Család

Sz: Jakubik Rezső néptanító, Mokossényi Terézia.

Iskola

Középiskoláit Nyitrán végezte (1882–1888), belépett a piarista rendbe (1888. aug. 27.), újoncévét Vácott töltötte (1888–1889), növendékpap Kecskeméten (1889–1891), ünnepélyes örök fogadalmat tett (1894. márc. 26.), pappá szentelték (1894. júl. 2.). Nyitrán hittanári okl. (1893), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. (1895) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1896).

Életút

A szegedi piarista főgimnázium r. tanára (1895–1904), a debreceni piarista főgimnázium r. tanára, igazgatója és a rend házfőnöke (1904–1910). Budapesten rendfőnöki titkár (1910–1911), házfőnök (1911–1912), rektor (1912–1920). A piarista rend budapesti könyvtárárának igazgatója és a rend levéltárának őre (1920–1937), egyúttal kormányzósegéd (1925–1928), a rend főigazgatója (1928–1937). A katolikus középiskolai főhatóság által kinevezett katolikus főigazgató (1937–1941). Budapesten (1941–1945), majd Mosonmagyaróvárott élt nyugdíjasként (1945–1948), reaktiválták, a rendi iskolák ügyeinek vezetője (1948–1950).

17–19. sz.-i egyetemes és magyar történelemmel, elsősorban a magyar szabadságharcok történetével, azok nemzetközi hatásaival, valamint a forradalmak magyarországi fogadtatásával, recepciótörténetükkel foglalkozott. Magyarországon elsők között vizsgálta a nagy francia forradalom magyar történetírását, jelentős eredményeket ért el magyarországi sajtójának feltárása, a korabeli hírlapirodalom kritikai elemzése terén. A Magyar Kurír francia vonatkozású híreit elsőként vetette össze osztrák, német lapok, valamint a hivatalos párizsi Moniteur hírszolgálat tudósításaival kiemelve Szacsvay Sándor (1752–1815) szerepét a modern politikai újságírás, az ún. referáló újságírás (kommentárral ellátott tudósítás = publicisztika) megteremtésében. Mint a piarista rend megbecsült, köztiszteletben álló személyisége gyakran megfordult a rend külföldi eseményein (elsősorban Németországban és Franciaországban), úti élményeiről több, könnyed stílusban megírt útirajzban számolt be katolikus folyóiratokban (majd kötetekbe rendezve külön is megjelentette azokat). Számos népszerű tankönyvet, pedagógiai segédkönyvet és egyéb, népszerű történelmi összefoglaló munkát írt és szerkesztett. Levéltárosként újra rendezte a rendtartomány iratait, értékes kéziratokkal gyarapította a gyűjteményt.

Elismertség

A szegedi Dugonics Társaság tagja (1899-től).