Kéki Béla
Kéki Béla

2022. május 19. Csütörtök

Kéki Béla

művelődéstörténész, könyvtáros

Névváltozatok

Kekel Béla 

Születési adatok

1907. december 30.

Petrozsény, Hunyad vármegye

Halálozási adatok

1993. április 5.

Budapest

Temetési adatok

1993. április 29.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Család

Sz: Kekel József (1877–1943) tanító, igazgató. 

Iskola

A marosvásárhelyi r. k. főgimnáziumban éretts. 1926), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1926–1927), a kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetemen magyar–pedagógia–esztétika szakon végbizonyítványt szerzett (1929). 

Életút

A kolozsvári Piarista Líceumi Könyvtár gyakornoka (1929–1936), a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, ill. az Erdélyi Irodalmi Szemle (1936–1940), a Hitel c. lap munkatársa (1940–1944), egyúttal a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár titkára és a Folyóirattár, ill. a Hírlaptár vezetője (1940–1944). A II. világháború végén, a keleti fronton harcolt, majd szovjet hadifogságban volt (1944–1946).

 

A II. világháború után Budapesten telepedett le (1946), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa (1946–1952), főigazgató-helyettese (1949–1952), a BME Központi Könyvtára osztályvezetője (1952–1958), igazgatóhelyettese (1958–1968). A Budapesti Pedagógiai Főiskolán (1952–1955), az ELTE BTK-n, ill. az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar Könyvtár Tanszékén az írás- és a könyvtörténet előadó tanára (1952–1956). 

A 20. század egyik jelentős könyvtáros személyisége. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgató-helyetteseként számos újítást vezetett be a magyar nemzeti könyvtárban: nevéhez fűződik a folyóirat-olvasóterem megnyitása, a kétpéldányos (muzeális + használati) gyűjtés meghonosítása (1949-től). Bővítette a könyvtár vasállványzatos raktártermeit és lényegesen egyszerűsítette az OSZK raktári jelzetrendszerét. A BME Központi Könyvtárában korszerűsítette az olvasó- és tájékoztató szolgáltatást, bővítette a könyvtár gyűjtőkörét, nagy súly helyezett a folyóirat-gyűjtemény kiegészítésére és állandó frissítésére. Mint az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács (OKDT) könyvtárépítési és berendezési szakbizottságának elnöke jelentős szerepet játszott az OSZK új helyére, a budai várba való költözésében.

 

Tudósként könyv- és írástörténettel foglalkozott, Az írás története (1971) c. munkája a magyarországi népszerű művelődéstörténeti irodalom többször kiadott, több nyelvre lefordított klasszikusa, könyv-, könyvtár- és írástörténeti jegyzeteiből évtizedekig tanultak könyvtáros generációk. Vizsgálta továbbá a magyarországi könyvművészet történetét, a hazai tipográfia klasszikusainak (pl.: Kner család, Kozma Lajos, Lengyel Lajos stb.) munkásságát. Az 1930-as években, zenekritikáiban sokat tett Bartók Béla (1881–1945) és Kodály Zoltán (1882–1967) művészetének erdélyi elismertetéséért, Erdélyben Reményik Sándor (1890–1941) baráti köréhez tartozott. 

Emlékezet

Budapesten (XI. kerület Budafoki út 45.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

Elismertség

A Szabó Ervin Kör, a későbbi Magyar Könyvtárosok Egyesülete titkára, majd főtitkára (1956–1961). 

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend (tisztikeresztje, 1993).

 

Szabó Ervin-emlékérem (1988). 

Szerkesztés

A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának Évkönyvei szerkesztője (I–V. Bp., 1967–1988). A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Évkönyve szerkesztője (1973. Bp., 1975). 

Főbb művei

F. m.: A hatvan éves Kodály Zoltán. (Erdélyi Múzeum, 1942)
Nyomdászati eljárások. Tanfolyami jegyz. (Könyvtáros és dokumentáló tanfolyam. 13. Az Országos Könyvtári Központ kiadványa. Bp., 1951)
Könyvtörténet. Pedagógiai főiskolai jegyz. I–IV. köt. (Bp., 1952–1954)
Könyvtártörténet. Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara jegyzete. (Bp., 1954 és utánnyomások: 1955–1956)
A könyv története a legrégibb időktől az első világháborúig. (Könyvterjesztők kézikönyve. Szerk. Párczer Ferenc és Zala Imre. Bp., 1956)
A Kner Nyomda és a magyar könyvművészet. Ill. Kner Imre és Kozma Lajos. (A Magyar Grafika melléklete. Bp., 1957)
A magyar könyv története 1711-ig. Fitz Józseffel. (Bp., 1959)
Átépítés, korszerűsítés a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1962)
Az oktatási reform hatása a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának fejlesztési terveire. Héberger Károllyal. (Felsőoktatási Szemle, 1964)
Időszerű könyvtárpolitikai kérdések. Héberger Károllyal. (Felsőoktatási Szemle, 1966)
Az írás története. Ill. és a képeket vál. Köpeczi Bócz István. Fűzött kemény papírkötés. (Bp., 1971)
A mai magyar könyvművészet kibontakozása. (Előadások a nemzetközi könyvév debreceni ünnepén. 1972. szept. 12–13. Szerk. Csűry István. Debrecen, 1973)
A magyar könyvnyomtatás ötszáz éve. K. B. irodalmi előadásai. (A TIT kiadványa. Bp., 1973)
Szenczi Kertész Ábrahám a magyar puritánus mozgalom szolgálatában. (Magyar Grafika, 1973)
Stílusirányzatok századunk magyar könyvművészetében. (A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Évkönyve, 1973. Bp., 1975)
Az írás története. Ill. és a képeket vál. Köpeczi Bócz István. Ragasztott papírkötés. (Gondolat Zsebkönyvek. 2. átd. kiad. Bp., 1975
németül: Leipzig–Jena–Bp., 1976
2. német kiad. 1977
cseh nyelven: Praha, 1978)
Jean, Georges: Az írás az emberiség emlékezete. Ford. Lukács Katalin, magyar vonatkozásokkal kieg. K. B. (Kréta Könyvek. Bp., 1991)
A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta. Sajtó alá rend. és az illusztrációkat vál. Somkuti Gabriella. 8 táblával. (Bölcsész Könyvek. Miskolc, 1994)
Az írás története. A bevezetést írta Somkuti Gabriella. Az 1975. évi kiadás hasonmás változata. (Bölcsész Könyvek. 7. Miskolc, 1996)
Reményik Sándor a szerkesztőségben. (R. S.-emlékkönyv. Kolozsvár, 1998)
Az írás története. A kezdetektől a nyomdabetűig. K. B. Az írás története és A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta c. műveinek jav. és átd. kiadása. A szómagyarázatokat és a bibliográfiát összeáll. Sarbak Gábor. (Bp., 2003)

 

szerk.: Mai román líra. Műfordításgyűjtemény. Sajtó alá rend. K. B., a bevezetést írta Kolozsvári Grandpierre Emil. (Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézete kiadványa. Bp., 1947)
Eminescu válogatott versei. Szerk. Gáldi Lászlóval, a bevezetést írta Jékely Zoltán. (Officina Könyvtár. 93–94. Bp., 1947). 

Irodalom

Irod.: Vértesy Miklós: K. B.: Az írás története. (Magyar Könyvszemle, 1971)
Végh Ferenc: Petrozsénytől Budapestig. (Könyvtáros, 1973)
Végh Ferenc: K. B. nyolcvan éves. (Magyar Nemzet, 1988. 9.)
Somkuti Gabriella: K. B. (Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1991. Bp., 1993 és Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1993)
Kókay György: K. B. (Magyar Könyvszemle, 1993)
Gábor Dénes: Elment a nyomtatott betű karmestere. (Helikon, 1993)
Végh Ferenc: K. B.: A latin nyomdabetű rajzának fejlődése Gutenberg óta. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1996)
Csiszár Miklós: K. B.: Az írás története. (Iskolakönyvtáros, 2003). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője