Kalecsinszky Sándor
Kalecsinszky Sándor

2022. július 6. Szerda

Kalecsinszky Sándor, sasini és brzesciani

kémikus

Születési adatok

1857. február 27.

Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1911. június 1.

Budapest

Temetési adatok

1911. június 3.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi lengyel nemesi családból származott. Sz: Kaleczinsky Félix (= Kalecsinszky Bódog 1812–1882), az Ungvári Népbank pénztáros tisztje, West Kornélia (1827–1896). Testvére: Kalecsinszky József (1852–1899), a MÁV osztályvezető mérnöke Kecskeméten, Kalecsinszky Dezső (†1878) és Tintz Antalné Kalecsinszky Jusztina. 

Iskola

Az ungvári római katolikus főgimnáziumban éretts. (1875), a budapesti tudományegyetemen kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1882), majd Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899) heidelbergi laboratóriumában tanult (1883). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.). 

Életút

A budapesti tudományegyetem Kémiai Intézetének gyakornoka (1878–1882), tanársegéde (1882–1883), Heidelbergben, majd több nyugat-európai városban járt hosszabb tanulmányúton (1883–1884), a Magyar Királyi Földtani Intézet vegyésze (1883–1898), fővegyésze (1898–1911). 

Ásvány-, kőzet-, ásványvíz-, kőszén- és agyagvizsgálatokkal foglalkozott. Számos, nemzetközileg is újdonságnak számító elemzési módszert vezetett be elsősorban a hazai kőszenek elemzésére, különösen értékesek a magyarországi agyagok tűzállósági fokozatára vonatkozó megállapításai. A Magyar Királyi Földtani Intézet múzeumában megszervezte az agyag- és kerámiai ipar szolgálatában álló gyűjteményt és a kőszénvizsgálatok céljára korszerű laboratóriumot rendezett be (1884), az Intézetben felállította az első magyarországi földrengésjelző készüléket (1891). A Magyar Természettudományi Társulat megbízásából elvégezte a magyarországi kőszéntelepek technológiai vizsgálatát (1892–1900-as évek eleje), majd az erdélyi sósvizeket vizsgálta (1901–1906). Újszerű magyarázatot talált az erdélyi sóstavak addig rejtélyesnek tartott felmelegedésére: felfedezte a tavak heliotermikus tulajdonságát. Igen termékeny szerző volt, dolgozatai ma is nagy tudományos értéket képviselnek.

 

helioterm jelenséget a Medve tó vizét vizsgálva fedezte fel (1902-ben). A heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli rétege a napsütés hatására magas hőmérsékletre (közel 80 °C) melegszik fel. A jelenség csak olyan sóstavak esetében alakul ki, ahol a tóba ömlő patakok és a csapadékvíz néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen: amely nem elegyedik, mert sűrűsége kisebb, mint az alatta elhelyezkedő sósvízé. A kisebb sűrűség édesvíz-üvegvízhatást hoz létre, meggátolva a sósvíz felszínre jutást és lehűlését. 

Világhírű agyag-, festékföld- és már kerámiai nyersanyaggyűjteményét bemutatta a budapesti Agyag-, Cement-, Aszfalt- és Kőipari Kiállításon (1891-ben), az Ezredévi Országos Kiállításon (1896-ban) és a Párizsi Világkiállításon is (1900-ban). Mint jeles amatőr fényképész részt vett a Magyar Fotográfiai Egyesület megalapításában és az első amatőr fotográfiai kiállítás rendezésében (mindkettő 1890-ben). 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőbe temették. Sírja eltűnt! 

Elismertség

A Természettudományi Társulat r. tagja (1879-től) és a választmány tagja (1904–1911). A Magyarhoni Földtani Társulat (1889–1911), a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztálya (1891–1911), a Magyar Turista Egyesület (1892–1911) és az Országos Közegészségügyi Egyesület választmányi tagja. 

Elismerés

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1906).

 

Szabó József-emlékérem (1906). 

Főbb művei

F. m.: A durranólég sűrűségének meghatározása. (Értekezések a természettudományok köréből. X. köt. 12. sz. Bp., 1880)
Egy szarvaskői amphiból chemiai elemzése. (Földtani Közlöny, 1882)
A gölniczbányai chalkopyrit mennyiségi elemzése. – A rozsnyói vasas ásványvíz mennyiségi elemzése. – Az alsó-tátrafüredi lápföld chemiai elemzése. (Földtani Közlöny, 1883)
Az elektromosság a chemiai elemzésekben. (Természettudományi Közlöny, 1885)
Magyarország agyagai. – Az elektromos vasút hatása a zsebórára. (Természettudományi Közlöny, 1891)
Állandó gázfejlesztő készülék. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A Magyar Korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasznált egyéb anyagai. 1 kőnyomatú térképpel. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1892
és külön: Bp., 1892)
A Magyar Korona országainak, valamint az occupált tartományoknak a földrengéseiről. Kispatic Mihállyal, Koch Antallal és Schafarzik Ferenccel. (Földtani Közlöny, 1892
és külön: Bp., 1892)
Egyszerű földrengést jelző készülék. (Földtani Közlöny, 1892)
Über die Aufbewahrung chemischer reiner alkalischer Lösungen. (Zeitschrift für Anorganische Chemie, 1894)
Az Aldunáról és környékéről. (Turisták Lapja, 1894)
A megvizsgált magyarországi agyagok elterjedése. (Természettudományi Közlöny, 1895)
A lúgos kémlőszerek eltartásáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1895)
A magyar korona országainak megvizsgált tűzálló agyagjai. (Bp., 1896)
Spiritusz izzólámpa. (Természettudományi Közlöny, 1896)
Sókivirágzás a Ruszanda tó partjáról. (Földtani Közlöny, 1898)
A Krassó-Szörény megyei szerpentinek összetétele. – A kárpátövi nyers petróleum vizsgálata. – A budapesti Eskü térihídfő munkálatai alkalmával kitört artézi hévíz chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1898)
Az agyag vizsgálata. (Természettudományi Közlöny, 1899)
A magas hőmérséklet méréséről. K. S. előadása az 1900. okt. 17-iki egyetemes ülésen. (Természettudományi Közlöny, 1901)
A szovátai meleg és forró sóstavak mint természetes hőaccumulátorok. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1901
és külön: Bp., 1902)
A magyar korona országainak ásványszenei. (Természettudományi Közlöny, 1902)
A Nap melegének accumulatiója különféle folyadékokban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1903. dec. 14.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904
kivonatosan: Természettudományi Közlöny, 1904
németül: Annalen der Physik, 1904)
Naptól felmelegedő sóstavak. (Természettudományi Közlöny, 1904)
A Magyarhoni Földtani Társulat Földrengési Obszervatóriumának jelentése a januári–decemberi hónapokban észlelt földrengésekről. 1–6. Emszt Kálmánnal. (Földtani Közlöny, 1904)
A magyar korona országainak megvizsgált agyagai. Monográfia. (Bp., 1906
németül is)
Új épületek tökéletes kiszárításának újabb módja. (Természettudományi Közlöny, 1907)
A margitszigeti artézi kút vizének hőmérsékleti viszonyai. (Földtani Közlöny, 1908)
Alacsony hőmérsékletek mérése. – Magas hőmérsékletek mérése. (Természettudományi Közlöny, 1908)
A hőmérsékletek hatása az artézi kutakra. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Vízvezeték útján lehet-e mérgezés? – Hűtőkeverékek. – A kőszén fűtőképességéről. (Természettudományi Közlöny, 1910). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1911. jún. 2.)
Muraközy Károly: K. S. (Magyar Chemikusok Lapja, 1911)
Schafarzik Ferenc búcsúbeszéde K. S. l. tag sírjánál. (Akadémiai Értesítő, 1911)
Ilosvay Lajos: K. S. Életrajz és bibliográfia. (Földtani Közlöny, 1912)
Pap János: Ismertetés K. S.-ról. (Magyar Kémikusok Lapja, 1961)
Hála József: K. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Barabás Endre: Szováta. http://www.erdelyigyopar.ro/1905-7-8/2536-szovata.html

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője