Kalmár György
Kalmár György

2024. december 4. Szerda

Kalmár György

közgazdász, újságíró

Születési adatok

1926. november 28.

Budapest

Halálozási adatok

2002. augusztus 15.

Budapest


Család

Sz: Kalmár László drogista segéd, Danielisz Márta. F: 1. Gödrös Erzsébet gyógypedagógus. Fia: Kalmár János (1952–) és Kalmár András (1970–); leánya: Kalmár Katalin (1958–). 2. Dogossy Katalin. Fia: Kalmár Péter. 

Iskola

A budapesti (= óbudai) Árpád Gimnáziumban éretts. (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n angol–magyar szakon tanult (1945–1947 és 1950), tanulmányait nem fejezte be. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1976).

Életút

Az Anonymus Nyomda nyomdásza (1947–1948), a Magyar Nap c. lap munkatársa (1948), a Magyar Rádió (MR) munkatársa, szerkesztője (1948–1956); közben a Rádió Pártbizottságának titkára (1954). A Népszabadság szerkesztője (1957–1976); ghánai (1961–1964), indiai tudósítója (1966–1969), az Új Tükör főszerkesztő-helyettese (1976), az MTV főmunkatársa (1976–1992), szabadfoglalkozású újságíró, a Panoráma, A Hét c. politikai tévéműsorok és a Népszabadság külső munkatársa, ill. az MTV Világkép és Helló világ c. műsorok szerkesztője (1992-től). Az MTA Afroázsiai Kutatócsoportja, ill. az MTA Világgazdasági Kutatóintézet India Kutatócsoportja tud. munkatársa (1974-től). 

Újságíróként kezdett el a fejlődő országok, elsősorban Fekete-Afrika, majd India gazdasági problémáival, az afrikai szocializmus sajátosságaival foglalkozni. Négy évet élt Ghánában, s ez alatt nyomon követte egy újonnan függetlenné váló trópusi afrikai ország mindennapjait. Hazatérése után néhány évvel kinevezték a Népszabadság indiai tudósítójává, bejárta az indiai szubkontinens országait, s sorra jelentette meg gazdasági és politikai elemzéseit és rendkívül népszerű útikönyveit, valamint riportkönyveit Indiáról és Pakisztánról. Bognár József (1917–1996) akadémikus felkérésére bekapcsolódott az MTA Világgazdasági Kutatóintézete munkájába, ahol megszervezte az India Kutatócsoportot. Számos jelentős írást közölt az indiai fejlődés sajátosságairól és az afrikai függetlenségi mozgalmakról. Monográfiát írt Mahátmá Gandhiról és Indira Gandhiról. 

Elismerés

Rózsa Ferenc-díj (1964), Magyar Lajos-díj (1999). 

Főbb művei

F. m.: Jó napot Moszkva! Útiélmények. 12 táblával. (Bp., 1958)
A bécsi kapu. Útirajz. (Bp., 1961)
Kivel tart Ghana? (Társadalmi Szemle, 1962)
Afrika egysége. (Társadalmi Szemle, 1963)
Az „afrikai szocializmus” és a szocializmus Afrikában. (Társadalmi Szemle, 1964)
Arany Ghana. Útleírás. (Bp., 1964)
Mi van az afrikai államcsínyek mögött? (Társadalmi Szemle, 1966)
A Niger partján. 40 táblával. (Világjárók. 57. Bp., 1967)
Új helyzet Indiában. – Az indiai kommunista mozgalom helyzetéről. (Társadalmi Szemle, 1967)
Nagyon sok világ. A „Harmadik Világ” kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1969)
Mi a hinduizmus? Egy szemtanú benyomásai. (Világosság, 1969)
Merre tartanak a fejlődő országok? (Napjaink kérdései. Bp., 1970)
Nigéria – háború után, béke előtt. (Társadalmi Szemle, 1970)
Mi a kaszt? (Világosság, 1970)
India választott. (Társadalmi Szemle, 1971)
Pakisztán: tragikus tanulságok. (Világosság, 1971)
India. Nyugalom és nyugtalanság. 12 táblával. (Ország–Világ. Bp., 1971
2. bőv. kiad. 1973)
Indira Gandhi. Kismonográfia. 8 táblával. (Bp., 1972)
Banglades születése. (Társadalmi Szemle, 1972)
Az ifjúság politikai beilleszkedése. (Társadalmi Szemle, 1973)
A felrobbant ország. Pakisztán-Bengália. 40 táblával. (Világjárók. 93. Bp., 1974)
Banglades szabadsága. (Valóság, 1975)
India alternatívái. (Világosság, 1975)
Ghána útjai. Az „érintetlen Afrika” mítosza. – Az ősi közösségek felbomlása. – A munkásosztály a trópusi Afrikában. (Bp., 1976)
A gazdasági-társadalmi struktúra változásai a trópusi Afrikában – a ghanai példa tükrében. Kand. értek. (Bp., 1976)
„Álmaim Indiája.” (Valóság, 1979)
Mi a gandhizmus? (Tanulmányok a fejlődő országokról. 104. Bp., 1980
angolul is)
Isten érinthetetlen gyermekei. Kaszt és osztály a mai Indiában. (Világosság, 1980)
Mahátmá Gandhi. Álom, politika, valóság. Monográfia. (Bp., 1982)
Vázlat az ázsiai agrárkérdésről. (A fejlődő országok múltja és jelene. I–II. köt. Szerk. Tarbai Gizella. Bp., 1984)
Az indiai válság. (Valóság, 1985)
Tudományos munka az Általános Közgazdasági Karon. (Egyetemi Szemle, 1985)
Indira Gandhi. Kismonográfia. 12 táblával. (2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1985
bolgárul: Szófia, 1985
lengyelül: Warszawa, 1989)
Szöulból jelentem. Riportkönyv. 12 táblával. (Bp., 1988)
Lázadó nemzetek, vérző kisebbségek. Tanulmányok. (Bp., 1990)
Jöjjön velünk Indiába! Riportkönyv. Stalter Györggyel. (Bp., 2000)

 

ford.: Berlinguer, Enrico: Válogatott beszédek és írások. Ford. Göbölyös Gáborral, Vincze Istvánnéval. (Bp., 1976)
Kim Woo Choong: Ezért lettem milliomos. Ford., az előszót írta. (Bp., 1992). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője