Főbb művei

F. m.: A madár mellcsont-taraja [Crista sterni] és a repülés. Egy. doktori értek. 2 táblával. (Bp., 1935)
Az állatföldrajz problémái. (Búvár, 1936)
A mérgesgomba és a gombamérgezés. – A gombaismeret haszna. (Búvár, 1938)
A csiperkegomba mesterséges terjesztése. (Bp., 1939)
Fontosabb szénanövények és mérgező növények gyakorlati ismertetése. Egy. jegyz. (Bp., 1941)
A fontosabb szálas takarmánynövények és mérgező növények. (Bp., 1942)
A magyar fűszernövények. – A magyar tea. (Búvár, 1942)
A hazai galócák. (Természettudományi Közlöny. Pótfüzetek, 1944)
Őzlábgombák. – Csiperke. (A Természet, 1944)
A lemezes- és a csövesbélésű gombák új határozókulcsa. (Botanikai Közlemények, 1946)
Gombaismeret. Az állami gombaszakértői tanfolyam jegyzete. (Bp., 1947)
Magyarország kalaposgombáinak meghatározó kézikönyve. Bohus Gáborral, Ubrizsy Gáborral. Ill. Lakatos Mária. (Bp., 1951)
Kalaposgombáink mykorrhiza kapcsolatai. (ATE Erdőmérnöki Karának Évkönyve, 1951)
A kalaposgombák és a fás növények mykorrhiza kapcsolatainak kertészeti vonatkozásai. (ATE Kertészeti Karának Évkönyve, 1951)
Magyarország nagygombáinak határozó kézikönyve. Többekkel. (Magyarország virágtalan növényeinek határozó kézikönyve. Bp., 1953)
Az Agaricaceae és a Boletaceae családokba tartozó gombafajok előfordulási és elterjedési viszonyai Magyarország területén. Kand. értek. (Bp., 1955)
Ehető és mérges gombáink. Monográfia. Makara Györggyel. 32 táblával. Ill. Kondor Árpád. (Bp., 1955
4. átd. kiad. 1973
5. kiad. 1984)
A Budapesti Gombászati Szakkörről. (Akvárium és Terrárium, 1956)
Erdő-mező gombái. Monográfia. Bohus Gáborral. 24 táblával. Ill. Lakatos Mária. és Takács Edit. (Bp., 1956
2. átd. és jav. kiad. 1961)
Az ehető gombák jelentőségének növekedése. (Az OMMI Évkönyve, 1957)
Magyarország ritka kalaposgombái. (Az OMMI évkönyve, 1959
és külön: Bp., 1959)
A kalaposgombák magyarországi ökológiai viszonyai. (Acta Biologica, 1959)
Veszélyes mérgező gombáink. – A gombák erdei fáink „élettársai.” – Fából nőtt csiperke. (Akvárium és Terrárium, 1959)
Jó gombák és felhasználásuk. A receptek összeállításában közreműködött Kalmárné Görgényi Anna. 2 táblával. Ill. Takács Edit. (Bp., 1960)
A gombaellenőrzés megszervezése Magyarországon. (Az OMMI Évkönyve, 1961)
Gyümölcsfáink nagygomba kártevői. (Kertészet és Szőlészet, 1962)
Az Országos Erdészeti Egyesületben megalakuló Mikológiai Szakosztály jelentősége és feladatai. – Eltérő gombapéldányok rendszertani elbírálása. (Mikológiai Közlemények, 1963)
A gombák növényföldrajzi jelentősége. (Mikológiai Közlemények, 1964)
A kalaposgombák új rendszerezéséről. – A gombamérgezések leküzdésének 20 éve hazánkban. – A tejpereszke terjedése Magyarországon. (Mikológiai Közlemények, 1965)
A kalaposgombafajok gyakorisága Magyarországon. (Mikológiai Közlemények, 1966)
Új, értékes gombafaj Magyarországon. Pluteus petasatus. – Új gyógymód a gyilkosgalóca-mérgezések ellen. (Mikológiai Közlemények, 1967)
Gombagyűjtési útmutató. (Bp., 1967
2. átd. kiad. 1982)
Egyes kalaposgombafajok ökológiai tulajdonságának rendszertani jelentősége. – Az óriás álpereszke [Leucopaxillus macrocephalus] előfordulása Budapest közelében. (Mikológiai Közlemények, 1968)
A gombák csodás világa. Monográfia. 18 táblával. (Természet és mezőgazdaság. Bp., 1968
szlovák nyelven: Bratislava, 1972)
Istvánffi Gyula-emlékülés. – Schuster Viktor. (Mikológiai Közlemények, 1970)
A gombák spóraképzésének és ivaros szaporodásának érdekességei. (Búvár, 1970)
Mikrobiológia. Főisk. jegyz. (Hódmezővásárhely, 1970 és Kaposvár, 1972)
Kártevő és hasznos gombák az állattenyésztésben. (Mikológiai Közlemények, 1971)
Gombák tudósa: Szemere László. – Az élelmiszer- és fermentációs ipari hasznos és káros mikrogombák. (Mikológiai Közlemények, 1972)
Ismerjük meg a mérgező növényeket! Haraszti Edével. 30 táblával. (Bp., 1972)
Gombák. Ill. Huller Ágoston. (Búvár Zsebkönyvek. Bp., 1972
5. kiad. 1990)
A gyilkos galóca méreganyagának kutatási eredményei. (Mikológiai Közlemények, 1973)
Állattan. Főisk. jegyz. (Hódmezővásárhely, 1973
2. kiad. 1975)
Lepkék. Ill. Csépe Magdolna. (Búvár Zsebkönyvek. Bp., 1973
5. kiad. 1992)
Véleménykülönbségek a gombák rendszerezésében. (Mikológiai Közlemények, 1974)
Mérgező penészgombák. – Kiegészítő megjegyzés a mikroszervezetek táplálkozástípusaihoz. – A gombák helye az élővilágban anyagcseréjük alapján. (Mikológiai Közlemények, 1976)
Mikes József. (Mikológiai Közlemények, 1977)
A gombaismeret terjesztésének és a gombaárusítás ellenőrzésének megszervezése Magyarországon. (Mikológiai Közlemények, 1978)
Gombatermesztés kertben. – Gombák postabélyegen. – Rákelőidéző anyag a redős papsapkagombában. (Mikológiai Közlemények, 1979)
Új tudományos kutatási eredmények a napraforgó-peronoszpóra elleni küzdelemben. – Miért nem növények a gombák? – Új kutatási eredmények a csiperkegomba tárolhatóságára vonatkozóan. – A vízi gombák jelentőségéről. – Gálffy Zoltán. Konecsni Istvánnal. – Id. Kékedi Tibor. (Mikológiai Közlemények, 1980)
A gombák világa. (Bp., 1982)
A házigomba testvérfaja. (Mikológiai Közlemények, 1982)
A laskagomba nemzetség fajkérdéseinek tisztázásáról. (Mikológiai Közlemények, 1984)
Rendszertani véleménykülönbségek a nagy papsapkagomba körül. (Mikológiai Közlemények, 1986)
Gombagyűjtési útmutató. (Bp., 1987)
Makara György. (Mikológiai Közlemények, 1987)
Konecsni István. (Mikológiai Közlemények, 1988)
Gombászkönyv. Ehető és mérges gombák. Makara Györggyel, Rimóczi Imrével. (Bp., 1989
5. átd. kiad. 1998)
Növények-e a gombák? – Gombarendszertani problémák. – Hollós László emlékezete. (Mikológiai Közlemények, 1990)
Félévszázados mikológiai tevékenységem részletes ismertetése. Tudományos tevékenység összefoglalása. (Bp., 1991)
A mikológia fejlődése az elmúlt száz év alatt. (Botanikai Közlemények, 1991)
Gombakalauz. (Bp., 1992)
Clusius emlékezete. – A Mikológiai Társaság megalakulásának rövid története. A Társaság 30 éves fennállása alkalmából. (Mikológiai Közlemények, 1992)
Magyar mikológusok a XVII–XIX. században. (Mikológiai Közlemények, 1993)
Gombagyűjtés. Hogyan kerülhetők el a gombamérgezések? (Bp., 1995)

ornitológiai írásai: Mandulatörő nagy fakopáncs. (A Természet, 1933)
Bombycilla garrulus adatok 1932–1933 teléről. (Kócsag, 1933)
Magányos meggyvágó. – A budapesti csókákról. – Nyaktekercs mesterséges fészekodúkban. (A Természet, 1934)
Nyaktekercs második költése. (Aquila, 1934)
Kárókatona. (A Természet, 1936)
Egy ittmaradt fecske. – A balkáni kacagógerle Budafokon. (A Természet, 1937)
Madárfészek. (Búvár, 1937)

írásai a Magyar Gombászati Lapokban: Új gomba-előfordulási adatok Kárpátaljáról. – A galócagombák határozótáblázata. – A selyemgomba rendszertani helye. – Iismerjük meg gombáinkat! (1944)
A lila galóca hovatartozása. – Lemezesgomba-adatok a Kárpátmedence Tornense flórajárásából. – A párducgalóca. – Egy új csengettyűgombafaj hazánkból: a tűzpiros csengettyűgomba. (1945)
A csiperkenemzetség [Palliota] európai fajai. (1946)
Tájékoztató a magyar gombászat újabb fejlődéséről. – Az őzlábgombák [Lepiota] új határozókulcsa. (1947). 

Irodalom

Irod.: Vetter János: K. Z. (Mikológiai Közlemények, 1999)
Emlékezés K. Z.-ra. – Balázs Sándor: Gondolatok K. Z. munkásságáról. – K. Z. szakirodalmi munkássága. (Mikológiai Közlemények, 2002)
Pálfalviné Hajdú Eszter: Híres gombászok – K. Z. (Magyar Gombász, 2006)
A Gombász Emlékhely emléktáblái. K. Z. (Magyar Gombász, 2013).