Kael Anna
Kael Anna

2024. április 26. Péntek

Kael Anna

atléta, kosárlabdázó, tornász

Névváltozatok

Balogh Lajosné 

Születési adatok

1908. február 2.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1985. február 24.

Budapest

Temetési adatok

1985. március 7.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

F: Balogh Lajos (1903–1986) atléta, edző, gépészmérnök. Leánya: Petőváryné Balogh Anikó atléta, gerelyhajító, válogatott. Unokája: Petőváry Attila vízilabdázó, válogatott, Petőváry Zsolt (1963–) vízilabdázó, válogatott, olimpiai helyezett. 

Iskola

A TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1929). 

Életút

A TF Torna Tanszéke gyakornoka (1929–1932), főisk. tanársegéde (1932–1937), a torna helyettes tanára (1937–1938), ny. rk. tanára (1938–1941), ny. r. tanára (1941–1952), főisk. docense (1952–1964); közben a Tanszék vezetője (1950–1952). 

A TFSC atlétája, tornásza, kosár- és kézilabdázója (1926–1944).

 

Atlétikában 12-szeres magyar bajnok (1932: magas- és távolugrás 1,45 és 4,92, mindkét versenyszám első magyar bajnoka!; 1932, 1936: 4x 100 méteres-es váltó; 1934, 1936, 1937, 1939: súlylökés; 1936: távolugrás; 1937: diszkoszvetés; 1943, 1944: gerelyhajítás csapat; 1944: súlylökés, diszkoszvetés csapat). Országos csúcstartó (magasugrás 1930: 1,45 m; súlylökés 1934: 11,20 m), 5-szörös magyar válogatott (1930–1935).

 

Tornában olimpiai 4. (1928: csapat), vb 2. (1934: csapat), vb 4. (1934: összetett egyéni). 2-szeres magyar válogatott (1928–1934).

 

Kosárlabdában 3-szoros magyar bajnok (1933: az első magyar bajnokcsapat tagja!, 1939, 1942). 

Rendkívül sokoldalú sportoló volt, az atlétika valamennyi szakágában (futó-, ugró- és dobószámok) jelentős eredményeket ért el. Pályafutását – mint az első magyar hölgyatléták többsége – tornászként kezdte. Az olimpiai 4. és a vb 2. helyezett női csapat tagja, a női bajnokságok elindulásával elsősorban atlétikai versenyeken szerepelt eredményesen. Kael Anna volt az első magyar magasugró- és távolugró bajnok, valamint szerepelt a TFSC első magyar bajnok női kosárlabdacsapatában. Főiskolai tanulmányai befejeztével a TF-en helyezkedett el, mint Misángyi Ottó (1895–1977) tanársegéde. Oktatóként az atlétika mozgásanyagát tanította, részt vett új tantervek, tanmenetek és főiskolai jegyzetek, valamint egyéb segédkönyvek szerkesztésében. Nyugdíjazásáig a főiskolán tanított, közben néhány évig az ideiglenes tanszékvezetői tisztet is ellátta. Írásaiban elsősorban a női atléták és általában a női sport fejlődésével, edzésmódszereinek összehasonlításával foglalkozott. 

Főbb művei

F. m.: Atlétikai képesség fejlődése és változása nem és kor szerint. 1–2. (Testnevelés, 1930)
A mindent tudó nő. Többekkel. (Családi kislexikon. Szerk. Kőhalmi Béla. Bp., 1943)
Az atlétika oktatásának módszertana. Bácsalmási Péterrel. (Bp., 1953). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője