Kaszonyi Sándor
Kaszonyi Sándor

2022. július 6. Szerda

Kaszonyi Sándor

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1927. február 23.

Deregnyő, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1990. szeptember 1.

Budapest


Család

Sz: Kaszonyi József, Szanyó Erzsébet földművesek. F: Nádor Mária mezőgazdasági mérnök. Fia: Kaszonyi Imre (1956–); leánya: Kaszonyi Zsuzsanna (1960–). 

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, a polgári iskolát Ungvárott, a tanítóképzőt Munkácson és Sárospatakon végezte. – Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kert- és szőlőgazda okl. szerzett (1951), kertészeti növénykórtanból doktorált (1958), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1975). 

Életút

Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, ill. a Kertészeti Egyetem Növénykórtani Tanszéke gyakornoka (1951–1952), tanársegéde (1952–1956), egy. adjunktusa (1956–1967), a Növényörökléstani és Nemesítési Tanszék tud. munkatársa és Kórtani Laboratóriumának vezetője (1967-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1958–1961). 

Gyümölcsök, zöldségek és kertészeti haszonnövények betegségeinek kórtanával, megelőzésük kidolgozásával, növényrezisztencia-nemesítéssel foglalkozott. A kertészeti növények palántadőlésére kidolgozott eljárását szabadalmi oltalom védte (1958). 

Elismertség

A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem (KÉE) jubileumi emlékplakettje (1979). 

Főbb művei

F. m.: A köszméte Gloeosporiumos betegségének hazai előfordulása. (ATE Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kara Évkönyve, 1951)
Cylindrosporium padi sl. faiskoláink csonthéjasain. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Faiskolai csonthéjasok cilindrosporiumos betegsége. (Növénytermelés, 1955)
Palánták rizoktóniás szártőrothadása elleni védekezés Fuklasin F-fel. (Növénytermelés, 1956)
A peronoszpóra a vöröshagyma veszedelmes betegsége. (Agrártudomány, 1957)
Védekezési lehetőségek a szegfűrozsda ellen különböző hatóanyag-tartalmú szerekkel. Glits Mártonnal és Sebestyén M.-mel. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénykórtani Tanszék éves jelentései, 1959)
Adatok a görögdinnye fuzáriumos hervadásához. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénykórtani Tanszék éves jelentései, 1960)
A Koelreuteria verticilliumos csúcsszáradása. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve, 1960)
A kender új, baktériumos betegsége. Klement Zoltánnal. (Növénytermelés, 1960)
Újabb növénykórtani adatok hazánkból. 1–2. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei, 1963–1964)
A görögdinnye fuzáriumos hervadása és a védekezés lehetősége. (Növénytermelés, 1964)
The Life Cycle of Blumeriella jaapii – Rehm – v. Arx Infecting Stone-Fruits. (Acta Phytopathologica, 1966)
A gyümölcstermő növények újabb gombakártevői és a védekezés ellenük. – A kobakosok kórokozói, kártevői és a védekezés ellenük. (A Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet Közleményei, 1967)
Fusarium izolátumok pathogenitás-csökkenésének megakadályozása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1968)
A Magyarországon előforduló keresztesvirágú gyomnövények Fusarium oxysporum f. conglutinans – Wr. – Snyder et Hansennel szembeni rezisztenciája. (A Kertészeti Egyetem Közleményei, 1973)
A káposztafélék fuzáriumos sárgasága. Kand. értek. (Bp., 1975)

 

írásai a Kertészet és Szőlészetben: A palántavész okozója, a Rhizoctonia solani és a Fuklasin-F védőszer. – A szegfű mikroszferellás betegsége. – Új betegség a sárgarépán: a rozsda. (1957)
Védekezzünk a dinnye és az uborka kolletotrihumos fenésedése ellen! – Tulipánhagymák penicilliumos korhadása és meszesedése. (1958)
Új betegség a káposztaféléken, a funáriumos sárgaság. (1959)
Az üveg alatt termesztett paradicsom kladosporiumos barnafoltossága. (1960)
A málnahajtások és -vesszők új betegsége és a kórokozó, az Agrobacterium rubi. (1963)
Ismerjük meg a málnások kártevőit és betegségeit! Tóth Gy.-vel. (1965). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1990. szept. 28.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője