Jendrassik György
Jendrassik György

2022. augusztus 7. Vasárnap

Jendrassik György

gépészmérnök, feltaláló

Születési adatok

1898. május 13.

Budapest

Halálozási adatok

1954. február 7.

London, Nagy-Britannia


Család

Nagyapja: Jendrassik Jenő (1824–1891) orvos, az MTA tagja. Nagybátyja: Jendrassik Ernő (1858–1921) orvos, belgyógyász, neurológus, az MTA tagja.

Iskola

A bp.-i Horánszky utcai reálgimnáziumban (= Vörösmarty Mihály Gimnázium) éretts. (1916), gimnazistaként megnyerte a Mathematik és Physikai Társulat fizikai versenyét (1916). Ösztöndíjasként a berlin-charlottenburgi műegyetemen tanult (1919– 1920), a bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1922). Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i Ganz és Társa Danubius Gép, Vagon és Hajógyár Rt. Tanulmányi Osztályának mérnöke (1922–1927), a Jendrassik Motorszerkesztési Osztály osztályvezetője (főmérnöki rangban, 1927–1930), felügyelője (1930–1931), főfelügyelője (1931– 1936), igazgatója (1936–1939), vezérigazgató-helyettese (1939–1942), a gyár vezérigazgatója (1942–1947). Ganz-gyári állását megtartva gázturbinái gyártására megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő Kft.-t (1934). A gyár államosítása (1946) után is vezérigazgató maradhatott, de a személye ellen meginduló támadások és a politikai légkör kedvezőtlen megváltozása miatt egy hivatalos útjáról nem tért haza; rövid ideig Angliában élt, majd Londonban telepedett le (1947). A Metropolitan Vickers, egyidejűleg a Power Jets (Research and Development) Ltd. vállalatok külső tanácsadója (1948–1954). Gáz- és motorturbinák, dízelmotorok fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. A Ganz-gyár tanulmányi osztályán alkotta meg első találmányát, a gyors járatú négyütemű, sűrítő nélküli kis dízelmotort, amelyet Ganz-Jendrassik-motor néven gyártottak. Ezzel indult meg a magyarországi vasutak (elsőként egy sínautó, 1927-ben) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése. Motorjait több országban is gyártották s nemzetközileg is elismerést szerzett. Másik nagy jelentőségű találmánya, a világ első, 100 lóerős kis gázturbinája (1937); motor- és gázturbinákra vonatkozóan 77 magyar szabadalma volt (1924–1946). Utolsó találmánya egy, a turbinával kapcsolatos nyomáscserélő volt.

Emlékezet

Londonban, a Buckingham Palace Mansions-ban lakott, ott is hunyt el. Londonban temették el. Nevét vette fel a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Gépipari Tagintézménye (korábban: Szamuely Tibor Gépipari Technikum, 1955/56- tól).

Elismerés

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE) Cserháti-plakettje (1935), Hollán-díja (1940), Széchenyi-díj (posztumusz, 1990).

Főbb művei

F. m.: Verfahren zum Anlassen kleiner Dieselmotoren. (Zeitschrift des Vereins für Deutsche Ingenieure, 1929)
Egy új rendszerű gyorsforgású Dieselmotor. (Technika, 1930)
Egy új gázturbina. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közleményei, 1939)
Diesel Engines for Traction Purposes. (Engineering, 1951)
Practice and Trend in Development of Diesel Engines. (Locomotive Engineering, 1951).

Irodalom

Irod.: György Jendrassik. (Engineering, 1954)
J. Gy. (Járművek Mezőgazdasági Gépek, 1955)
Brodszky Dezső: A Ganz–Jendrassik- motor 10 éve. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
Gombás Tibor: J. Gy. (Műszaki nagyjaink. I. köt. Bp., 1967)
Terplán Zénó: J. Gy. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1996).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglalót nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője