Juhos Lajos
Juhos Lajos

2024. december 9. Hétfő

Juhos Lajos

statisztikus, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1879. augusztus 8.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1940. január 18.

Keszthely

Temetési adatok

1940. január 20.

Keszthely

Szent Miklós-temető


Család

Református családból származott. Leánya: Juhos Ilona.

Iskola

Középiskoláit Kolozsvárott végezte, a Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl., a József Műegyetemen mezőgazdasági doktori okl. szerzett (1902 előtt).

Életút

A kassai Gazdasági Tanintézet tanársegéde, majd a kolozsvári Gazdasági Tanintézet Gyakorlati Tanszéke adjunktusa (1902–1911). A Debreceni Gazdasági Akadémia Gyakorlati Tanszéke adjunktusa (1911–1912), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia Gyakorlati Tanszék tanszékvezető rk. tanára (1912–1914). Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a Keszthelyi Gazdasági Akadémián az üzemtan ny. r. tanára és az Üzemtani Tanszék vezetője (1919–1935) és a keszthelyi kisüzemi számtartási központ vezetője (1926-tól). A Debreceni Gazdasági Akadémia igazgatója (1935–1937), nyugdíjazása után visszatért Keszthelyre, ismét a számtartási központ vezetője (1938–1940).

A Darányi Ignác Agrártudományi Társaság tagja.

Mezőgazdasági üzemtannal foglalkozott, a magyarországi mezőgazdasági számtartás-statisztika egyik megteremtője. Általános mezőgazdasági üzemtan (1923) c. munkája a mezőgazdasági üzemtan német klasszikusa, Friedrich Aereboe (1865–1942) agrárökonómiai munkáira támaszkodott, ill. azokat igyekezett a hazai viszonyokra adaptálni. Szakmai körökben nagy feltűnést keltő műve után megbízást kapott a keszthelyi kisüzemi számtartási központ vezetésével. A központ felállítása után alapvetően új eredményeket ért el a kisgazdaságok belső gazdasági törvényszerűségeinek feltárása, a hazai agrárfejlődés nemzetközi összefüggéseinek tanulmányozása terén. Tíz éven át, évről évre feldolgozta a magyarországi kis- és középüzemek, valamint a parasztgazdaságok termelési viszonyait (figyelme középpontjában elsősorban a dunántúli gazdaságok álltak, 1927–1937). Megállapította, hogy ezekben a gazdaságokban a befektetett tőke rendkívül alacsony százalékban kamatozott, ezért a tulajdonosok csak nagyon csekély összeget fordíthattak gazdaságaik fejlesztésére és életkörülményeik javítására.

Emlékezet

Debrecenben és Keszthelyen élt és tevékenykedett, Keszthelyen hunyt el, a Szent Miklós-temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban).

Főbb művei

F. m.: Általános mezőgazdasági üzemtan. I–II. köt. (Keszthely, 1923)
Üzemtervkészítés és a mezőgazdasági jövedelem számítása. (Keszthely, 1923)
Kisgazdaságok jövedelmi eredményei az 1929. évben. (Keszthely, 1930)
Az üzemstatisztika a gazdatanácsadás és a gazdaságfejlesztés szolgálatában. (Mezőgazdasági üzem és számtartás, 1931)
Negyvenhat dunántúli kisbirtok vagyoni viszonyai és jövedelmi eredményei az 1929-es és 1930-as évben. (Mezőgazdasági Közlöny, 1931)
Munkaracionalizálás a mezőgazdaságban. (Mezőgazdasági Közlöny, 1932 és külön: Keszthely, 1932)
Üzemtervkészítés és más mezőgazdasági előszámítások. (Keszthely, 1933)
Dunántúli kisgazdák jövedelmi helyzete. (Pannónia Könyvtár. 13. Pécs, 1935)
64 dunántúli kisgazdaság vagyoni és jövedelmi helyzete az 1936. évben. Kulin Sándorral. (Keszthely, 1936)
A Debreceni Magyar Kir. Akadémia ismertetője. Szerk. (Debrecen, 1937)
Tőke és jövedelmi kutatások a dunántúli 100 kat. holdon aluli parasztgazdálkodásokban az 1929–1935-ig terjedő években. Kulin Sándorral. (Keszthely, 1937)
Az üzemstatisztika szerepe a parasztgazdálkodásban. (Magyar Gazdák Szemléje, 1938)
Jelentés a 100 kat. holdon aluli dunántúli kisgazdaságok 1938. évi jövedelmi helyzetéről. Kulin Sándorral, Pataky Lászlóval. (Magyar Gazdák Szemléje, 1938 és Keszthely, 1938)
A kisgazda számtartási statisztika és az üzemi tanácsadás megalapozása. (Mezőgazdasági Közlöny, 1940).

Irodalom

Irod.: J. L. (Köztelek, 1940)
J. L. (Keszthely és Vidéke, 1940)
Kulin Sándor: Megemlékezés J. L. születésének 100. évfordulójáról. (Gazdálkodás, 1979)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–P. Szerk. Für Lajos, Pintér János. (Bp., 1988)
140 éves a debreceni gazdasági és agrár-felsőoktatás. 1868–2008. (Debrecen, 2008)
Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszerk. Pappné Benke Judit. Szerk. Kocsondiné Eisnkorb Györgyi és Márkus Rita. (Keszthely, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője