magyar csapat megnyeri-e a kéziszer csapat versenyszámot, hanem az is, hogy olyan nagy különbséggel győz-e, hogy azzal az összetett csapat aranyérmét is megszerzi-e? A történethez az is hozzártartozik, hogy a magyar lányok eredetileg szivárványszínű szalaggal készültek, végül a forradalom hatására a csapatvezetés úgy döntött, hogy nemzeti színű szalaggal lépnek fel: egy garnitúrát a kéziszerek közül a helyi magyarok át is festettek piros–fehér–zöldre. A verseny reggelén azonban eltűnt Tass Olga „magyar színű” szalagja, s hiába kereste minden magyar sportoló az eltűnt szalagot, a föld nyelte el. Miután belátták, hogy nem tudják előkeríteni a hiányzó sporteszközt, a lányokat felkészítő kiváló sportdiplomata Herpich Rudolfné Franz Valéria (Vali néni) úgy döntött, hogy a csapat tagjai nemzeti színű szalagokkal versenyeznek kivéve Tass Olgát, akinél marad egy szivárványszínű szalag. Az olimpia utolsó előtti napján az izgalmak hatására a felfokozott állapotban versenyző magyar tornásznők fantasztikus teljesítményt nyújtottak. A nemzeti színű produkció után az ausztrál nézők hosszan tartó tapssal, felállva köszöntötték Magyarországot, a magyar nőket, egy kis ország forradalmát. A versenyt személyesen is megtekintette Fülöp edinburgh-i herceg (Erzsébet királynő férje). A herceg megkérdezte, hogy a sok nemzeti színű szalag mellett az egyik hölgy miért versenyzett szivárvány színű szalaggal? Vali néni azt válaszolta, hogy a sok magyar nemzeti színű szalag jelképezi a magyarok forradalmát, az az egy pedig a szebb jövőt, a magyarok szabadság iránti vágyát és azt, hogy 1956-ban valami új indult el az országban… Jóllehet a Szovjetunió ebben a versenyszámban a 3. helyre szorult, az összetett csapatversenyt mégis megnyerte.

Keleti Ágnes és Larisza Latinyina egyéni eredményei 1956-ban:

Keleti Ágnes: összetett egyéni: 2. 74,633; szerenként: I. talaj: 1. 18,733 (9,266 és 9.466); II. lóugrás: 23. 18,133 (8,833 és 9,300); III. felemáskorlát: 1. 18,966 (9,533 és 9,433); IV. gerenda: 1. 18,800 (9,433 és 9,366).

Latinyina, Larisza: összetett egyéni 1. 74,933: szerenként: I. talaj: 1. 18,733 (9,266 és 9.466); II. lóugrás: 1. 18,833 (9,433 és 9,400); III. felemáskorlát: 2. 18,833 (9,233 és 9,600); IV. gerenda: 4. 18,533 (9,300 és 9,233).  

Mindketten 3 arany és 1 ezüstérmet szereztek  és mindketten tagjai voltak az arany- és az ezüstérmes tornacsapatoknak is:

A csapatversenyek végeredménye:

Összetett csapat: 1. Szovjetunió 448,800 2. Magyarország 443,500 3. Románia 438,200.

Kéziszer csapat: 1. Magyarország 75,200 2. Svédország 74,200 3. Szovjetunió 74,000.

Az olimpiai bajnok és olimpiai 2. helyezett magyar női tornászcsapat tagjai: Gulyásné Köteles Erzsébet, Keleti Ágnes, Kertész Alice, Korondi Margit, Molnárné Bodó Andrea, Tass Olga (tartalék: Nagy Márta).

Emlékezet

Keleti Ágnes a melbourne-i olimpiai játékok után nem tért vissza Magyarországra, Ausztráliában telepedett le, majd egy rövid ideig Münchenben tartózkodott (egyes adatok szerint az Olasz Tornaszövetség már 1957 elején megkereste, hogy készítse fel a hazai versenyzőket az 1960. évi római olimpiai játékokra). Végül Izrael Állam meghívását fogadta el, ő lett az V. Makkabi Játékok (1957. szept. 15.–szept. 24.) díszvendége. Melbourne után először az izraeli magyar nyelvű napilapnak nyilatkozott. Az interjúból kiderült, hogy megijedt a forradalom alatt kialakult antiszemita közhangulattól, s úgy döntött, hogy Ausztráliában marad nővérénél. Már Ausztráliában is (nem Melbourne-ben, hanem Sydney-ben) a helyi Maccabi sportegyesületnél dolgozott, és számos tornabemutatón vett részt, amelyek közül néhányat maga is szervezett. Az egyik ilyen alkalommal kereshették meg az olasz szövetség vezetői, de akkor még visszautasította az ajánlatot. Már Izraelbe érkezése másnapján felkérte az Izraeli Torna Szövetség, hogy tartson továbbképző tanfolyamokat a helyi edzőknek, sportvezetőknek, majd a Makkabi Játékok kezdete előtt több helyszínen (Haifán, Jeruzsálemben, Tel-Avivban stb.) is bemutatót tartott a melbourne-i olimpiai programja gyakorlataiból. Mint később az izraeli sportírók megjegyezték az 1957. évi Makkabi Játékoknak két világcsúcsa volt. Az egyik egy valóságos: Isaac Berger a melbourne-i olimpián pehelysúlyban bajnok amerikai súlyemelő, súlycsoportjában 117 kg-mal világcsúcsot ért el a nyomásban, ez volt az első, Izraelben elért hivatalos világrekord. A másik egy nem hivatalos: Keleti Ágnes a melbourne-i olimpia négyszeres bajnoka a záróünnepségen a Ramat Gan-i stadionban bemutatott kéziszergyakorlata valószínűleg a legnagyobb szabad téren, egy személy által előadott művészi torna bemutató volt. A Makkabi után Keleti Ágnes hivatalosan is megkezdte pedagógiai munkáját Izraelben, kezdetben az Izraeli Tanárképző Főiskola Testnevelő Tanárképző Intézetében, majd az Izraeli Testnevelési Főiskolán.

Keleti Ágnes 1957-től Izraelben élt és tevékenykedett, először – emlékei szerint – a torna-világbajnokságon, 1983-ban járt ismét Magyarországon, ahol 1990-től egyre több időt töltött (1989-ben újra megkapta a magyar állampolgárságot, 2001-ben Budapesten lakást vásárolt, 2016-ban végleg hazaköltözött). Már Magyarországon írt visszaemlékezése (Egy olimpiai bajnok három élete, 2002) fontos kordokumentum. Tarics Sándor vízilabdázó halála (2016. máj. 21.) után ő lett a legidősebb magyar olimpiai bajnok, a finn Lydia Widemann finn sífutónő halála (2019. ápr. 13.) után pedig a legidősebb élő olimpiai bajnok. Századik születésnapját 2021. jan. 9-én világszerte megünnepelték: ez alkalomból Orbán Viktor Magyarország és Benjamin Netanjahu Izrael miniszterelnöke is köszöntötte. Magyarországon Az év sportolója gálán (2021. jan. 11-én) 100 híres sportoló videoüzenetben köszöntötte, s ekkor vehette át a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíját is. Centenáriumára Dávid Sándor és Dobor Dezső állított össze egy igen értékes kötetet (Keleti 100. „…mert szeretek élni…”, 2020). Szintén 2021-ben Izraelben Keleti Ágnesről nevezték el az országos tornabajnokságot, ill. Magyarországon az Újpesti TE tornacsarnokát. Aki legyőzte az időt (Conquering Time) címmel Oláh Kata filmet készített életéről (a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség [AIPS] 2023-ban különdíjjal jutalmazta).

Keleti Ágnes halálát megelőzően tüdőgyulladással szállították a budapesti Honvéd Kórházba, ahol légzési nehézséget és szívelégtelenséget is megállapítottak. Egy héttel a 104. születésnapja előtt, 2025. jan. 2-án hunyt el, születésnapján, jan. 9-én temették a Kozma utcai Izraelita Temetőben. A ravatalozóban az ötszörös olimpiai bajnok fia, Bíró Rafael fogadta a részvétnyilvánításokat. Már egy órával a szertartás előtt közel tucatnyi koszorút helyeztek el, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét. A távollévő kormányfőt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter képviselte. A temetés kezdetén Nógrádi Gergely főkántor vezetésével elhangzott a magyar és az izraeli himnusz. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) nevében Grósz Andor elnök búcsúztatta, majd Szalay-Bobrovniczky Kristóf mondott emlékbeszédet. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nevében Gyulay Zsolt elnök, az Izraeli Olimpiai Bizottság nevében Yael Arad elnök, a Magyar Torna Szövetség (MTSZ) nevében Altorjai Sándor főtitkár köszönt el a sportlegendától, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach levelét Fürjes Balázs, a NOB magyar tagja olvasta fel. Végül a család nevében Bíró Rafael idézte fel édesanyja emlékét, a szertartás zárásaként pedig Verő Tamás mondott kádist. Ezt követően került végső nyugalomra Keleti Ágnes, sírjára a tradícióknak megfelelően emlékeztető kövek kerültek.

Elismerés

A Magyar Köztársaság Sportérdemérme (1949), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1951), kiváló sportoló (1951), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat, 1996), a Nemzet Sportolója (2004), a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011), Príma Primissima Díj (2015), a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat, 2021).

Az Izraeli Zsidó Hírességek Csarnoka (Jewish Hall of Fame, 1980), az Amerikai Zsidó Hírességek Csarnoka (Jewish Hall of Fame, 1985), a magyarországi Halhatatlanok Klubja (1992), a Női Sportolók Nemzetközi Hírességek Csarnoka (Hall of Fame, 2001) a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) Hírességek Csarnoka (International Gymnastics Hall of Fame) tagja (2002), MOB Érdemérem (2003), a Magyar Tornasport Halhatatlanja (2007), Magyar Tornasportért Díj (2011), a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíja (2021), a Nemzetközi Fair Play Díj Bizottság Életműdíja (2021).

Izrael Díj (2017).

Pro Urbe Budapest (2019), Újpest (Budapest IV. Kerület) Díszpolgára (2020), Terézváros (Budapest VI. Kerület) Díszpolgára (2021), Budapest Főváros Díszpolgára (2021), Kézdy György-díj (2024).

Főbb művei

F. m.: Művészi torna előkészítő gyakorlatai. F. Kovács Évával. A gyakorlatokat bemutatta Keleti Ágnes, fotó: Erdős Pál. (Bp., Sport Lap- és Könyvkiadó, 1953).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Kiskorú Grünberger Róza, Imre, Borbála, Zoltán és Lili budapesti illetőségű ottani lakosok családi nevének „Gyárfás”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1907. jún. 27.)
Klein Ferenc, a budapesti Hercz Ármin Fiai cég főtisztviselője eljegyezte Gyárfás Rózsikát, Grünberger Jakab leányát. (Az Újság–Délmagyarország, 1911. ápr. 16.)
Klein Ferenc máj. 14-én tartja esküvőjét Gyárfás Rózsikával. [Az esküvő valójában máj. 11-én volt.] (Délmagyarország, 1911. máj. 6.)
Grünberger Jakabné Schwéd Mária gyászjelentése. (Az Újság, 1926. dec. 11.)
Szabadgyakorlatban országos bajnok: Keleti Ágnes (NTE) (Nemzeti Újság, 1940. dec. 15.)
Négytized ponttal maradt Keleti Ágnes mögött Fehér Anna. Jegyzetek Budapest női tornászbajnokságairól. (Sporthírlap, 1941. ápr. 9.)
Klein Ferenc volt budapesti lakos, aki 1882-ben Budapesten született, Klein Jakab és Szécsén Nina fia 1944. júniusa után Auschwitzban eltűnt. (Magyar Közlöny, 1946. aug. 27.)
Megsérült Keleti Ágnes. (Népsport, 1948. máj. 20.)
Keleti Ágnes, aki valamennyi tornaszeren egyformán „úr”. (Szabad Nép. 1948. nov. 4.)
Női tornában S. Keleti Ágnes négy világbajnokságot nyert, csapatban a Szovjetunió győzött [a budapesti főiskolai világbajnokságon]. (Népsport, 1949. aug. 22.)
Sárkány István: Két világ harca a gyengén sikerült bázeli tornász „világbajnokság” kongresszusán. (Népsport, 1950. aug. 1.)
A helsinki olimpia első magyar bajnokai: Keleti Ágnes és Korondi Margit. (Szabad Nép, 1952. júl. 24.)
Korondi Margit és Keleti Ágnes – olimpiai bajnok. (Népsport, 1952. júl. 24.)
Az első két olimpiai aranyérem: Keleti Ágnes és Korondi Margit olimpiai bajnok. (Népszava, 1952. júl. 24.)
Keleti Ágnes és Pataki Ferenc nyerte a mesterfokú tornászbajnokságot. (Népsport, 1953. nov. 2.)
Keleti Ágnes és Baranyai László nyerte a mesterfokú tornászbajnokságot. (Népsport, 1954. jún. 7.)
Keleti Ágnes világbajnokságot nyert felemáskorláton. (Népsport, 1954. júl. 1.)
Női tornászcsapatunk világbajnokságot nyert kéziszerben. (Népsport, 1954. júl. 2.)
Pető Béla: A római tornász-világbajnokságról. [Miért nem nyerte meg Keleti Ágnes az összetett világbajnokságot?] (Népsport, 1954. júl. 6.)
Keleti Ágnes világbajnokságáról. (Esti Budapest, 1954. júl. 16.)
Keleti Ágnes és Takács Attila nyerte Magyarország 1955. évi mesterfokú tornászbajnokságát. (Népsport, 1955. dec. 5.)
Keleti Ágnes három olimpiai bajnokságot nyert! (Sport, 1956. dec. 6.)
Keleti Ágnes biztosan nyerte olimpiai bajnokságát felemáskorláton és gerendán. Három aranyérem mellé egy ezüst. Keleti Ágnes második lett az egyéni összetett versenyben. (Sport, 1956. dec. 7.)
Női kéziszer-csapatunk is olimpiai bajnok! (Sport, 1956. dec. 8.)
Geresdy László: Egy páratlan siker nyomában… Így született tornásznőink négy „aranya”. (Sport, 1957. jan. 10.)
Lóránt László: Keleti Ágnes legszívesebben itt maradna. (Új Kelet, 1957. aug. 20.)
Keleti Ágnes és Bíró Róbert 1959. febr. 9-én házasságot kötöttek. (Új Kelet, 1959. febr. 10.)
Keleti Ágnes: Egy olimpiai bajnok három élete. Visszaemlékezés. (Bp., Magánkiadás, 2002)
Fábik Tibor: Nem a lépcsőn ment fel a gerendára. Az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes egyre sűrűbben látogat haza Izraelből. (Népszava, 2002. márc. 21.)
Lipiczky Ágnes: Pokolból a mennyországba. Az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes könyvben vallott mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli életéről. [Keleti Ágnes könyvéről.] (Nemzeti Sport, 2002. márc. 21.)
Ch. Gáll András: Közel, Keleten és néha itthon. [Beszélgetés Keleti Ágnessel.] (Nemzeti Sport, 2005. okt. 21.)
Bányai György: Hajlékony vagyok. Keleti Ágnes nagy utazása. (168 Óra, 2015. 3. [jan. 15.])
Szabó Gábor: Száz húron pednül az élet. [Keleti Ágnes 100 éves.] (Nemzeti Sport, 2021. jan. 9.)
Elhunyt Keleti Ágmes, a tornászlegenda, a Nemzet Sportolója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka. (Nemzeti Sport, 2025. jan. 3.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975
4. átd. és bőv. kiad. 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2009. (Bp., 1991–2008)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Újpesti életrajzi lexikon. (Bp., 1998)
Olimpiai almanach. Sydney 2000. (Bp., 2000)
Magyarok az olimpiai játékokon. 1896–2004. Athéntól Athénig. A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos kiadványa. (Bp., 2004)
Arday Attila–L. Pap István–Thury Gábor: Vér és aranyak ’56. Sport, forradalom, olimpia. (Bp., Ringier, 2006)
Dobor Dezső: Olimpiának indult… (Bp., 2006)
Csiffáry Gabriella: Az aranyérem másik oldala. 100 év legnagyobb magyar olimpikonjai és világbajnokai. (Bp., Scolar Kiadó, 2010)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016)
Dávid Sándor–Dobor Dezső: Keleti 100. „…mert szeretek élni…” (A Magyar Torna Szövetség kiadványa. Bp., 2020)
Vámos Tamás: A nemzet sportolói. Sorsok, küzdelmek és dicsőségek. Fotó: Róth Tamás. (Bp., Inverz Média Kft, 2020).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTZQ-K54?cat=257906&i=396 (Frisch Dávid és Klein Rozália házassági anyakönyve, 1855)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTZQ-LRC?cat=257906&i=437 (Klein Jakab és Szécsi Nina házassági anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99G9-F93W-8?cat=292437&i=607 (Grünberger Jakab és Schwéd Mária házassági anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-DKM5 (Gyárfás Zoltán születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PXQ-FRT?i=88&cc=1452460 (Frisch Dávidné Klein Róza halotti anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3W-XB38 (Klein Jakab halotti anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6MH9-9HG?i=44 (Klein Ferenc és Gyárfás Róza házassági anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6LF9-MMVQ (Gyárfás Borbála és Győri Aladár házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6TBM-J1VR (Gyárfás Imre és Kovács Erzsébet házassági anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBT5-1R?i=12 (Frisch Antal és Weil Gizella házassági anyakönyve, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZMZ-NK1P (Gyárfás Lili és Rehberger Ernő házassági anyakönyve, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6RD5-B2L8 (Gyárfás Zoltán és Kálmán Erzsébet házassági anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668B-FRZ5 (Gyárfás Imre és Pollák Erzsébet házassági anyakönyve, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-FWRH (Friss Lipót halotti anyakönyve, 1938)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT1Q-GZJ?i=28 (Grünberger Jakab halotti anyakönyve, 1938)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYJQ-LJY?i=267 (Klein Ferenc halotti anyakönyve [1944], 1947)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V12-BHYT (Győri Aladár halotti anyakönyve [1944], 1948)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1L-WSZ1 (Győri Aladárné Gyárfás Borbála halotti anyakönyve [1944], 1948)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-2K7N (Gyárfás Imre halotti anyakönyve, 1963)

 

https://www.multkutatas.hu/cikk/keleti-agnes-olimpiai-bajnok-csaladfaja/ (Keleti Ágnes családfája, 2021. Téves adatokkal. Spitzer Rozália 1886-ban halt meg, leánya házasságkötését sem érte meg)

https://olimpia.hu/hirek/103-eves-a-vilag-legidosebb-olimpiai-bajnoka-a-magyar-keleti-agnes (103 éves a világ legidősebb olimpiai bajnoka, 2024)

https://telex.hu/sport/2025/01/02/keleti-agnes-olimpiai-bajnok-tornasz (Ághassi Attila–Ajpek Orsi: Az a taps mindig itt van a fülemben. Keleti Ágnes élete képekben, 2025)

https://forbes.hu/a-magazin/keleti-agnes-portre-siker-torna-sport-elet/ (Zsiborás Gergő: „A sikerekre nem emlékszem. Az élmények a fontosak.” Keleti Ágnes-portré, Forbes, 2025)

Megjegyzések

A rokoni kapcsolatok a Klein, a Schwéd és a Grünberger család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője