Kaszapovics András
Kaszapovics András

2022. május 19. Csütörtök

Kaszapovics András

politikus, téeszelnök

Születési adatok

1916. október 14.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1963. augusztus 16.

Pécs

Temetési adatok

1963. augusztus 21.

Kátoly


Család

Sz: Kaszapovics Éva. Édesapját nem ismerte. Leánya: Kovács Mátyásné Kaszapovics Anna.

Iskola

Születése után anyjával Kátoly községbe (Baranya vármegye) költöztek, ott végezte el az elemi iskola négy osztályát. Tanulmányai befejezése után Kátolyon gazdasági cselédként és földmunkásként dolgozott. Az MDP egyéves pártiskoláján tanult (1955–1956).

Életút

A II. világháború után földhöz jutott (1945 tavasza), 12 kh földön gazdálkodott (1945–1949), és egy évre Kátoly település bírójának is megválasztották (1948–1949). A kátolyi December 21. Tsz alapító tagja, elnöke (1949–1956), majd az általa Új Élet néven újjászervezett kátolyi tsz elnöke (1957–1963). Az MKP tagja (1945-től), a kátolyi szervezet titkára (1945. máj.-tól), az MKP KV Falusi Bizottsága (1945–1948), az MDP KV Falusi Bizottsága tagja (1948–1950).

 

Az MDP KV póttagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB póttagja (1957. jún. 29.–1962. nov. 24.). Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, Baranya-Tolna megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17. és 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Hazafias Népfront, Baranya megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1963. aug. 16.).

Székesfehérvárott született, édesanyja horvát származású volt. Nem sokkal születése után Kátoly községbe költöztek, és élete nagy részét ebben a néhány száz fős baranyai kis faluban töltötte. Tizenöt éven át gazdasági cseléd volt egy helyi módos gazdánál, így tanulta meg a jó gazdálkodás fortélyait.

 

Földosztáskor a volt gazdája birtokából 8 kh földet kapott és a hozzákerített négy kh bérleti földön kezdett el gazdálkodni: búzát és kukoricát vetett. Háromféle műtrágyával – kálisóval, pétisóval és szuperfoszfáttal – „szórta meg” a földet, amely már az első évben rekordtermést hozott. Nevéhez fűződik továbbá az Amerikából származott kátolyi Aranyözön kukorica nemesítése (valójában az amerikai Aranyözön fajtát keresztezte a hazai Fleischmann-fajtával: 1948-ban holdanként 52 mázsát termelt). Kaszapovics András 1949. dec. 21-én gazdatársaival megalapította a kátolyi December 21. Termelőszövetkezetet, ahol az iregszemcsei kutatóintézet szakembereinek bevonásával tovább folytatta a kísérletezést a nagy termőképességű, vastag csövű, hosszú szemű és vékony csutkájú kukoricafajtákkal. Az 1950-es évek egyik legismertebb kukoricafajtái lettek az Aranyözön kukoricafajták, ill. azok további keresztezésekkel kialakított hibridváltozatai, csak Baranya megyében 1955-ben 2000 kh-ot vetettek be velük.

 

A forradalom leverése után csatlakozott az új állampárthoz, a Magyar Szocialista Munkáspárthoz (1956. nov.), jelentős szerepet játszott a Baranya megyei termelőszövetkezetek újjászervezésében (ő maga pedig mint a kátolyi Új Élet néven újjáalakult termelőszövetkezet elnöke tevékenykedett tovább.).

Emlékezet

Kaszapovics András Kátolyon élt és tevékenykedett, Pécsett hunyt el, a Kátolyi Temetőben nyugszik. Gyászszertartásén a kis faluban közel háromezer ember vett részt. A ravatalnál megjelent Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága első titkára, Palkó Sándor az MSZMP KB póttagja, a Baranya Megyei Tanács VB elnöke. Az MSZMP Pécsváradi Járási Bizottsága nevében Deák József, a pártbizottság munkatársa, a Baranya megyei képviselőcsoport nevében Dobos József, országgyűlési képviselő, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége nevében Ognyenovics Milán búcsúztatta. Az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg emlékét (1963. okt. 24-én).

 

Születésének 50. évfordulóján Kátoly községben magyar és horvát nyelvű emléktáblát avattak (1966. ápr. 3.).

Elismerés

Kossuth-díj (1948).

 

Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957).

Irodalom

Irod.: Ötvenkét mázsa kukoricát termelt egy holdon a Kossuth-díjas K. A. kátolyi gazda. (Szabad Szó, 1948. márc. 31.)
Maris János: Büszkeségünk a kátolyi kukorica. (Szabad Föld, 1955. 44.)
Kurnik Ernő: A kátolyi kukorica. (Élet és Tudomány, 1956. 16.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Dunántúli Napló, 1963. aug. 18.)
Rapai Piroska: Egy emlékmű előtt. (Szabad Föld, 1966. 18.).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpAhEVNg.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője