Karsai Károly
Karsai Károly

2024. december 8. Vasárnap

Karsai Károly

népművelő, pedagógus

Születési adatok

1920. február 12.

Győr

Halálozási adatok

1984. november 29.

Budapest


Család

Sz: Karsai Károly, Jakatics Róza (†1944) munkások. F: Langer Elvira, az Állami Jelmezkölcsönző Vállalat tisztviselője. Fia: Karsai Károly és Karsai László. 

Iskola

A Győri Tanítóképzőben tanítói képesítést szerzett (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–történelem szakon (1948–1949), az ELTE Lenin Intézetben filozófia szakon tanult (1953–1955), a moszkvai Könyvtáros és Népművelői Főiskolán népművelői okl. szerzett (1960), a neveléstudományok kandidátusa (Moszkva, 1964; honosítva: Bp., 1964). 

Életút

Győr-Szabadhelyen segédtanító (1940), Dézsérben (Bihar vm.) tanító (1940–1942), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1942–1945), hadifogságban volt (1945). Noszlopon tanító és falusi szabadművelődési ügyvezető (1945–1947), a Pápai Körzeti Szabadművelődési Hivatal munkatársa, majd vezetője (1947–1948). Veszprém vármegyei (1948–1949), a szentesi Csongrád vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség munkatársa, majd vezetője (1949–1950). A szekszárdi Népművelési Központ vezetője (1950–1952), a Népművelési Minisztérium Iskolájának oktatója (1952–1955), a Népművelési Minisztérium, ill. a Művelődési Minisztérium (MM) Oktatási Osztálya előadója (1955–1960), főelőadója (1964–1980). A moszkvai Állami Könyvtáros Intézet aspiránsa (1960–1964). 

Népművelési és művelődéspolitikai kérdésekkel, elsősorban a népművelők nevelésével, a művelődési házak ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő tevékenységével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyarországi népművelési intézményi hálózat képzési rendszerének és kutatási bázisának kialakításában, ill. korszerűsítésében.

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1955), Magyar Szabadságért Érdemérem (1957). 

Főbb művei

F. m.: Útmutató a tanítóképzők népművelési szakosztályvezetői számára. Novák Józseffel. (Bp., 1956)
Az érdeklődés mint a didaktika egyik legfontosabb alapelve a művelődési házak ismeretterjesztő tevékenységében. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1964)
A népművelési munka alapvető pedagógiai problémái. (Bp., 1966)
Az értelmi érdeklődés szerepe a megismerésben. (A Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp., 1967)
A szovjet népművelés fél évszázadának legfontosabb alapelvei. (Vasi Szemle, 1968)
A művelődési folyamat kutatásának kérdései, különös tekintettel a fiatal szakemberek bevonásának lehetőségeire. (Népművelési Értesítő, 1972). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1984. dec. 5.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője