Kardeván Károly
Kardeván Károly

2024. december 4. Szerda

Kardeván Károly

irodalomtörténész, pedagógus

Születési adatok

1878. szeptember 22.

Lőcse, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1962. november 16.

Budapest

Temetési adatok

1962. november 21.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi evangélikus családból származott. Testvére: Mikolik Kálmánné Kardeván Ida. F: Scholtz Aranka. Fia: Kardeván Andor (1925–) állatorvos, egyetemi tanár, Kardeván Jenő (1909–1965) középiskolai tanár, Kardeván László (1913–1978) állatorvos és Kardeván Vilmos; leánya: Gömöry Sándorné Kardeván Ilona. 

Iskola

A budapesti evangélikus gimnáziumban éretts. (1896), a budapesti (1896–1898) és a lipcsei tudományegyetemen tanult (1898–1899), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1900) és magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1902). 

Életút

A nagyváradi (1902–1911), a lőcsei (1911–1920), a szombathelyi állami főreáliskola (1920–1929), a budapesti Toldy Ferenc Reáliskola, ill. Gimnázium r. tanára (1929–1937), c. igazgatóként nyugdíjazták (1937). Az I. világháború alatt a sátoraljaújhelyi megfigyelőállomás és rokkantintézet parancsnoka, századosi rangfokozatban szerelt le (1918). 

19. századi magyar irodalommal, Madách Imre (1823–1864) és br. Eötvös József (1813–1871) munkásságával, elsősorban Az ember tragédiája keletkezéstörténetével, utóéletével és recepciótörténetével foglalkozott. Példaértékű szövegkiadása és magyarázatai megkerülhetetlen forrásai lettek a későbbi kritikai kiadásnak is. Számos népszerű középiskolai német nyelvkönyv és nyelvtankönyv, ill. egyéb pedagógiai segédkönyv szerzője és szerkesztője. 

Emlékezet

Tanári pályája kezdetén, Nagyváradon, együtt tanított Szabó Dezsővel, később is tartották a kapcsolatot. Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. 

Elismertség

A nagyváradi Holnap Társaság tagja (1902–1911). 

Szerkesztés

Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője (1933–1942). 

Főbb művei

F. m.: Rist János mint drámaköltő. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1900)
Versnyesegetés tankönyvben. (Magyar Paedagogia, 1903)
Gvadányi Világtörténelme. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Az újabb irodalom és az iskola. (Magyar Paedagogia, 1908)
A szociálizmus szavai. (Magyar Nyelvőr, 1908)
Az ember tragédiájának magyarázata. (A nagyváradi állami főreáliskola 1908/09. évi értesítője. Nagyvárad, 1909 és Magyar Közművelődés. I. köt. 5. füz. Bp., 1910)
Scheffel Ekkehardja és egy magyar tankönyv. (Magyar Paedagogia, 1912)
Eötvös és Madách. (A lőcsei állami főreáliskola 1913/14. évi értesítője. Lőcse, 1914)
Báró Eötvös József válogatott szónoki művei. Magyarázta K. K. (Irodalmi segédkönyvek. 18. Szeged–Bp., 1914)
Madách és Büchner. (Irodalomtörténet, 1914)
A német nyelvtan kis tükre a középiskolai német nyelvtanítás valamennyi osztálya számára. (Bp., 1924
2. kiad. 1928
3. kiad. 1934
új kiad. 1946 és 1949)
Gyulai Pál párbaja Tóth Kálmánnal. (Napkelet, 1927)
Német nyelvkönyv a reáliskolák I–III. osztálya számára. I–III. köt. Fallenbüchl Ferenccel. Ill. Fábiánné Biczó Ilona. (Bp., 1927–1929)
Német irodalmi olvasókönyv. I–II. köt. Összeáll. Fallenbüchl Ferenccel. (Bp., 1930–1931)
Madách-revízió. (Napkelet, 1931)
Madách és Heine. – Madách és Luther. (Irodalomtörténet, 1933)
Pintér Jenő nagy magyar irodalomtörténete. Egy tudós életének tanulsága. (A budapesti II. kerületi m. kir. állami Toldy Ferenc Reáliskola értesítője az 1933/34. évről. Bp., 1934)
Az ember tragédiájának magyarázata. (Magyar írók. 1. Teljesen átd. új kiad. Bp., 1937)
Az angyalok második kara Az ember tragédiájában. (Irodalomtörténet, 1939)
A szavalóművészetről. (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1941 és külön: Bp., 1941)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. K. K. (Bp., 1942
2. jav. és bőv. kiad. 1948)
Szabó Dezső Adyról. (Irodalomtörténet, 1945)
Eötvös és Madách társadalomszemlélete. (Irodalomtörténet, 1947)
Pálffy Béla Hegedűs Nándor Ady-könyvében. (Vigilia, 1959). 

Irodalom

Irod.: Szabó Dávid: K. K.: Az ember tragédiájának magyarázata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935)
Földessy Gyula: Az ember tragédiájának magyarázata. (Irodalomtörténet, 1935)
Keresztény magyar közélet almanach. I–II. köt. (Bp., 1940). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője