Kádas Kálmán
Kádas Kálmán

2024. december 9. Hétfő

Kádas Kálmán

gépészmérnök, gazdasági mérnök

Születési adatok

1908. július 30.

Kisoroszi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1985. március 17.

Budapest

Temetési adatok

1985. április 2.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Kádas Sándor (†1937) községi jegyző, Bentsik Gabriella postamester. Kilencen voltak testvérek. F: 1943-tól Bartha Emma dr. közgazdász és zenetanár. Fia Kádas István (1946–) vegyészmérnök és Kádas Sándor (1948–). matematikus.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a váci Piarista Gimnáziumban éretts. (1926), osztályfőnöke Öveges József volt. A bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1931), közgazdasági mérnöki okl. (1931), közgazdasági doktori okl. (1936), a termelés egzakt gazdasági törvényei tárgykörből magántanári képesítést szerzett (JNMGE, 1943; BME Gépészmérnöki Kar, 1949). A műszaki tudományok kandidátusa (1961), doktora (1974).

Életút

A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium Árelemző Bizottságának mérnök-revizora (1933–1936), egyúttal a József Műegyetem, ill. a JNMGE Nemzetgazdaságtan és Pénzügytan Tanszékén Heller Farkas tanársegéde (1933–1936), egy. adjunktusa (1936–1942), intézeti tanár (1942–1950). A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (KPM) külső szakértője (1949–1950), a KPM csoportvezető főmérnöke (1951–1953), a Műszaki Fejlesztési Osztály vezetője (1953–1959), a Műszaki Fejlesztési és Közlekedéspolitikai Főosztály és a Terv- és Műszaki Főosztály főosztályvezető-helyettese (1959–1961). Az ÉKME előadó tanára (1954–1955), a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem (KME), az ÉKME, ill. a BME Közlekedés-üzemmérnöki Kar Közlekedés- gazdaságtan Tanszék, ill. a Közlekedés- és Építőipari Gazdaságtan Tanszék egy. tanára (1955. ápr. 1.–1979. dec. 31.) és az Ágazati Gazdaságtani Tanszékcsoport vezetője (1971–1974). A Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézet Közlekedési és Vállalati Gazdasági Osztály vezetője és az Intézet igazgatóhelyettese (1974–1976). Az ÉKME, ill. a BME Közlekedésmérnöki Kar dékánja (1957–1964), a BME rektorhelyettese (1967–1970). A Közlekedési Üzemmérnöki, ill. a Közlekedésmérnöki Karon a Gazdasági Mérnöki Szak vezetője (1956–1979). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külső szakértője (1940–1950). Ipar- és közlekedés-gazdaságtani kutatásokkal foglalkozott, alapvető tevékenységet fejtett ki a magyarországi gépjármű- közlekedési kapacitástényezők távlati fejlesztése, a közlekedésfejlődés és az urbanizálódás összefüggéseinek feltárása, infrastruktúrájának gazdasági vizsgálata terén. Jelentős szerepet játszott az első magyarországi közlekedési gazdasági mérnökképzés megszervezésében.

Emlékezet

Budapesten (Sashegy, XI. kerület Radvány utca 34/b) élt és tevékenykedett, a Farkasréten nyugszik.

Elismertség

Az MTA Közúti és Városi Közlekedési Albizottsága (1952–1964), Közlekedési Főbizottsága (1954-től), Építéskiviteli és Építéstechnológiai Bizottsága (1954–1957), Ipargazdasági Bizottsága (1967–1970), Szervezéstudományi Bizottsága tagja (1967– 1970); Statisztikai Bizottsága tagja és alelnöke (1969-től). A Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára (1945–1951), alelnöke (1959–1976); a Magyar Statisztikai Társaság titkára (1948–1951). Az Építésügyi Minisztérium Kollégiumának tagja (1957-től). Az Országos Atomenergia Bizottság Izotópalkalmazási Bizottságának tagja (1958-tól). – A hágai Institute Internationale de Statistique tagja (1963-tól), a philadelphiai Regional Science Association tagja, magyar tagozatának elnöke (1966-tól), a bécsi Österreichische Verkehrswissenschaftliche Gesellschaft választott l. tagja (1972–1985).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953 és 1955), Munka Érdemrend (ezüst, 1966), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970). A drezdai Friedrich List Közlekedési Főiskola tb. doktora (1962). Jáky József-emlékérem (1959), Széchenyi István-emlékplakett (1965), MTESZ Emlékérem (1970), Állami Díj (1970).

Szerkesztés

A londoni Environment and Planning (1969-től), az amszterdami Regional and Urban Economics c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).

Főbb művei

F. m.: A megélhetési index összeállításának időnkénti módosítása és annak okai. (Közgazdasági Szemle, 1935)
Fogyasztásra szánt jövedelmek összehasonlítása reálértékben. (Közgazdasági Szemle, 1936)
Gazdasági törvényszerűségek – matematikai összefüggések. (Balás Károly és Heller Farkas születésének 60. évfordulójára kiadott ünnepi dolgozatok. Szeged, 1937)
Racionális üzemnagyság és telephely. (Technika, 1937)
Árollók értelme és jelentősége. (Közgazdasági Szemle, 1938)
A piaci volumen alakulása a pengő bevezetése óta. 1926–1938. (Közgazdasági Szemle, 1939)
A magyar és a román iparfejlődés statisztikai összehasonlítása. (Technika, 1940)
Árkülönbözetek jelzőszámai. – Közvetett (ár)adók termelői átháríthatósága. (Közgazdasági Szemle, 1940)
Áralakulás irányítása és a piaci egyensúly. Az előszót Heller Farkas írta. (Közgazdasági Könyvtár. 25. Bp., 1941)
Műszaki és gazdasági szempontok jelentősége a többtermelés megvalósításában. (Technika, 1942)
Termeléselméleti meggondolások a foglalkoztatási fok nagyságrendjének statisztikai megállapításánál. (Közgazdasági Szemle, 1942)
Az emberi munka termelékenységének statisztikai vizsgálata a magyar gyáriparban. (Magyar Statisztikai Szemle, 1944)
Közgazdaságtan. K. K. előadásai az 1945/46. tanévben. (Bp., 1946)
A munka termelékenysége. (Magyar Technika, 1947)
Beruházások és a nemzeti jövedelem emelkedése. (Közgazdasági Szemle, 1947)
A munka termelékenységének alakulása a vas- és fémiparban, valamint a gépgyártásban. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
A munka termelékenységének fejlődése a gyáriparban. (Magyar Statisztikai Szemle, 1948)
Többtermelés és akkumuláció. (Közgazdasági Szemle, 1948)
A munka termelékenységének és a termelés költségeinek statisztikai vizsgálata a fonó- és szövőiparban. – A kapacitások kihasználásának és az állóalapok megtérülési költségeinek mutatószámai. – A tömeggyártás minőségének statisztikai ellenőrzése. (Statisztikai Szemle, 1949)
Gyakorlati módszer a vasúti szállítási technika gazdasági tervezésére. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1949)
Új típusú járművek gazdaságos élettartama. – A munka termelékenységének mutatószámai. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950)
A közlekedés szerepe a termelőerők optimális népgazdasági felhasználásának előmozdításában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1951)
Szovjet módszerek a technikai színvonalat emelő beruházások gazdasági hatékonyságának elbírálására. (Közlekedéstudományi Szemle, 1952)
Mélyépítőipari létesítmények gazdaságossága és annak számszerű elbírálása. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
A Műszintterv – műszaki-szervezési intézkedések terve – javaslatok gazdasági minősítése a közlekedésben. 1–2. (Közlekedéstudományi Szemle, 1954
Műszaki megoldások összehasonlító gazdasági vizsgálata építőipari beruházások tervezésénél. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
A közúti közlekedés technikai színvonalának emelése. (Autó-motor, 1955)
A közlekedésfejlesztés gazdasági követelményei. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1956)
Reprezentatív megfigyelés a gazdasági statisztikában. (Statisztikai Szemle, 1956)
A közúti közlekedés fejlesztésének gazdasági szempontjai. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1957)
Az ökonometriai kutatás célkitűzései és módszerei. (Közgazdasági Szemle, 1957)
Az ÉKME-n folyó mérnök-közgazdász képzés. (Felsőoktatási Szemle, 1957)
Statisztika. 2. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
Közlekedésgazdaságtan. 2. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
A közlekedés gazdasági kérdései. (Közlekedésügy. Egy. tankönyv. Bp., 1958)
Kapacitásnövelés hatékonyságát fokozó egyszerű módszerek a közlekedésben. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1959)
Az első építőipari gazdasági mérnöki diplomák az ÉKME-n. (Építésügyi Szemle, 1959)
Az első közlekedési gazdasági mérnöki diplomák az ÉKME-n. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959)
A közlekedésfejlesztés nagy hatékonyságú típusa. Az új technika ésszerű alkalmazása és kutatása a közlekedésben. Kand. értek. (Bp., 1959)
A közlekedés gazdaságtanának fő kérdései. (Vásárhelyi Boldizsár: Közlekedésügy. Egy. tankönyv. Bp., 1959)
A közlekedésgazdasági kutatások újabb egzakt irányai. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1960)
A reálköltségek és a díjszabásképzés kérdései a közlekedési kooperációban. (Közlekedéstudományi Szemle, 1960)
Közlekedésünk koordinációjának időszerű kérdései. (Közlekedési Közlöny, 1960)
Nagyvárosok és közlekedésük. (Településtudományi Közlemények, 1961)
Tíz éves a vasúti üzemmérnökképzés. (Vasút, 1961)
A műszaki és a szervezési fejlesztés szerepe a közlekedés hatékonyságának fokozásában. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1961)
A közlekedés főbb gazdasági kérdései. (Mérnöki kézikönyv. Bp., 1961)
A közlekedési üzemmérnökképzés tíz éve. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
Matematikai modellek a közlekedési teljesítmények perspektív alakulásának tudományos statisztikai vizsgálatára. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1961)
A szállítási műveletek szerepe a korszerű és nagy hatékonyságú építési technikák kialakításában. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1962)
Demográfiai tényezők hatása a közlekedési szükségletek távlati alakulására. (Demográfia, 1962)
A közlekedés üzemek műszaki fejlesztésének gazdaságtana. Egy. jegyz. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1962)
Közlekedésgazdaságtan. 2. Egy. jegyz. (Bp., 1963)
Terv- és üzemgazdasági ismeretek. Egy. jegyz. (Bp., 1963)
Az oktatási reform célkitűzéseinek megvalósítása az ÉKME-n. (Közlekedéstudományi Szemle, 1963)
Az automatika és a kibernetika új korszakot nyitó szerepe a közlekedés gazdasági és társadalmi hatékonyságának fokozásában. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1964)
A közlekedés- és az építőipar döntési algoritmusainak gazdasági problematikája. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1964)
Korszerű vasúti vontatási nemek gazdaságossága. (A Mérnöki Továbbképző Intézet Közleményei. 8. Bp., 1964)
A vízgazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos gazdaságtudományi kutatómunka. (Vízgazdálkodás, 1965)
A mérték növelésének gazdaságossága a közlekedési kapacitástényezők kialakításában. – Fő irányzatok a közlekedésgépészeti konstrukciók gazdasági hatékonyságának fokozásában. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1965)
A városi közlekedés főbb gazdasági kérdései. (Városi közlekedési kézikönyv. Bp., 1965)
A matematikai statisztika közúti forgalomtechnikai alkalmazásai. Egy. szakmérnöki jegyz. (Bp., 1965)
A közlekedési ökonometria célkitűzései, módszertani problémái és eredményei. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
Matematikai módszerek közlekedés-javítóipari alkalmazásai. Fazekas Ferenccel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Bp., 1966)
Statisztika. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1966
2. bőv. kiad. 1972)
Matematikai módszerek a közlekedés és hírközlés vezetésében. (Vezetési ismeretek. Bp., 1967)
Speciális operációkutatási problémák a közlekedésben. (Az oparációkutatás aktuális problémái. 4. Bp., 1967)
Építésgazdasági ismeretek. Kereszturi Sándorral, Réczey Gusztávval. (Bp., 1968
3. kiad. 1970)
A magyar közlekedési statisztika információs rendszerének fejlődése. (Közlekedési Közlöny, 1968)
Approximate Solution of the Economic Strategy in Tansport. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1968)
A regionális tudományi kutatások célkitűzései és eredményei. (Magyar Tudomány, 1968)
Közlekedési infrastruktúra a korszerű gazdaságban. (Közlekedési Közlöny, 1968)
Vállalatgazdaságtan. (Bp., 1968
2. bőv. kiad. 1971)
Az elmélet segítsége a gyakorlatnak a városi közlekedési problémák megoldásában. (Városi Közlekedés, 1969)
Anyagmozgatás gazdaságtana. I–II. köt. (Bp., 1969)
A „matematikai közgazdaságtan” lehetőségei és korlátai. (Magyar Tudomány, 1969)
A közlekedés távlati tervezésének gazdaságmatematikai problémái. (Közlekedéstudományi Szemle, 1969)
A városi közlekedési kutatások fejlesztésének új szakaszai. (Városi Közlekedés, 1970)
Az indexegyenletek szerepe és jelentősége a prognosztikában. (Statisztikai Szemle, 1970)
Marketing és műszaki fejlesztés hatékonyságfokozó kölcsönhatásai. (Külkereskedelem, 1970)
Technisch-ökonomische Steuerung von Verkehrsabläufen mit Hilfe kybernetischer Systeme. (Göttingen, 1970)
A hazai urbanizálódás és a közlekedésfejlődés prognózisai. (Városépítés, 1971)
A közlekedési ártalmak alakulásának prognózisai a városokban és az ártalmak elleni harc ez idő szerinti hatékonysága. (Városi Közlekedés, 1971)
A koncentrációs és a tevékenységi méretek növekedésének szerepe a közlekedés gazdasági hatékonyságának alakulásában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1971)
Közlekedésgazdaságtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1972
2. kiad. 1976)
A közlekedésstatisztika módszerei. Egy. tankönyv. (Bp., 1972)
A település és a közlekedés kapcsolata. (Városi Közlekedés, 1972)
A közlekedésfejlesztés makroökonómiai hatékonyságát fokozó műszaki-gazdasági összefüggések egyes típusai és módszeres hasznosításaik lehetőségei. Doktori értek. (Bp., 1973)
A közlekedésstatisztika módszerei. Egy. tankönyv. (Bp., 1974
2. kiad. 1977)
A közlekedés helyigénye a városépítésben. (Városépítés, 1976)
A kibernetika és az ökonometria kategóriáinak felhasználási lehetőségei. (Vezetéstudomány, 1976)
A gazdasági és a műszaki szemlélet összehangolt fejlesztése és a mérnöki munka hatékonysági színvonala a közlekedésben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1976)
A területi és településfejlesztés, valamint a teherszállítások kölcsönhatásai. (Területrendezés, 1980)
Széchenyi István közlekedésfejlesztési koncepciója. (Gazdaság, 1980)
A városi közlekedési kereslet prognosztizálása, tarifális összefüggések. (Városi Közlekedés, 1982)
Az árszínvonal változásának hatása a városi személyközlekedési kereslet alakulására. (Városi Közlekedés, 1984)
szerk.: Szerebrjakov, Sz. V.: A szovjet kereskedelem szervezése és technikája. Sajtó alá rend. Kis Etellel. (Bp., 1951)
Az áruforgalom tervezése. A kereskedelmi szervek és étkeztetési trösztök áruforgalmának tervezése. Szerk. Morgunov, D. V. Sajtó alá rend. Kis Etellel. (Bp., 1951)
Makarov, A. D.: Finanszírozás és hitelnyújtás a szovjet kereskedelemben. Sajtó alá rend. Kis Etellel. (Bp., 1952).

Irodalom

Irod.: Állami Díjas közgazdászok. (Gazdaság, 1970)
Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar. 1951–1971. Sajtó alá rend. Lévai Zoltán. (Bp., 1972)
Halálhír. (Népszabadság, 1985. márc. 20.)
K. K. (Közlekedéstudományi Szemle, 1985).

Megjegyzések

MÉL IV.: téves halálozási adat: márc. 7.! Más lexikonok téves halálozási adata: márc. 16. Gyászjelentése szerint márc. 17-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője