Család

Sz: Kéri Miklós (1861–1938) jogász, kúriai bíró. Testvére: Máthé Miklósné Kéri Klára (1900–1985) zongoraművész, zenepedagógus. Unokahúga: Benson Katalin (1940–2005) pszichológus. F: 1928-tól Just Emil (†1942) bányamérnök.

Iskola

Pápán és Budapesten tanult, Budapesten éretts. és tanítói képesítést szerzett (1914), a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumban tanult tovább (1914–1917).

Életút

Budapesten elemi iskolai tanító, majd a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium Lélektani Laboratóriumában Révész Géza munkatársa (1917–1919), két évig Hollandiában élt (1919–1921), hazatérése után Budapesten tanítónő (1921–1929). Nemesné Müller Márta Családi Iskolájának reformpedagógusa (1929–1934), saját magániskolát vezetett (1934–1945). A II. vh. után a Fővárosi Pályaválasztási és Képességvizsgáló Intézet (1945–1951), majd az MTA Gyermeklélektani Intézete tud. munkatársa (1951–1955). A Fővárosi Gyermekpszichológiai Szakrendelő Intézet nyugdíjas munkatársa (1955–1974). Tudományos pályafutásának kezdetén csatlakozott Nemesné Müller Márta (1883–1964) reformpedagógiát hirdető Családi Iskolájához. Az itt megismert új nevelési elvek alapján, 1934-ben magániskolát alapított, amely hasonló elképzeléseket hirdetett. Magániskolájában dolgozta ki az írás-, olvasás- és matematikatanítás új módszertanát, ill. az itt szerzett tapasztalatait összegezte igen nagy sikert aratott mélylélektani munkájában (Ősi és népi játékok, 1947). Olvasástanítása egy sajátos szóképalkotásos és -ismétléses módszer volt; a szóképek ismételgetése, változtatása és továbbfejlesztése újabb és újabb, egyre hosszabb mondatokban. Az olvasástanításhoz játékos olvasási gyakorlatokat is készített, s ehhez később felhasználta Móra Ferenc (1879–1934) híres ábécéskönyvét, a Zengő ábécét (a Kéry Hedvig gyakorlataival kiegészített pedagógiai segédkönyv mind a mai napig használatos!). A számtantanítás területén a gyermekek önálló tevékenységét hangsúlyozta. Az általa készített Számtáblák segítségével a gyermekek önálló munka alapján sajátították el a tízes számrendszert, a négy alapműveletet, majd önálló irányított munka alapján, fokozatosan jutottak el az ezres táblák használatához. Hermann Imre (1889–1984) kapaszkodás–elszakadás elmélete (1943) alapján önálló, új játékelméletet alkotott az ősi játékokat a veszélyhelyzet és a védelemkeresés szempontjából csoportosítva. A játékok – Kéry Hedvig szerint – azokat a szorongásokat jelenítik meg, amelyeket a gyermekek a kapaszkodási lehetőségek keresése közben és az elszakadási fenyegetettségek között átélnek. A veszélyhelyzet nélküli játékokban az összetartozás a jellemző: a játékok élményanyaga az együtt átélt élmény, amely megerősítője a közösséghez való tartozás érzésének. További kutatási területei: a gyermekek számfogalmának, írásos–rajzos tevékenységének, óvodáskori gondolkodási műveleteinek fejlődése és kisgyermekek csoportszerveződése.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Munkásságát unokahúga, Benson Katalin dolgozta fel.

Elismertség

A Magyar Pszichológiai Társaság alapító tagja.