Kárpáti Aurél
Kárpáti Aurél

2024. december 8. Vasárnap

Kárpáti Aurél

kritikus, író, költő

Névváltozatok

1903-ig Gungl Aurél 

Születési adatok

1884. december 5.

Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1963. február 7.

Budapest


Család

Nürnbergből a 18. században Magyarországra telepedett katolikus német családból származott. A családból több neves muzsikus is kikerült, köztük a zsámbéki születésű Josef Ritter von Gungl, aki az 1840-es években egész Európát bejárta, s 1846-ban Pesten, Liszt Ferenccel is együtt koncertezett. Sz: Gungl Ignác, Nelhibel Gizella. Apja korábban kereskedő, majd a ceglédi malom könyvelője volt. Fia: Kárpáti Aurél, ifj. (1916–2007) sakkozó, sakkfeladványszerző. 

Iskola

Elemi és polgári iskoláit Cegléden végezte, a ceglédi r. k. polgári iskolában Réthy Lajos volt a rajztanára; az esztergomi tanítóképző intézetben tanítói képesítést szerzett. 

Életút

Budapesten, a Magyar Szemle (1905–1906), az Alkotmány (1906–1913), A Hét (1907–1915), az Új Idők (1908–1912), az Élet munkatársa (1909–1913), a Kritika c. folyóirat szerkesztője (Halasi Andorral, 1910), a Vasárnapi Újság munkatársa (1910–1913), a Déli Hírlap és A Nap c. lapok szerkesztőségi munkatársa (1920–1922), a Pesti Napló színikritikusa (1922–1940). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán az irodalom és a dramaturgia r. tanára (1948–1951). 

Pályáját költőként kezdte, majd elbeszéléseket, tárcákat és néhány drámát írt. Különleges műfajú, ún. irodalmi noteszleveleiből nőttek ki színikritikái, amelyek végül a két világháború közötti irodalmi és színházi élet egyik legjelentősebb kritikusává, a Nyugat elsőszámú színibírálójává avatták. Kritikáit később is szépirodalmi keretbe foglalta, a művészi alkotás élményét saját életélményévé kívánta átformálni. Legismertebb műve A kételkedő kritikus (1928) c. kritikagyűjteménye. Műkritikákon kívül a magyarországi színművészet kezdeteivel, valamint a világirodalom legjelentősebb alkotóinak, mindenek előtt Shakespeare-nek drámáival, a különböző klasszikus drámai szerepek elméleti és történeti kérdéseivel is foglalkozott. Kismonográfiában feldolgozta Kántorné Engelhardt Anna (1955) és Megyeri Károly (1956) színházi munkásságát, regényes életrajzot írt Katona Józsefről (Él még Bánk! címmel, 1955). Élete utolsó éveiben kiadta színikritikáit (Színház, 1959), tanulmányait (Tegnaptól máig, 1961) és legfontosabb verseit és kisprózai műveit (A vándor visszanéz, 1963).

 

Cegléden született, gyermekkorát is itt töltötte: apja boltja a Pesti út–Szelei út (ma: Szent Imre út) sarkán volt, később a ceglédi malom környékére költöztek, ahol apja könyvelőként dolgozott. Tanára, Réthy Lajos szerint tehetségesen rajzolt, ill. a zene szeretetét családjától örökölte, ahol gyermekkorában szülei és testvérei rendszeresen házi muzsikát rendeztek. Zenei képzettsége első írásait is meghatározta, versein és lírai prózáján is különös zenei hatások figyelhetők meg. Művészi érdeklődése élete végéig megmaradtak: szívesen szerkesztett művészi albumokat, írt zenei bírálatokat és művészettörténeti publicisztikákat is. Tanulmányai befejezése után Budapestre költözött, s nemsokára a Nyugat egyik legismertebb kritikusa lett, egyúttal megalapította a Kritika c. folyóiratot szerkesztette Halasi Andorral (1910), majd évtizedeken át a Pesti Napló színikritikusaként működött (1922–1940). A II. világháború után elsősorban színháztörténeti és -elméleti dolgozatokat jegyzett. 

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Halála évében, Cegléden, szülőháza helyét emléktáblával látták el (1963), emlékét őrzi továbbá a ceglédi Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság (1964-től; 1990-ben újjáalakult). Munkássága alig ismert, feltáratlan. 

Elismertség

A Magyar Írók Szövetsége intézőbizottságának tagja (1945–1956). A Vajda János Társaság elnöke. 

Elismerés

Baumgarten-díj (1929, 1936), Kossuth-díj (1960). 

Szerkesztés

A Pesti Kalendárium szerkesztője (1946). 

Főbb művei

F. m.: Az én örökségem. Versek. Major Henrik rajzaival. (Bp., 1909)
Éjszakai ballada. Novellák. (Bp., 1912)
Budai Képes Könyv. Elbeszélések. Muhits Sándor rajzaival. (Bibliotheca vitae. Az Élet könyvei. 13. Bp., 1914)
Kőmíves Kelemen. Dráma. Vajda Lászlóval, ill. Kós Károly. Bibliofil kiadás. (Bp., 1916)
Három régi esztendő. Regény. (Bp., 1918)
A búsképű lovag. Irodalmi noteszlevelek. 1911–1919. (Bp., 1920)
A bihari remete és egyéb történetek. (Korunk mesterei. Bp., 1920 és Modern Könyvtár. 646–647. Bp., 1920)
Hamis tüzek. Kisregény. (Világosság Könyvtár. 208–211. Bp., 1920)
Kaláris. Versek és elbeszélések. (Pán Könyvtár. 3. Bp., 1921)
Aquamanile. Regény. (Magyar regényírók. Bp., 1922)
Megölt szerelem. Regény. (Bp., 1922)
Hamupipőke. Mesejáték. (Ifjúsági Színjátékok. 47. Bp., 1923)
A nyolcadik pohár. Regény. (Korunk mesterei. Bp., 1927)
Tavaszi felhők az égen… Regény. (Tolnai Regénytára. Bp., 1927)
A kételkedő kritikus. (Kultúra és Tudomány. 61. Bp., 1928)
A menekülő lélek. Tanulmányok. (A Vajda János Társaság kiadványa. Bp., 1935)
A bagoly. Elbeszélések. (Az Athenaeum novellasorozata. Bp., 1936)
Babits Mihály életműve. Tanulmány. (Bp., 1941)
Néma hegedű. Elbeszélések. (Bp., 1943)
A nyolcadik pohár. Régi kövek, régi emberek. Regény és elbeszélések. A borító Szász Endre munkája. (2. kiad. Bp., 1945)
A színház drámája. Tanulmány. (Az Országos Magyar Színművészeti Akadémia Könyvtára. 3. Bp., 1947)
Kultúra haláltánccal. Tanulmányok, életrajzi esszék. (Bp., 1947)
Örök Shakespeare. Tanulmányok. (Bp., 1948)
Kántorné. Kismonográfia. (A Színház- és Filmművészeti Szövetség kiadványa. Bp., 1954)
Él még Bánk! Katona József életregénye. (Bp., 1955)
Megyeri Károly. Kismonográfia. (A Színház- és Filmművészeti Szövetség kiadványa. Bp., 1956)
Főpróba után. Vál. színibírálatok. 1922–1945. Vál., sajtó alá rend. Abody Béla, a bevezetést írta Illés Endre. (Bp., 1956)
A hollófürtű kedves. Történelmi miniatűrök. Ill. Hincz Gyula. (Bp., 1958)
Színház. Színi kritikák. Vál., szerk. Kenessey Béla. (Bp., 1959)
Tegnaptól máig. Vál. tanulmányok. (Bp., 1961)
A vándor visszanéz. Vál. versek és elbeszélések. (Bp., 1963)

 

szerk.: Cholnoky Viktor: Kaleidoszkóp. Tárcák, cikkek. A bevezetést írta K. A. A címlap és a borító Zádor István munkája. (Bibliotheca vitae. Az Élet könyvei. 6. Bp., 1913)
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Emlékiratok a holtak házából. Ford. Szabó Endre. A kísérő tanulmányt írta K. A. (Dosztojevszkij összes munkái. 7. Bp., 1923
új kiad. 1958)
Új magyar líra. Fiatal költők antológiája. Vál., szerk. (A Vajda János Társaság kiadványa. Bp., 1934)
Halottak, akik élnek. Huszonhárom magyar elbeszélő. Vál., az előszót írta. (Pesti Napló Könyvek. Bp., 1936)
Írók a viharban. Antológia. Vál., szerk., az előszót írta. (Bp., 1940
2. kiad. 1941)
Utazás a Föld körül. Föld Mátyás emlékirata. Mindenki benne van. Szerk., a bevezetést írta. (Bp., 1941)
Vaszary. Vaszary János képei. Művészeti album. Összeáll. Petrovits Elekkel. (Bp., 1941
németül is)
Stendhal: Vörös és fekete. Regény. Ford. Salgó Ernő. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Klasszikus mesterek. Bp., 1942)
Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Az igazi házasság. Regény. Ford. Lukács László. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Bp., 1943)
Krúdy Gyula: Palotai álmok. Regény. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Új Egyetemes Regénytár. Bp., 1943)
Dickens, Charles: Karácsonyi ének. Kísérteties karácsonyi történet. Ford.: H. László Éva. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Bp., 1943)
Illés Béla: Spartacus. A bevezető tanulmányt írta K. A. (Bp., 1945)
Szalkai Miklós: Egyszerűen. Versek. Az előszót írta K. A. (Cegléd, 1948)
Szilágyi Géza: Válogatott és új versek. A kísérő tanulmányt írta K. A. (Bp., 1948)
Bródy Sándor: A sas Pesten. Vál. írások. Sajtó alá rend. Szauder József, a bevezetést írta K. A. (Bp., 1954)
Molnár Ferenc: Útitárs a száműzetésben. Jegyzetek egy önéletrajzhoz. Ford. Stella Adorján, a bevezetést írta K. A. (Bp., 1958)
Színészek, szerepek. Memoárok, tanulmányok. Vál., szerk. Somló István, a bevezetést írta K. A. Ill. Makai Péter. (Bp., 1959)

 

írásai a Nyugatban: Zilahy Lajos: Halálos tavasz. (1922)
Gondolat és írás. – A sárga ház. – Balassa József: Helyes magyarság. – Visszaemlékezések a halottak házából. (1923)
Falu. – A Karamazov testvérek A Nemzeti Színház bemutatója. 1–5. – Darvas Lili. Sasfiók. – A költő nosztalgiája. (1924)
Az élet tolvaja. (1925)
Hamlet tragikuma. – A szerelem órája. (1926)
A harmadik Róma. 1–3. – Gina és Rozamunda. (1927)
Az órák ütni kezdtek. Csathó Kálmán regénye. – Zsivajgó természet. Kosztolányi Dezső könyve. – Boldogul úrfikoromban. Krúdy Gyula regénye. – „Bájoló hegedűs.” Lavotta Károlyról. – A Bánk bán új szcenáriuma. – Ady Endre síremléke. – Háry János. – Móricz Zsigmond: Forró mezők. (1930)
Két Shakespeare-szerep. 1–2. ­– Kiss Ferenc III. Richárdja. – Kürti József Othellója. – Mécs László versei. – A cifraszűr. Györffy István könyve. (1931)
A bagoly. Elbeszélés. – Arany – a tanárok kezén. – Kínai és japán versek. Kosztolányi Dezső műfordításai. (1932)
Toll és álarc. 1–5. – Nagy Endre: Öregek kalauza. – Elefántcsonttorony vagy lövészárok. (1933)
Az új Thália bemutatkozása. – A Bánk bán vendégjátéka a Burgtheaterben. (1934)
Valaki kopog. Török Sándor új könyve. (1937)
A viszony. Földi Mihály új regénye. – A lélek készülődik. Molnár Kata regénye. (1938). 

Irodalom

Irod.: műveiről kritikák a Nyugatban: Karinthy Frigyes: K. A.: Az én örökségem. (1909)
Török Gyula: K. A.: Három régi esztendő. (1918)
Király György: K. A.: A búsképű lovag. (1920)
Hajnik Miklós: K. A.: Aquamanile. (1922)

 

egyéb lapokban: Vajthó László: K. A.: A nyolcadik pohár. (Napkelet, 1927)
Haraszthy Gyula: K. A.: Babits Mihály életműve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942)
Mátrai László: Egy pesti regény. K. A.: A nyolcadik pohár. (Budapest [folyóirat], 1945)
Szabó Ede: K. A.: Kántorné. (Irodalomtörténet, 1955)
Benedek Marcell: K. A.: Főpróba után. (Irodalomtörténet, 1957)
Újházy György: K. A.: A hollófürtű kedves. (Kortárs, 1959)
Török Endre: K. A.: Tegnaptól máig. (Kortárs, 1961). 

 

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Hídvégi Lajos: K. A. (Ceglédi Hírlap, 1970. febr. 26.)
Novák Mária: K. A. munkássága a felszabadulás után. (Színház, 1985)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Szerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Molnár Gál Péter: Az eszményi színikritikus – K. A. (Mozgó Világ, 1992)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1992). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője