Jászfalusi Lajos
Jászfalusi Lajos

2022. január 18. Kedd

Jászfalusi Lajos

biológus

Születési adatok

1913. december 5.

Budapest

Halálozási adatok

1982. július 31.

Szeged


Család

Sz: Jászfalusi Lajos állami tanító, Selmeczy Erzsébet tanítónő. Szülei Szentpéterfalván, majd Lónyán és Petrillán tanítottak. Hárman voltak testvérek (két nővére született). F: 1942-től Szilágyi Katalin. Fia: Jászfalusi Miklós (1946. febr. 11.) agronómus és Jászfalusi Kálmán (1949. ápr. 30.).

Iskola

Elemi iskoláit Lónyán (volt Hunyad vm.), középiskoláit Petrozsényban, a román állami gimnáziumban végezte, Déván éretts. (1931). A kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári okl. (1938), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1942), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1962).

Életút

A magyarpalatkai katonai iskola és a bánffyhunyadi polgári iskola r. tanára (1939–1941). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszékének gyakornoka (1941–1942), tanársegéde (1942–1944), áttelepült Magyarországra (1944). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattár Halgyűjteményének muzeológusa (1945–1946), a Haltenyésztési Kutató Intézet (HAKI) kutatóbiológusa (1946–1951), tud. munkatársa (1952–1957), igazgatója (1957–1958). Az átszervezés után a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet Haltenyésztési Osztályának osztályvezetője és az Intézet igazgatóhelyettese (1959–1962), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Állattenyésztési Tanszékének tud. osztályvezetője (1962–1973). nyugdíjazták (1973). Ichtiológiával (= halbiológia) foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén feldolgozta a Kolozsvár környéki patakok, valamint a Szamos és mellékvizei halfaunáját, később érdeklődése a haltáplálékállatok vizsgálata, ill. a ponty szaporodásbiológiája felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi pontynemesítés és harcsatenyésztés területén, a gödöllői kísérleti tógazdaságban számos nemesített pontytörzset állított elő. A gödöllői tógazdaságban korszerűen felszerelt halastavi meteorológiai állomást is létesített, amellyel nemzetközileg is az elsők között vizsgálta a pontyívás biometeorológiai összefüggéseit. Kidolgozta továbbá a magyarországi holtágak halgazdálkodási irányelveit, a horgászkezelésben levő vízterületek halállományának újratelepítését. Az ATE-n a halászati szakmérnökképzés bevezetője. További kutatási területei: egy- és kétnyaras pontyok összehasonlító növekedési vizsgálata, a tógazdasági pontyok testformájának változásai, az időjárás hatása a tavak planktonmennyiségének alakulására stb.

Emlékezet

Nyugdíjazása után Szegeden telepedett le, ott is hunyt el és ott is nyugszik.

Elismertség

A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Halászati Szakosztályának vezetőségi tagja.

Főbb művei

F. m.: A Nádas patak halfaunája. – Die Fischfauna des Nádas-Baches. Egy. doktori értek. (Acta Scientiarum Mathematicarum et Naturalium. Kolozsvár, 1942)
A Kis-Szamos – Gyalu-Kolozsvár – és mellékpatakainak halai, valamint természetes állati táplálékuk. (Acta Scientiarum Mathematicarum et Naturalium. Kolozsvár, 1943)
Éjjeli halászat folyóvizeinkben fehér és színes fénnyel. (Múzeumi füzetek. I. köt. 4. füz. Kolozsvár, 1943)
A fejes domolykó. Squalius cephalus L. (Az Országos Halászati Egyesület kiadványa. Bp., 1944)
A Kötenendi patak halai. (Múzeumi füzetek. II. köt. 2–4. füz. Kolozsvár, 1944)
Pisztrángos folyóvizeink honosítása. – A faúsztatás és a fűrészpor káros hatása hegyi vizeink nemes halállományára és esetleges óvintézkedések. (Sporthorgász, 1944)
Az ésszerű halászat irányelvei a Kárpát-medence pisztrángos folyóvizeiben. (Állattani Közlemények, 1946)
Description hydrologique des environs de Gödemesterháza [Transylvanie]. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1947)
Romániai halászati tanulmányutam. (Halászat, 1947)
Mesterséges ívóhelyek jelentősége a halasgazdálkodásban. – A Pravdin-képlet. Halak növekedési ritmusának meghatározása. – A tiszavirágálca mint haltáplálék és fenékhorog-csalétek. – A halak életkorának meghatározása és ennek gazdasági jelentősége. – A hálók konzerválása és gondozása. Az 1947. évi romániai tanulmányutam alapján. (Halászat, 1948)
Cobitis aurata bulgarica Drensky, eine neue Fischart für die Fauna Ungarn nebst allgemeinen Bemerkungen über die Cobitis-Arten. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1948)
A halak radarkészüléke, az oldalvonal. – Hallanak, vagy nem hallanak a halak? – Hogyan telelnek a halak? – A ponty születési bizonyítványa: a pikkely. (Magyar Horgász, 1948)
Nemespontyvédelem – vadpontymellőzés, ez a célja az új halászati törvénynek. (Magyar Horgász, 1949)
Adatok a Duna szentendrei szigeti szakaszának és mellékpatakjainak halászati biológiai viszonyaihoz. 1–3. – Pisztrángos és pontyos természetes vizeink benépesítése. (Hidrológiai Közlöny, 1950)
Természetes vizek halászata és a halászat fejlesztése. Halászati felügyelői tanfolyami jegyzet. (Bp., 1950)
Pontynemesítésünk új irányelvei. Lányi Györggyel. (Agrártudomány, 1950)
A zsenge harcsaivadék táplálkozásbiológiája és növekedése. (Agrártudomány, 1951)
Die endemische Cobitis und Cobio-Arten der Tisza, sowie ihrer Nebenflüsse. 3 melléklettel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1951)
A tiszai nemesponty és vadponty növekedésével kapcsolatos népesítési tanulságok. (A Mezőgazdasági Kísérletügyi Központ Évkönyve. III. Bp., 1951)
Hogyan fedezi fel a hal a csalit? – Pontytelepítési problémáink. (Magyar Horgász, 1951)
A ponty szakaszos ívása. – Pontynemesítésre kijelölt tógazdaságaink tenyészanyagának kiválogatása és párosítása. (Agrártudomány, 1952)
Félmesterséges harcsatenyésztés. (Az Állattenyésztési Kutató Intézet Évkönyve. I. Bp., 1952)
Mely természetes vizeink alkalmasak tógazdasági nemespontyivadékkal való népesítésre? (Hidrológiai Közlöny, 1952)
A tógazdasági nemesponty külső testalakulása egyedi fejlődése folyamán. (Állattenyésztés, 1952)
Helyes ivararány-választás a nagyobb pontyivadéktermés érdekében. (Erdőgazdaság, 1952)
Újabb megfigyeléseink a félmesterséges harcsaívatás sikeres végrehajtásához. (Állattenyésztés, 1953)
A hasvízkórban szerzett örökletes testi hibák és az ilyen nemespontyok növekedése. (Hidrológiai Közlöny, 1953)
Halaink rendszertana. – Pontynemesítés. – Harcsatenyésztés. – Pisztrángtenyésztés. (Tógazdasági haltenyésztés a gyakorlatban. Szerk. Donászy Ernő és Muraközy Tamás. Bp., 1954)
Mit kell tudni a harcsaivadék neveléséről? – Újabb eljárás a pontyivadék nevelésénél. – Fokozzuk a ponty ellenállóképességét! (Halászat, 1954)
Fertőzött halastavak népesítése. – Hogyan állapítjuk meg a tenyészhalak ivarát? – Haltenyésztés és hőmérséklet. – Halaink lélegzése és oxigénigénye. (Halászat, 1955)
Tenyészpontyok csontváz-rendellenességei. 3 táblával. (Állattani Közlemények, 1955 és külön: Bp., 1955)
Az időjárás hatása a plankton alakulására a gödöllői halastavakban. (Hidrológiai Közlöny, 1955)
Balatoni pontynemesítési problémák. (Halászat, 1956)
A halhústermelés növelésének lehetőségei pontynemesítéssel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
A magyar nemesponty testalkatának, növekedésének, szaporodásának és ellenállóképességének vizsgálata árutermelő tógazdaságokban. Benyújtott. kand. értek. (Bp., 1956)
Az időjárás és a pontyívás törvényszerűségei. – Adatok a pontytenyészszülők termésének és korának befolyásolásáról az utódok nemének kialakulására. – Életviszonyok és ellenállóképesség. – Megfigyelések az ikrás és tejes pontyok ikraszem-képződéséről. – A tógazdasági ponty súlygyarapodását befolyásoló tényezők. (Halászat, 1957)
Gyomortartalom-vizsgálat. – Tógazdasági adatok a pontyok téli súlycsökkenéséről és a ragadozók téli táplálkozásáról. Páskándy Jánossal. – Újabb megfigyelések a mesterséges pontyszaporításnál. – A természetes vizek pontyosítása. (Halászat, 1958)
A halak oxigénigénye. – A halak ízlelő- és szaglóképességéről. (Magyar Horgász, 1958)
Haljelölési kísérletek a kutatás szolgálatában. – Holtágaink jövő hala: az ezüstkárász. – Holtág-hasznosítási kísérletek. (Halászat, 1959)
A vadponty és a nemesponty tenyésztési kérdései. – Csoportjelölés úszócsonkítással. – Az ezüstkárász Romániában. – A ponty takarmányfelvétele és az időjárás. – Életkörülmények és ponty külleme. Páskándy Jánossal. (Halászat, 1960)
Pontynemesítési kísérletek keresztezéssel Gödöllőn. (Állattenyésztés, 1960)
Tógazdasági haltenyésztés. Egy. jegyz. 80 ábrával. (Kísérletügyi Közlemények, 1960 és külön: Gödöllő, 1961)
A gödöllői és iregszemcsei tógazdaságokban végzet pontykeresztezési kísérletek eredményei. Kand. értek. (Gödöllő, 1961)
Tógazdasági haltenyésztés. (Gödöllő, 1961)
Pontyívatás a megfelelő időjárási helyzet kihasználásával. Páskándy Jánossal. A szétnövés és az egyedi növekedés labilitása. Páskándy Jánossal. (Halászat, 1962)
Haltáplálékállatok gyűjtése és feldolgozása (Halászat, 1964)
Halaink fontos táplálékállatai. 1–12. (Halászat, 1964–1967)
A tógazdasági ponty táplálékállatai béltartalom-vizsgálatok alapján. Papp Károlynéval. (Állattani Közlemények, 1966)
A tógazdasági ikrás és tejes ponty növekedése és testméretarányai. (Halászat, 1966)
A halak rovarellenségei. 1–3. (Halászat, 1966–1967)
A meteorológiai tényezők hatása a tógazdasági ponty étvágyára. (Halászat, 1977).

Irodalom

Irod.: J. L. (Halászat, 1982).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője