Kálmán György
jogász
Születési adatok
1921. október 10.
Budapest
Halálozási adatok
2010. november 16.
Budapest
Család
Sz: Kálmán Miklós (†1974) jogász, ügyvéd, vállalati ügyész, Krausz Erzsébet. F: 1. Lieszkovszki Gyuláné Blum Valéria, a Belkereskedelmi Minisztérium, majd a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat előadója. Elvált. Fia: Kálmán Péter (1949–) kutatómérnök. 2. Csányi Józsefné Kolics Veronika orosz szakos általános iskolai tanár. Elvált.
Iskola
A Kecskeméti Jogakadémián tanult (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1945), összevont bírói és ügyvédi vizsgát tett (1947), a jogi tudományok kandidátusa (1959), az állam- és jogtudományok doktora (1980).
Életút
A Pénzügyminisztérium (PM) és az Elektromos Művek igazolóbizottságának jegyzője és apja ügyvédi irodájának ügyvédjelöltje (1945. jún.–okt.), a budapesti népügyészség népügyésze (1945. okt.–1947), Kádár Miklós ügyvédi irodájának ügyvédjelöltje (1947–1948). A Papíripari Igazgatóság, ill. a Papírgyártóipari Központ vállalati ügyésze (1948–1949), a Könnyűipari Minisztérium Törvényelőkészítő és Jogi Osztályának főelőadója (1949–1951), a Minisztérium Titkárságának vezetője (1951–1954). A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Titkárságának vezetője (1955–1956), a Nehézipari Minisztérium (NIM) vegyipari ágazatának jogtanácsosa (1956–1957). Az Országos Tervhivatal (OT) Elnöki Titkárságának vezetője (1957–1962 és 1963–1981); közben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Titkárságának vezetője (1962–1963). Az ELTE ÁJTK Dékáni Hivatalának vezetője (1958–1959), az ELTE ÁJTK-n a büntető- és az államigazgatási jog előadó tanára (1959–1964), c. egy. docense (1964–1967), c. egy. tanára (1967-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (rövidített: 1954–1955).
Tudományos pályafutásának kezdetén szocialista és polgári büntetőjoggal foglalkozott, majd érdeklődése a gazdasági és kereskedelmi jog felé fordult. Jelentős szerepet játszott a gazdasági reform gazdaságirányítási részének és új jogi rendszerének kidolgozásában (1967), ill. a népgazdaságról szóló törvény és a vállalati törvény jogi kodifikációs munkálataiban (1971–1972). Később a kereskedelmi szerződések jogi lehetőségeit, majd a kereskedelmi választottbíráskodás kérdéseit vizsgálta.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1952), Szocialista Munkáért Érdemérem (1957), Munka Érdemrend (ezüst, 1965; arany, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Szerkesztés
A Jogtudományi Közlöny társszerkesztője (1951–1953).
Főbb művei
F. m.: „Bizonyítékok hiányában…” – Népbíróság vagy szakbíróság. (Népbírósági Közlöny, 1946)
Az 1948. évi amnesztia. Összeáll., magyarázatokkal ellátta Kádár Miklóssal. (Bp., 1948)
A megbízó felelősségének kérdéséhez. – A 9.830/1948 korm. sz. rendelettel létesített egyeztető bizottságok. (Jogtudományi Közlöny, 1948)
A népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949. évi XI. tc. és magyarázata. Összeáll., magyarázatokkal ellátta Kádár Miklóssal. (Bp., 1949)
A népi demokráciák alkotmányai. Csanádi Györggyel, Csató Istvánnal. (Jogtudományi Közlöny, 1949)
A Magyar Jogász Szövetség világnézeti oktatási munkája. – Kommentár a Legfelsőbb Bizottság két határozatához. (Jogtudományi Közlöny, 1950)
A burzsoá jog a tőkés kizsákmányolás szolgálatában. (A Magyar Jogász Szövetség szemináriumi füzetei. Bp., 1951)
A tulajdon elleni bűncselekmények új szabályozásához. – A burzsoá igazságszolgáltatás az imperializmus szolgálatában. (Jogtudományi Közlöny, 1951)
A becsület védelme az anyagi büntetőjogban. Kand. értek. (Bp., 1958)
A becsületsértő cselekmények jogi tárgya és passzív alanya. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
A népgazdasági tervezés metodikája és a szállítási szerződési rendszer. (Döntőbíráskodás, 1961)
The Legal Object and the Passive Subjects of Defamatory Acts. (Acta Juridica, 1961)
A becsület védelme az új büntetőtörvénykönyvben. (Magyar Jog, 1962)
Az irányítási mechanizmus és a szállítási szerződési rendszer. (Pénzügy és Számvitel, 1964)
A büntetőjog általános tanai. Monográfia. Kádár Miklóssal. (Bp., 1966)
Gazdasági irányítás és a jogrendszer egyes strukturális kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1966)
A terv és a szerződés kapcsolata a szállítási szerződések új rendszerében. (Döntőbíráskodás, 1966)
A népgazdaság központi irányításának jogi eszközei. (Jogi kérdések az új gazdaságirányítás köréből. Szerk. Szilbereky Jenő. Bp., 1967)
A gazdasági mechanizmus reformja és a büntetőjog. (Jogtudományi Közlöny, 1967)
A mechanizmusreform és a jogi munka néhány összefüggése. (Pénzügy és Számvitel, 1967)
A vállalatok jogállása. (Az Országos Vezetőképző Tanfolyam kiadványa. Bp., 1968)
A jogi eszközök szerepe a gazdaságirányítás új rendszerében. (Társadalmi Szemle, 1968)
A gazdasági kapcsolatok jogi szabályozásának néhány kérdéséről. (Magyar Jog, 1972)
A KGST-államok anyagi felelőssége gazdasági kötelezettségvállalásaikért. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
Törvény a népgazdasági tervezésről. (Magyar Jog, 1973)
Az államok anyagi felelőssége gazdasági kötelezettségvállalásaikért. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
The Financial Liability of the CMEA Countries for Economic Obligations. (Acta Juridica, 1974)
A népgazdasági tervek KGST-országok közötti koordinációjának jogi kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
A gazdasági életben alkalmazott szankciók jellege és alkalmazási körük. (Bp., 1978)
A gazdaság jogi szabályozása. Monográfia és részben doktori értek is. Írta és szerk. (Bp., 1979
2. átd. kiad. 1988)
A magyar gazdaságirányítási rendszer jogi szabályozásának fejlesztése. Egy gazdaságirányítási törvény koncepciója. Doktori értek. (Bp., 1980)
A gazdaságirányítás és annak körében létrejövő jogviszonyok néhány kérdéséről. – A gazdasági élet normarendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A magyar gazdaságirányítás joga. Monográfia. (Bp., 1982)
Elvi döntés a szavatossági jogok érvényesítésének határidejéről. (Magyar Jog, 1982)
Az általános szerződési feltételek a gazdálkodó szervezetek közötti forgalomban. (Magyar Jog, 1983)
A szerződések gazdaságszervező szerepéről. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
A gazdálkodó szervezetek piaci magatartásának szabályozása. (Magyar Jog, 1984)
Elvi irányítás és bírói jog. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
A gazdasági bíróságról. (Magyar Jog, 1985)
A hosszabb távú gazdasági kapcsolatok szerződési kérdései. (Szerződések a népgazdaságban. Bp., 1986)
Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai. Összeáll., szerk. Havasi Győzővel. (Bp., 1986)
A bíróság szerepe a jog alakításában. 1–2. (Magyar Jog, 1987)
A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok. Összeáll. Majoros Richárddal és Szilágyi Dénessel. (Bp., 1988)
Néhány gondolat a gazdasági ítélkezés fejlődéséről. (Magyar Jog, 1989)
Nemzetközi kereskedelmi szerződések alapelvei. (Jogtudományi Közlöny, 1996)
Az új angol választottbírósági törvény. (Gazdaság és Jog, 1997)
Új választottbírósági törvény a Német Szövetségi Köztársaságban. (Gazdaság és Jog, 1998)
Nemzetközi eljárások joga – a kereskedelmi választottbíráskodás. Monográfia. Horváth Évával. (Osiris Könyvek. Bp., 1999
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. 2. kiad. 2003
3. kiad. 2005)
The Problematics of Economic Law in the Works of Gyula Eörsi. (Acta Juridica, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)