Juhász Gusztáv
Juhász Gusztáv

2025. február 13. Csütörtök

Juhász Gusztáv

labdarúgó, edző

Születési adatok

1911. december 19.

Temesvár, Temes vármegye

Halálozási adatok

2003. január 20.

New York


Család

Polgári családból származott, édesapja építész volt. Négyen voltak testvérek.

Életút

A Chinezul Timisoara (1924–1930), az RGM Timisoara (1931–1932), a Juventus Bucuresti (1932–1933), a CA Oradea (1933–1939), a Venus Bucuresti (románok, 1939–1940), a Nagyváradi AC (NAC, 1940–1944) a Libertatea Oradea (1945–1946), a Crisanea CFR Oradea (románok, 1946–1947) labdarúgója; középfedezet, majd a Libertatea Oradea játékos-edzője is (1947–1948). Romániában: román bajnok (1939/40), bajnoki 2. (1934/35), bajnoki 3. (1932/33), bajnoki 4. (1935/36), bajnoki 5. (1933/34), bajnoki 6. (1936/37); román kupa-döntős (1939/40). A román bajnokságban 135 mérkőzésen szerepelt (1933–1948: 10 gól). 21-szeres román válogatott (1934. dec. 27.–1940. júl. 14.); válogatottként, mint utazó kerettag részt vett a franciaországi világbajnokságon (pályára nem lépett, 1934), a Balkán Kupa (1934–1935) és az Eduard Benes-kupa mérkőzésein (1937 és 1938). Visszavonulása után edző: az Explozivi Oradea (1948–1949), az ICO Oradea (1950–1952), a Dinamo Oradea (1952–1957) és a Crisul Oradea vezetőedzője és az FC Bihar ifjúsági és gyermekközpontjának vezetője (1966–1973). Magyarországon: magyar bajnok (1943/44), bajnoki 2. (1942/43), bajnoki 5. (1941/42). A Nagyváradi AC színeiben 75 bajnoki mérkőzésen szerepelt (1942–1944).

Temesvárott, a helyi Kinizsiben (= Chinezul Timisoara) kezdett el sportolni, majd néhány év múlva átigazolt a rivális RGM-hez. Két rövidebb bukaresti kitérőt leszámítva labdarúgó- és edzői pályafutása Nagyváradhoz kötődött. A CA Oradea színeiben mutatkozott be a román bajnokságban, igaz, román bajnoki címet viszont a Venus Bukarest mezében szerzett. Jóllehet utazó kerettagként részt vett a franciaországi II. labdarúgó-világbajnokságon, de csak Görögország ellen szerepelt először a román válogatottban (Athén, Balkán Kupa: 1934. dec. 27.: Görögország–Románia 2:2). Későbbi válogatottságai közül megemlíthető a Magyarország elleni barátságos mérkőzés (Budapest: 1940. máj. 19.: Magyarország–Románia 2:0). Pályafutása legismertebb és legsikeresebb évei a magyar bajnokságban részt vevő Nagyváradi AC-hoz kötődnek: tagja volt a magyar bajnok és bajnoki 2. helyezett (és tévesen az első vidékbajnokként számon tartott) egyesületnek. A Nagyvárad kiemelkedő tudású középfedezete igazi tragédiaként élte meg, hogy a magyar válogatottban – ellentétben számos nagyváradi játékostársával – egyetlen alkalommal sem léphetett pályára! Visszavonulása után Nagyváradon telepedett le, helyi csapatoknál edzősködött. Vezetőedzőként nem ért el jelentősebb eredményeket, annál fontosabb szerepet játszott a romániai ifjúsági labdarúgók nevelésében és képzésében. Élete végén gyakran látogatta meg New Yorkban letelepedett leányát, egyik ilyen látogatása során hunyt el, a Nagyváradi AC bajnokcsapatának utolsó élő tagjaként.

Irodalom

Irod.: Demjén László: A Nagyváradi AC a magyar nemzeti bajnokságban. 1941–1944. (Bp., 1989)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Főszerk. Stanik István. (Bukarest–Nagyvárad, 2000)
Szántó Sándor: Égi pályákon az „utolsó mohikán” is. (Bihari Napló, 2003. jan.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője