Károlyi Árpád
Károlyi Árpád

2024. december 4. Szerda

Károlyi Árpád

történész, levéltáros

Születési adatok

1853. október 7.

Pest

Halálozási adatok

1940. október 26.

Budapest


Család

Sz: Károlyi István (1806–1859) író. 

Iskola

A budapesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1875), állami ösztöndíjjal a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban történeti segédtudományokat tanult (1875–1877), a XVI. századi magyar történet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1880). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.; r.: 1889. máj. 3.; t.: 1925. máj. 7.). 

Életút

A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltárnoka, tisztviselője (1877–1893), második aligazgatója (1893–1897), első aligazgatója (1897–1909), igazgatója (1909– 1913); udvari és miniszteri tanácsos (1907-től). A Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója (1920–1928), nyugdíjaztatása után Bécsből Budapestre költözött (1933).

A budapesti tudományegyetem magántanára (1880–1920). C. államtitkár (1924-től). 

Jelentős érdemeket szerzett a bécsi udvari levéltár anyagának rendezésében. Kiadta gr. Széchenyi István döblingi hagyatékát és a Batthyány-per anyagát. 

Elismertség

Az Osztrák Tudományos Akadémia külföldi tagja (1910). 

Elismerés

Corvin-koszorú (1930), az MTA Nagyjutalma (1933), Corvin-lánc (1937). 

Szerkesztés

A Magyar Országgyűlési Emlékek sajtó alá rendezője és kiadója (IX–XVII. köt. 1885–1917). 

Főbb művei

F. m.: Adalék a nagyváradi béke s az 1536–1538 évek történetéhez. (Bp., 1879)
 A Dobó–Balassa-féle összeesküvés történetéhez. 1569–1572. (Bp., 1879)
 A német birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542-ben. (Bp., 1880)
 Fráter György levelezése. 1535–1551. Sajtó alá rend. (Bp., 1881)
Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Szalay Józseffel. (Bp., 1882)
Illésházy István hűtlenségi pere. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1881. jún. 13.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1881)
Buda és Pest visszavívása. 1686. (Bp., 1886
2. átd. kiad. Wellmann Imrével 1936)
A magyar alkotmány felfüggesztése 1673-ban. (Bp., 1888)
A huszonkettedik articulus. (Bp., 1889)
Adalékok Frigyes császár és Mátyás király viszályai történetéhez. (Bp., 1892)
A vallásszabadság kérdése a korponai gyűlésen. (Bp., 1894)
A korponai országgyűlés 1605-ben. (Bp., 1895)
Bocskay szerepe a történetben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. máj. 8.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1898)
 A kiegyezés ügye a kassai országgyűlésen 1606 tavaszán. (Bp., 1899)
Bocskay és a bécsi béke. (Bp., 1907)
Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1921–1922)
Magyarország társjoga az udvari kincstár javaihoz és az uralkodócsalád hitbizományi javaihoz, történeti és számszerű hivatalos adatok világánál. (Bp., 1922)
Néhány történelmi tanulmány. (Bp., 1930)
Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1932)
Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Sajtó alá rend. (Bp., 1936). 

Irodalom

Irod.: K. Á.-emlékkönyv. (Bp., 1933)
Kozocsa Sándor: K. Á. irodalmi munkássága. (Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1933)
Domanovszky Sándor: K. Á. (Századok, 1940)
Eckhart Ferenc: K. Á. (Magyar Szemle, 1940)
Angyal Dávid: K. Á. emlékezete. (Bp., 1943). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője