Jászi Alice
Jászi Alice

2021. június 13. Vasárnap

Jászi Alice

mozdulatművész, táncpedagógus, koreográfus

Névváltozatok

Madzsar Alice; Madzsar Józsefné Jászi Alice 

Születési adatok

1877. május 25.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1935. augusztus 24.

Budapest

Temetési adatok

1935. augusztus 28.

Budapest

Farkasrét


Család

Zsidó családból származott, édesapja, névváltoztatásával a család a református hitre is áttért (1881).

Dédszülei, anyai: Liebermann Lipót (= Liebermann Löbl, Leopold, 1793–) és Urbovszky Sára (= Liebermann, Suzanna Sara, 1797–1833); Gottlieb, Jakob Samuel (1792. dec. Bécs–1854. jan. 11. Bécs) és Hürsch, Jeanette Johanna (1791. Bécs–1871. okt. 22. Bécs).

Nagyszülei: Jakubovits Manó (= Jakubowits, Emanuel), Biener Fanny (1806. Bártfa–1884. Eperjes); Liebermann Ábrahám Adolf (1818. Sándorfa–1890. febr. 12. Nagykároly) orvos, Gottlieb Lujza (Gottlieb, Luise, 1822. Bécs–1911. jan. 23. Nagykároly. Temetés: 1911. jan. 25. Nagykároly).

Szülei: Jászi (= Jakubovits) Ferenc (1840. máj. 18. Sebeskellemes, Sáros vm.–1910. nov. 24. Nagykároly. Temetés: 1910. nov. 26. Nagykároly, Református Temető) orvos, Liebermann Róza (1853–1931. júl. 13. Bp. Temetés: 1931. júl. 15. Farkasrét). Jászi Ferenc, Nagykároly orvosa felbukkan Kaffka Margit Színek és évek c. regényében („a jóságos Jakobi doktor”). Jászi Ferenc volt az orvos az érmindszenti Ady családnak, és 1905-ben ő kezelte a Nagykárolyban vendégeskedő Szabó Ervint is.

Jászi Ferenc testvére: Goldschmied Zsigmondné Jakubovics Hermin, Demény Pál (1901. aug. 29. Bp.–1991. jan. 14. Bp.) politikus nagyanyja. Liebermann Róza testvére: id. Liebermann Leó (1852. nov. 28. Debrecen–1926. júl. 15. Bp.) orvos, biokémikus. Id. Liebermann Leó fia: ifj. Liebermann Leó (1883. márc. 13. Bp.–1938. dec. 23. Bp.) orvos, szemész, egyetemi tanár. Jászi Ferenc első felesége: Bermann, Rozália (Bermann Sali; Bermann Rosalie, 1847–1870) volt Jászi Viktor édesanyja. Halála után édesapja újranősült, Liebermann Róza nevelte fel Jászi Viktort, aki nevelőanyját mindig is édesanyjaként szerette. A két név hasonlósága miatt több életrajzban személyük összekeveredett.

Féltestvére: Jászi Viktor (1868. jún. 3. Nagykároly–1915. febr. 25. Debrecen. Temetés: 1915. márc. 2. Farkasrét) jogász, politikus; testvére: Jászi Oszkár (1875. márc. 2. Nagykároly–1957. febr. 13. Oberlin, Ohio, Egyesült Államok) politikus, szociológus, egyetemi tanár.

Férje: 1901. febr. 2.– Madzsar József (1876. márc. 12. Nagykároly–1940? szept. 30. Kotlasz, Szovjetunió) politikus, orvos. Egy délelőtt háromszor is össze adták őket: először az állami anyakönyvvezetőnél, másodszor a római katolikus, harmadszor a református szertartás szerint. A református pap Asztalos György Petőfi Sándor barátja volt, aki a nagykárolyi megyebálra is elkísérte, ahol a költő megismerkedett Szendrey Júliával.

Leánya: Madzsar Lili (1902. máj. 1. Bp.–1980. jún. Kassa), Simai Béla (1899. márc. 2. Verebély, Bars vm.–1955) kassai orvos felesége. Simai Béla szülei: Singer Izidor és Taub Julianna.

Iskola

Elemi és polgári iskoláit a nagykárolyi leányiskolában végezte (1883–1891?), Berlinben járt hosszabb tanulmányúton, majd Bess Marguerite Mensendieck lofthusi (Norvégia) modern női tornatanfolyamán szerzett oklevelet (1912).

A megalakuló Magyar Kir. Testnevelési Főiskolán tornatanári okl. szerzett (1928).

Életút

Hazatérése után Budapesten, az általa alapított Funkcionális Torna Tanítóképző Iskola (= Madzsar Alice Intézet) vezetője (1912. máj. 1.–1935. aug. 24.). A Tanácsköztársaság idején kezdeményezte egy Női Testnevelési Főiskola felállítását (1919), később, iskolájában megindította a Mensendieck-féle kétéves tanárképzést (1922-től); ahol a különféle tornák és mozdulatművészetek mellett anatómiát és egészségtant is oktatott.

A magyarországi női testkultúra egyik meghonosítója, a magyar mozdulatművészet egyik kiemelkedő alakja. Madzsar József, amikor felesége terhességéről kiderült, hogy nehezen viseli és az a veszély fenyegette, hogy nem tudja kihordani, összeállított számára néhány egyszerűbb tornagyakorlatot. A meglepő siker, a komplikációk nélküli szülés hatására Jászi Alice érdeklődése a gyógytornarendszerek felé fordult. Az amerikai Bess Marguerite Mensendieck (1864–1957) által kidolgozott női testkultúrarendszer egyik első hazai népszerűsítője. Mensendieck elsősorban a légzés és a mozgás női anatómiáját tanulmányozta, ezek figyelembe vételével alakította ki a helyes testtartáson és izomműködésen alapuló tornarendszerét. Testnevelési módszeréről szakkönyveket állított össze, amelyeket saját meztelen képeivel illusztrált (Körperkultur des Weibes. Praktisch hygienische und praktisch ästhetische Winke, 1905). Jászi Alice Mensendieck módszerét összekapcsolta Francois Delsarte-nak (1811–1871), az emberi test kifejezőeszközeinek mozdulatelemző vizsgálatán alapuló alkalmazott esztétikájával (cours d’esthétique appliqué). Madzsar Alice e két rendszerből különleges mozdulatművészeti iskolát hozott létre.

A Ménesi út 8. sz. alatt működő iskolájában nemcsak mozgást, hanem ún. mozdulat-karakterológiát is tanított, vagyis a jellemnek mozdulatokkal történő kifejezését. A Mensendieck-féle iskola összekötötte a testnevelési rendszert a női test megismerésével. Az emberi test aktív önmegismerése, dinamikus önanalízise volt a Mensendieck-szisztéma egyik fő jellemvonása. Az iskola megkövetelte tanítványától, hogy a test szerkezetének alapelemeit tanulja meg és ellenőrizze, sőt hogy azt az ellenállást, amit a szertornánál a különféle külső eszköz ad meg, azt izmai önmagából, lassú akaratmunkával tudja kifejteni. Mensendieck tehát a tudat ellenőrző, megfigyelő, analizáló szerepére rendkívül nagy súlyt helyezett. Az első évben, 1912-ben, az oktatásban hat gyermek és tizenegy felnőtt, ill. két gyermek- és öt felnőttcsoport vett részt. A „hallgatók” az órákon meztelenül tornáztak, ami igencsak nagy felháborodást keltett (az állandó feljelentések miatt a rendőrség is gyakran látogatta az előadásokat…) Madzsar Alice később legfeljebb 10–15 növendékkel dolgozott együtt és elsősorban testtudati munkát végzett: testi önismeretre és tudatosságra nevelt. Ezekben az években hozta létre Madzsar József az első magyarországi szülőotthont, ahol Madzsar Alice Magyarországon először terhes nőket is tornáztatott. Madzsar Alice csoportjaiba különböző társadalmi rétegekből származó nők jártak: arisztokrata hölgyek, tisztviselő kisasszonyok, munkásnők (az 1920-as évektől a gyárakban, nagyobb üzemekben ingyenes munkahelyi tornát is tartott).

Magyarországon először a Madzsar Alice Intézetben tanították gyógytornát (1922-től), ő tekinthető a magyarországi gyógytornászképzés megindítójának. Az oktatás kétéves volt; délelőttönként gyakorlati, délutánonként elméleti tárgyakból állt. A napi tornaóra légzőgyakorlatokkal indult, majd az asszisztensei bemutatták az új gyakorlatokat (néha Madzsar Alice is segített: korrigálta a testtartást, kiegészítette a mozdulatsorozatokat). A délelőtti gyakorlatokat rendkívüli szuggesztivitással adatta elő (diktálta a mozdulatokat, irányította azok végrehajtását). A délutáni foglalkozásokon a növendékek megismerkedhettek a legkorszerűbb tudományos (anatómiai, egészségügyi, művészettörténeti, pedagógiai, pszichológiai stb.) ismeretekkel, végül a napi foglalkozásokat kötetlen beszélgetések zárták. Szoros és bizalmas kapcsolat alakult ki az oktatók (mindenekelőtt Madzsar Alice) és a hallgatók között, akik progresszív női mintát is láthattak benne. Madzsar Alice beszélgetésein minden, akkor tabunak számító női kérdést érintett (pl. a női test funkciói, a szabad szerelem, a házasságon kívüli testi kapcsolat, a védekezés a nem kívánt terhesség ellen, a nemi működés zavarai és betegségei stb.). Az iskola a gyakorlatok és az ismeretek elsajátításán túl intim, biztonságos női térként is szolgált a résztvevők számára.

Madzsar Alice munkásságát két, nehezen elhatárolható korszakra lehet osztani: a modern női torna és gyógytorna bevezetésének, valamint a modern színpadi kifejezésformák ötvözésének időszakára. Az előbbiben a női test egészsége volt a vezérgondolat, az utóbbiban a test mozgásának kifejező erejét használta fel a mondanivaló megformálására. Munkássága első korszakának lezárásaként írta meg A női testkultúra új útjai (1926) című alapvető művét. Véleménye szerint az egész női testkultúra a férfiak már régóta kialakult testkultúrájából keletkezett, nem önállóan és nem a női test ismerete és sajátos berendezésének tekintetbe vételével fejlődött ki. A férfiak testkultúrája csak arra irányult, hogy a testet egészségesen megtartsa és képessé tegye testi és szellemi munkájuk minél könnyebb és tökéletesebb elvégzésére. A nőnek azonban speciális testkultúrára van szüksége: a női testet már gyermekkortól fel kell készíteni arra, hogy majd idővel az anyaság funkcióit maradandó torzulások nélkül el tudja végezni. Ehhez azonban szükséges a női test minél pontosabb és teljesebb megismerése, mert sohasem szabad elfelejteni a női test fiziológiai különbségét a férfiével szemben. Madzsar Alice alkotómunkásságának másik, nehezen elhatárolható időszakában azonban különleges mozdulatművészeti iskolát is létrehozott, amelyben a mozgást a művészi kifejezés egy sajátos eszközévé tette.

Az 1920-as évek elején érdeklődése (a testkultúra mellett) a színpadi művészet felé fordult. Az általa kidolgozott mozdulatsorozatokat igyekezett történetekbe rendezni. Számos mozgás-, pantomim- és kórusdrámát írt, ill. mozdulatművészetének népszerűsítésére tánccsoportot is létrehozott. Művészeti elgondolásait mozgásművészeti iskolájának növendékeivel, tanárai és asszisztensei segítségével valósította meg (1921 és 1934 között; a hatóságok Madzsar Alice iskolájának valamennyi előadását betiltották: 1934). A művészcsoport vezetője Madzsar Alice volt, a koreográfusi feladatokat Róna Magda és Kövesházi Ágnes látták el, a bemutatók zenéjét a később sanzonjaról világhírűvé vált Kozma József szerezte. A színpadterv – többek között – Bortnyik Sándor és Gergely Tibor (Lesznai Anna harmadik férje) festőművészek munkái, a kosztümök Kövesházi Kalmár Elza tervei alapján készültek. Valamennyi művének rendezésével Palasovszky Ödönt bízta meg. További munkatársai: Kövesházi Ágnes, Róna Magda táncművészek; Kálmán Kata a később ismert szociofotós, Hevesy Iván esztéta felesége; Palasovszky Ödön költő; Kadosa Pál, és Szelényi István zeneszerzők. Halála után az iskolát Madzsar Alice közvetlen munkatársai folytatták, míg a rendőrség az intézetet végleg be nem tiltotta (1939).

Tánccsoportja a Hevesy–Palasovszky-féle Zöld Szamár-színházban (1925–1926), az Új Föld-esteken (1926–1927), a Rendkívüli Színpadon és a Cikk-cakk estéken (1928), majd a Príma Színpadon lépett fel. – Kevéssé ismert, hogy grafológiával is foglalkozott: egy családon belül a nemzedékek írásainak összehasonlítását tanulmányozta. Több előadást tartott e témáról a Magyar Pszichológusok Társaságában, ill. grafológiai írásai a bécsi Panorama c. folyóiratban jelentek meg.

Emlékezet

Jászi Alice Nagykárolyban született (Jászi Alice Yanette Katerina néven). Gyermekkorát is Nagykárolyban töltötte a Zöldfa, ill. a Kossuth utcában. Együtt nőtt fel a néhány évvel idősebb Márkus Ottíliával (= Marchisiui Ottília, a későbbi Bölöni Györgyné, „Itóka”) és a néhány évvel fiatalabb Kaffka Margittal. Iskoláit a helyi leányiskolában végezte, kitűnően szavalt és néha fellépett az iskolai színjátszó kör bemutatóin. Madzsar Józseffel történő házasságkötése után felköltözött a fővárosba, a Baross utcába (ahol név nélkül, segédszerkesztői feladatokat vállalt a férje által gondozott szakmai lapban, a Sztomatológiai Közlönyben). Férje harcostársaként bekapcsolódott a századelő több progresszív mozgalmába (mindenekelőtt az antialkoholista egyesületek tevékenységébe), de sokat segített férjének Marx és Engels művei magyar fordításában és Szabó Ervin kéziratainak javításában. Jászi Alice életmódja eltért a megszokott női mintáktól, tevékeny szerepet vállalt Madzsar József napi rutinjában, részt vett a Szabadiskola minden előadásán, szocialista szerzők műveit forgatta és kivonatolta; festeni tanult, de minden egyéb művészi tevékenység érdekelte. Madzsarék Baross utcai (később Ménesi úti, Nyúl utcai, ill. Ferenc József rakparti) otthona és értelmiségi társasága igen jelentős fejezetet foglalt el a század első évtizedének magyarországi művelődéstörténetében. A Jászi testvéreken és Szabó Ervinen kívül a házaspár állandó vendégei voltak a radikális baloldal személyiségei (pl. Bolgár Elek, Dienes Valéria, Duczynska Ilona, Kunfi Zsigmond, Somló Bódog, Vámbéry Rusztem stb.) A Madzsar házaspár 1912-ben költözött a Ménesi út 8-ba, itt nyitotta meg Madzsar Alice iskoláját (és ebben a házban lakott néhány évig Szabó Ervin édesanyja is; 1919-be az ő helyére költözött Palasovszky Ödön). Az iskola tizennégy évig működött ebben az épületben, 1926-ban költöztek a Nyúl utcába. Az 1920-as években új értelmiségi művésztársaság alakult ki a Madzsar-iskola tanáraiból és növendékeiből. Madzsar Alice tevékeny részt vállalt a Független Szemle megalapításában (1919–1920) és a Manifesztum c. kiadvány szerkesztésében és terjesztésében (1922). Férje, Madzsar József a Tanácsköztársaság bukása után Bécsben telepedett le (1919–1923), majd Üszkübbe (= Skopje) emigrált (1923–1924, 1924-ben tért haza). Madzsar Alice  utolsó tíz évében intenzíven dolgozott, újabb fejezetekkel bővítette és dolgozta át könyvét, számos tanulmányt, könyvfejezetet írt, önálló mozgáskombinációkat alkotott, közel 6000 gyakorlatot állított össze és igen sok előadást tartott a női testedzésről és grafológiai kutatásairól. 

Madzsar Alice Budapesten hunyt el (utolsó lakcíme: IV. kerület Ferenc József rakpart 16.), a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán a Mozdulat-Kultúra Egyesület nevében Pálfy György főtitkár, a tanítványok nevében Strausz Lily búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Egykori iskoláját (Budapest XI. kerület Ménesi út 8–12.) emléktábla jelzi; a márvány emléktábla jelmondata: „Nehezebb regenerálódni, mint kezdettől dolgozni a test egészséges és harmonikus felépítésén.” Nevét vette fel a Madzsar Alice Gyógytornászképző Iskola (1967-ben). Kaposvárott, a Somogy Megyei Kórház fizioterápiás részlegén nevével munkacsoportot hoztak létre.

Elismertség

A Mozdulat-Kultúra Egyesület alapító alelnöke (1928. máj. 7.–1935. aug. 24.).

Szerkesztés

Kevéssé ismert, hogy grafológiával is foglalkozott: egy családon belül a nemzedékek írásainak összehasonlítását tanulmányozta. Több előadást tartott e témáról a Magyar Pszichológusok Társaságában, ill. grafológiai írásai a bécsi Panorama c. folyóiratban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: írásai: Egészségi és szépségi torna nők és gyermekek számára Mensendieck rendszere szerint. Vezető Madzsar Józsefné Jászi Alice. (Bp., 1912)
A grafológia mint tudomány. (A Gyermek, 1925. 5-8.)
A női szépség útja. (Az Újság, 1926. okt. 24.)
A női testkultúra. (Az egészség enciklopédiája. Bp., Enciklopédia Rt., 1926)
A női testkultúra új útjai. 119 ábrával, 35 képpel. Ill. Somfai István, fotó: Ádám Jozefa. (Bp., Athenaeum, 1926
2. átd. és bőv. kiad. 1930
franciául: La culture physique de la femme moderne. Ford. Erdős Márta. Paris, 1936)
Őszinteség a lánynevelésben. (A Jövő Útjain, 1927. 4.)
Női testkultúra. (A sport enciklopédiája. A testnevelés és testgyakorlás kézikönyve. II. köt. Bp., Enciklopédia Rt., 1928)
Mozgás és jellem. (Film és Színház, 1931. 1.)
A női testkultúra új útjai. Ill. Pap Klára. (3. kiad. Bp., Medicina–Sport, 1977).

F. m.: koreográfiái: Az Eiffel-torony násznépe. Cocteau-szatíra. Palasovszky Ödönnel. Színpadkép: Bortnyik Sándor. (Zöld Szamár Színpad, 1925)
Oidipus. Mozgásdráma. Palasovszky Ödönnel. (Zeneakadémia kamaraterme, 1926)
Prizma. Palasovszky Ödönnel. (Zeneakadémia kamaraterme, 1928)
Géprombolók. Ernst Toller ludddita drámája. (Budapesti Színház, 1929
a főpróba után betiltották)
Új színház. Palasovszky Ödönnel. (Zeneakadémia kamaraterme, 1929)
Új Prométheusz. Mozgásdráma a teremtés fájdalmáról. Róna Magdával. Zeneszerző: Kozma József. (1929)
Csongor és Tünde. Mozgásdráma. Dienes Valériával, Szentpál Olgával. (Margitsziget, 1929)
Bilincsek. Mozgásdráma 7 képben. Zeneszerző: Kozma József. (Belvárosi Színház, 1930)
Ayrus leánya. Kórusdráma és áldozati játék. (Fővárosi Operett Színház, 1931)
Babiloni vásár. Pantomim egy felvonásban. Róna Magdával. Zeneszerző: Szelényi István. (1931)
Korszerű szvit. Háborúellenes pantomim. Róna Magdával. Zeneszerző: Szelényi István. (1933
a bemutató előtt betiltották, ill. a Rombolás c. részt a Szolnoki Művésztelepen Róna Magda adta elő, 1933).

Irodalom

Irod.: családi források, feldolgozások: Dr. Jakubowits [!] Ferenc maga, valamint Viktor, Oszkár és Alice kiskorú gyermekei nevét belügyminiszteri engedéllyel Jászyra [!] változtatta. (Szatmármegyei Közlöny, 1881. júl. 17.)
Jászi Ferenc dr. orvos nov. 24-én Nagykárolyban meghalt. (Budapesti Hírlap, 1910. nov. 27.)
Jászi Oszkár házassága. (Világ, 1913. júl. 20.)
Jászi Viktor meghalt. (Világ, 1915. febr. 26.)
Egy művelt magyar halálára. [Jászi Viktor ravatalánál.] (Pesti Napló, 1915. febr. 27.)
Jászi Viktor temetése. (Egyetemi Lapok, 1915. 5.)
Jászi Oszkár édesanyja, Jászi Ferencné Liebermann Róza meghalt. (Népszava, 1931. júl. 14.)
Dr. Madzsar Józsefné Jászi Alice meghalt. (Pesti Hírlap–Az Újság, 1935. aug. 25.)
Madzsarné Jászi Alisz halála. (Népszava, 1935. aug. 27.)
Ma délután temetik Madzsarné Jászi Alice-t. (Esti Kurir, 1935. aug. 28.)
Liebermann Lucy: Madzsar Alice. (Századunk, 1935)
Madzsar József moszkvai leveleiből. Közli: Kárpáti Endre. (Századunk, 1971)
Simai Béláné, Madzsar József és Jászi Alice leánya meghalt. (Népszabadság, 1980. jún. 7.)
Madzsar Lili visszaemlékezése. Lejegyezte: Fancsik János. (Palócföld, 1988. 6.)
Repiszky Tamás: Ágas-bogas családfa. Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez. (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004)
Emlékkép-foszlányok. Adalékok Lesznai Anna családtörténetéhez. (Enigma, 2007)
Török Petra: Ornamenssé váltott sors. Művészeti és irodalmi otthonteremtés Lesznai Anna életművében. PhD-értek. (Bp., ELTE, 2012)
Kisanyáék és Bandi bácsi. Madzsarné Jászi Alice családja és Ady Endre. (Grafológia, 2019. 1-2.).

Irod.: Schöpflin Aladár: A női testkultúra új útjai. Madzsarné Jászi Alice új könyvéről. (Nyugat, 1926. 11.)
Tersánszky Józsi Jenő: Madzsar Alice mozdulatművészeti csoportja az Új Színházban. (Nyugat, 1929. 12.)
Palasovszky Ödön: A húszas évek munkáskultúrharcairól. (Párttörténeti Közlemények, 1964. 2.)
Palasovszky Ödön: Az el nem készült szobor. Madzsar Alice születésének 90. évfordulójára. (Élet és Irodalom, 1967. 33.)
Palasovszky Ödön: Madzsar Alice. (Élet és Tudomány, 1967. 36.)
Mándi Teréz: Az egészséges, szép életért. Emlékezés Madzsar Alízra. (Magyar Nemzet, 1975. aug. 27.)
Palasovszky Ödön: Emlékeim a baloldali kultúrmunka kezdeteiről. (Kritika, 1976. 8.)
M. T.: A női testnevelés úttörője. Gondolatok Madzsarné Jászi Alice könyve nyomán. (Magyar Nemzet, 1977. ápr. 6.)
Palasovszky Ödön: Teljes élet. Portré Madzsar Alice-ról. (Magyarország, 1977. 23.)
Vadász Ferenc: Egy emléktábla mellé. Madzsarné Jászi Aliszról, születésének 100. évfordulóján. (Népszabadság, 1977. máj. 25.)
Tóth Dénes: Az avantgárd hercege. Palasovszky Ödön mozgásszínházi törekvései. (Debreceni Szemle, 2002. 4.)
Fenyves Márk: Dokumentumok tükrében. A magyar mozdulatművészeti iskolák vitái. (Tánctudományi Tanulmányok, 2002–2003)
Kálmán Kata: A Madzsar-iskola. 1927–1929. Fotóalbum. (A Vintage Galéria kiadványa. Bp., 2007)
Uhl Gabriella: Történetek a mozdulat felszabadító erejéről. Elmozdulás – munkáskultúra és életmódreform a Madzsar-iskolában. (Új Művészet, 2012. 10.)
Borgos Anna: Madzsarné Jászi Alice: A női testkultúra új útjain. (Holmi, 2013. 5.)
Repiszky Tamás: Madzsarné Jászi Alice emlékezete. (Grafológia, 2015. 2.)
Balogh Janka–Fenyves Márk: A mozdulatművészet kapcsolata a 20. század első felének emancipációs törekvéseivel Magyarországon. [In memoriam Fenyves Márk.] (Tánctudományi Közlemények, 2019).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Magyar asszonyok lexikona. Összeáll. Bozzay Margit. (Bp., 1931)
Koegler, Horst: Balettlexikon. A magyar kiadást szerk. Körtvélyes Géza. (Bp., 1977)
Dávid Sándor: Szaltószabadság. (Sportzsebkönyvek. Bp., 1981)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Dienes Gedeon: A mozdulatművészet történet. (Az Orkesztika Alapítvány kiadványa. Bp., 2001)
Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. (Bp., 2008)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
Vincze Gabriella: A magyar mozdulatművészet története és néhány motívumának nemzetközi párhuzama. PhD-értek. (Bp., ELTE BTK, 2015).

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/149269 (Liebermann Adolf gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/149271 (Liebermann Adolfné Gottlieb Louise gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112822 (Jászi Ferenc gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112823 (Jászi Ferencné Liebermann Róza gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTBS-56Y?i=167 (Jászi Oszkár és Lesznai Anna [Moscovitz Amália] házassági anyakönyve. Jászi Oszkár születési adata itt: márc. 1.! Születési és keresztelési anyakönyvén eltérő születési adatok [márc. 1. és márc. 2.] szerepelnek.)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPV2-9HDY?i=64&wc=92SJ-C6N%3A40679401%2C41592001%2C44263501&cc=1452460 (Jászi Viktor halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112828 (Jászi Viktor gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6GKK-7J?i=86&wc=9279-GPD%3A40678301%2C60592401%2C1077288001&cc=1452460 (Madzsarné Jászi Alice halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6Z-MPM?i=220&cc=1452460 (Madzsar Lili születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR4S-BL4?i=157&cc=1452460 (Madzsar Lili házassági anyakönyve)

 

 

http://mtda.hu/books/tornaiskola.pdf (Egészségi és szépségi torna nők és gyermekek számára, 1912)

http://epa.oszk.hu/01000/01050/00113/pdf/EPA01050_holmi_2013_05_653-668.pdf (Borgos Anna: Madzsarné Jászi Alice: A női testkultúra új útjain, 2013)

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM523843 (Jászi Alice Yanette Katerine néven)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM523843 (Madzsar Alice néven, téves születési adattal!)

https://nntp.hu/person/person.php?personid=26093 (Madzsar Alice néven, téves születési adattal!)

https://nevpont.hu/palyakep/jaszi-alice-b21d2

http://www.nevpont.hu/view/9028

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/9028

https://nevpont.hu/tanulmany/madzsar-alice-68dff

http://www.nevpont.hu/view/11211

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/11211

Megjegyzések

Valamennyi lexikonban téves születési adat: 1885!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021