Kandó Kálmán
Kandó Kálmán

2024. december 13. Péntek

Kandó Kálmán, egerfarmosi

gépészmérnök

Születési adatok

1869. július 10.

Pest

Halálozási adatok

1931. január 13.

Budapest


Iskola

A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1892), majd tanulmányutat tett az USA-ban (1898 és 1905). Az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.).

Életút

A párizsi Companie de Féres Lille cég mérnöke (1893–1894), a Ganz és Társa bp.-i gépgyára villamos osztályának mérnöke (1894–1895), osztályvezetője (1895–1897), a gyár igazgatóhelyettese (1897–1906), a George Westinghouse tanácsadó mérnöke, egyúttal Vado Ligure-ban az olasz Westinghouse Társaság kiküldött adminisztátora, alelnöke (1907–1915). A Ganz Danubius Gépgyár műszaki igazgatója (1917–1919), vezérigazgatója (1919–1923), műszaki tanácsadója (1923–1931).

Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1927–1931).

A vasút villamosításának nemzetközi jelentőségű úttörője. Elsőként alkalmazta a nagyfeszültségű forgóáramot fővasutak villamos vontatására, és a gazdasági és technikai viszonylatban egyaránt bevált rendszerét először az olasz Valterino-vasúton próbálta ki. 1923 után kizárólag egy új villamosvontatású rendszer kifejlesztésén dolgozott. Megalkotta a vasút villamosításában korszakos jelentőségű fázisváltós villanymozdonyt. Egyik jelentős újítását, a csuklós hajtókeretet, a fázisváltós villanymozdonyoknál is alkalmazta. 1920–21-ben 2000 koronát adott az MTA-nak.

Elismertség

A Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének t. tagja (1930-tól).

Elismerés

A József Műegyetem t. doktora (1922).

 

Corvin-koszorú (1930).

Főbb művei

F. m.: Vonatok elektromos vontatása. (Bp., 1901)
Nagyfeszültségű forgóárammal hajtott elektromos vasutak. Cserháti Jenővel. (Bp., 1902)
Neue elektrische Güterzugslokomotive der Italienischen Staatsbahnen. (Zeitschrift des Vereins Deutscher Ingenieure, 1909)
Über Drehstrombahnen. (Elektrotechnische Zeitschrift, 1910)
Villamosmozdonyok főhajtóműveinek dinamikus igénybevétele kerékcsúszás következtében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1937. ápr. 26.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1937). 

Irodalom

Irod.: Zelovich Kornél: K. K. l. tag emlékezete. (Bp., 1932)
Verebélÿ László: Emlékezés K. K.-ra. (Magyar Technika, 1954)
Verebélÿ László: K. K. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Szekeres József–Tóth Árpád: A Klement Gottwald – Ganz – Villamossági Gyár története. (Bp., 1962)
Guóth Béla: K. K. vízerőmű terve. (Vízügyi Közlemények, 1966)
Mandorff Béla: K. K. (Műszaki nagyjaink. II. Bp., 1967)
Asztalos Péter: K. K. emlékezete. (Elektrotechnika, 1991)
Fojtán István: Fejezetek a Kandó-féle fázisváltós villamos mozdonyok történetéből. (Vasúthistóriai Évkönyv, 1991)
Asztalos Péter: Kandó és a magyar nagyvasúti villamosmozdony-gyártás. (Évfordulóink a műszaki és a természettudományokban, 1994)
Mandorff Béla: Megemlékezés K. K. születésének 125. évfordulóján. (Vasúthistóriai Évkönyv, 1994)
Radnai Gyula: A Valtellina-vasút villamosítása. K. K. egyedülálló alkotása. (Természet Világa, 2002
Indóház, 2007)
Kandó és Ganz Olaszországban. (Magyar Tudomány, 2002)
Kandó-emlékszám. (Vasút és modell, 2002)
Erő János: Kandó-mozdony sárgarézből. Fogaskerék hajtja a csatolt kerekeket. (Indóház, 2006)
Kandó-emlékszám. (Indóház extra, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője