Kazó Béla
Kazó Béla

2024. november 13. Szerda

Kazó Béla

mezőgazdasági mérnök, talajkutató

Születési adatok

1925. augusztus 30.

Szend, Komárom-Esztergom vármegye

Halálozási adatok

1996. augusztus 25.

Budapest


Iskola

Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott végezte, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948), doktorált (1960); a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956), doktora (1994). 

Életút

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK) Kert-, Szőlő- és Borgazdasági Tanszékén Jeszenszky Árpád és Fekete Zoltán gyakornoka, egyúttal a Székesfehérvári Mezőgazdasági Szakközépiskola oktatója (1948–1949). A Talajjavító Vállalat keszthelyi laboratóriuma (1949), az Agrokémiai Kutató Intézet (AKI) tud. munkatársa (1949–1951), az MTA–TMB-n Páter Károly aspiránsa (1951–1955). Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (1956–1975), a DATE karcagi Talajművelési Kutató Intézete tud. főmunkatársa (1976–1983) és a Savanyú Talajok Osztálya tud. osztályvezetője (1977–1983), a solymári Rozmaring Mgtsz tud. tanácsadója (1983–1985). A GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara c. egy. tanára (1993. júl. 1-jétől). 

A Keszthelyi Petőfi SE vitorlásversenyzője. 

Talajfizikával, talajszerkezeti és vízgazdálkodási kérdésekkel, elsősorban a talajnedvesség és a talaj és a víz kölcsönhatásának komplex vizsgálatával foglalkozott. A talajok szívóerejét vizsgáló Kazó-féle tenziométer, a talajszelvény természetes vízáteresztő-képességét feltáró Kazó-gravitációs módszer kidolgozója, ill. a Kazó-féle mesterséges esőztető készülék és rétegindikátor feltalálója. Térképezési eljárást dolgozott ki öntözendő területek vízgazdálkodási kartogramjainak szerkesztésére. Jelentős részt vállalt az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete geomorfológiai, ill. az Állami Földtani Intézet építésföldtani térképsorozatainak felvételezési és módszertani kidolgozásában. Számos szakfilmet is rendezett. 

Elismertség

A Debreceni Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottsága tagja (1977-től), az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének r. tagja (1993-tól).

 

Nemzetközi Tudományos Filmszövetség (AICS) tagja (1957-től), a Magyar Tudományos Filmbizottság Kutatófilm Szekciójának titkára (1960–1967). 

Főbb művei

F. m.: Eljárás a talajok nedvességének gyors meghatározására. Di Gléria Jánossal. (A Mezőgazdasági Kísérletügyi Központ Évkönyve. Bp., 1951)
Új módszerek a talajnedvesség folyamatos mérésére. Kand. értek. (Bp., 1956)
Talajok vízháztartását megállapító vizsgálati módszerek. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Hazai műanyag – Solakrol – alkalmazása öntözött talajon. Klimes Szmik Andorral. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
A talajnedvesség meghatározására szolgáló eljárások. (Talajfizika és talajkolloidika. Szerk. Di Gléria János, Dvoracsek Miklós és Klimes Szmik Andor. Bp., 1957
németül: Jena, 1962)
Homokfelszín megkötése hazai gyártmányú Solakrollal. (Agrokémia és Talajtan, 1958)
Étkezési paprika termésének alakulása talajszerkezet-javító műanyag hatására. Elek Évával. – Talajeróziós kutatások izotópjelzés segítségével. Gruber Lajossal. (Agrokémia és Talajtan, 1960)
Hazai vízeróziós károk és mérési módszereik. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Kísérletek agyag–humusz–polimer – AHP – alapú trágyakészítmények felhasználására homoktalajon. Gáti Ferenccel. (Agrokémia és Talajtan, 1965)
Mesterséges esőztető berendezés a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálatára. (Időszerű öntözési kutatások. 1965. Bp., 1966)
A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak meghatározása mesterséges esőztető készülékkel. – Eróziós talajvizsgálati módszerek. (Agrokémia és Talajtan, 1966)
A talajfelszín lejtésviszonyainak hatása a talaj vízbefogadó képességére és a lefolyó víz mennyiségére. (Időszerű öntözési kutatások. 1966. Bp., 1967)
Új módszer a talajpusztulás térképezésére mesterséges esőztetés útján. 1 táblával. (Földrajzi Értesítő, 1967)
Új módszer lejtős területek talajvédelmére. Pusztai Antallal. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1968)
Hazai műszerújdonságok. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében kifejlesztett módszerek. Dvoracsek Miklóssal és Sipos D.-vel. (MTA Műszerügyi Szolgálata Közleményei, 1968)
Nyirokszerű agyagon képződött talajok erodáltsági viszonyai az Északi-Középhegységben. Szűcs Lászlóval. (Agrokémia és Talajtan, 1969)
Adatok a minimum tillage hazai alkalmazhatóságához. Pusztai Antallal. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1969)
A mérnökgeológiai-vízgazdálkodási térképezés új módszere és felhasználási lehetőségei. 1 táblával. Góczán Lászlóval. (Földrajzi Értesítő, 1969)
Vízgazdálkodási kartogram szerkesztése mesterséges esőztetéssel mért eredmények felhasználásával. (Agrokémia és Talajtan, 1970)
A Solakrol elnevezésű talajstabilizáló szer felszíni lefolyást csökkentő hatásának vizsgálata szőlőben. Horváth V.-vel. (Vízügyi Tervező Vállalat. Tanulmányok. 2. Bp., 1970)
1:10 000 méretarányú talajvíz-gazdálkodási kartogramok szerkesztése öntözés céljára. (Időszerű öntözési kutatások. 1970. Bp., 1971)
Talajrétegek vízvezető-képességének vizsgálatára szolgáló készülék és módszer. (Időszerű öntözési kutatások. 1971. Bp., 1972)
Talajrétegek gravitációs vízvezető-képességének vizsgálata módosított eljárással. (Időszerű öntözési kutatások. 1972. Bp., 1973)
A talajművelés energetikai-talajfizikai összefüggései és gyakorlati alkalmazhatóságuk. Sinóros-Szabó Botonddal. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1979)
Talajtani laboratóriumok módszerkönyve. (Bp., 1980)
Homoktalajok melioratív javítása hígtrágya, barnaszén, zeolit dezaggregátumokkal. (Agrokémia és Talajtan, 1981)
Vízgazdálkodási kartogram szerkesztése mesterséges esőztetéssel mért eredmények felhasználásával. K+ és HPO2/4- ionok transzporfolyamatának vizsgálata homoktalajokon sugárabszorpciós módszerrel. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 1982)
A nagyadagú PK-műtrágyázás hatása egy karbonátos homoktalajon. Lásztity Borivojjal. – Hígtrágyák besűrítéses kezelésének jelentősége talajtani és környezetvédelmi szempontból. Karuczka Antallal és Kocsis Istvánnal. (A talaj környezetvédelmének problémái. Tudományos ülés. Királyrét, 1981. okt. 5–6. Bp., 1983)
Az esőszerű öntözés csapadékintenzitása és a talaj víznyelőképessége közötti összefüggés. Kocsis J.-vel. (Az öntözéses gazdálkodás újabb kutatási eredményei. Szerk. Hanyecz V. Szarvas, 1988)
Talajfizikai alapkutatások és azok alkalmazása. 1955–1992. Tud. tevékenység összefoglalása. Doktori értek. (Nyíregyháza, 1992)
A búza [Triticum aestivum L.] ásványi táplálása meszes csernozjom talajon. Többekkel. (Növénytermelés, 1999)

 

írásai a Magyar Mezőgazdaságban: Ami a talajnedvesség mérésével összefügg. (1966)
A mesterséges esőztetés. (1971)
Műtrágyát is pótolhat: hígtrágya, barnaszén, zeolit és dezaggregátum. Karuczka A.-val, Kocsis I.-vel. (1982)
Biokomposztálás gyorsan, eredményesen. (1987). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője