Jánosi Monika
Jánosi Monika

2024. december 7. Szombat

Jánosi Monika

történész

Születési adatok

1945. szeptember 11.

Gmunden, Ausztria

Halálozási adatok

1995. június 11.

Budapest


Család

Sz: Jánosi László dr., Molnár Delinke

Iskola

Általános és középiskoláit Csongrádon végezte. A JATE BTK-n történelem–orosz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1968), doktorált (1975), a történelemtudomány kandidátusa (1989). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1978).

Életút

A mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium tanára (1968–1971), a szegedi Tisza Bútoripari Vállalat bérelszámolója (1971–1972), a Körösy József Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiuma (1972–1973), a budapesti Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola tanára (1973–1985). A Miskolci Egyetem Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszékének egy. adjunktusa (1986–1994), tanszékvezető egy. docense (1994–1995). Az MTA–TMB-n Kristó Gyula ösztöndíjas aspiránsa (1983–1986). Középkori magyar jog- és közigazgatás-történettel, elsősorban a 11. századi magyar jogalkotás kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az Árpád-kori törvényeket és zsinati határozatokat tartalmazó kódexek filológiai vizsgálata, keletkezéstörténetük feltárása terén. Szent László törvényeinek addigi legrégebbi kézirata a 15. századból fennmaradt Thuróczy-kódexben volt: Jánosi Monika felfedezte azt egy 1406-ból származó kódex szöveghű másolatában, és tisztázta viszonyát az addig eredetinek tartott változathoz. Külföldi analóg példák alapján és a korabeli források újszerű értelmezésével megpróbálta rekonstruálni a 11. századi magyarországi törvényalkotás folyamatát. Forráskiadói tevékenysége is jelentős, az Anjou-kori Okmánytár munkatársa.

Elismerés

Pro Urbe Budapest Aranyérem (1988)

Főbb művei

F. m.: A Corpus Juris első törvényeinek kézirati hagyományához. Egy. doktori értek. (Bp., 1975)
A Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. (Magyar Könyvszemle, 1978)
Egy öreg csongrádi orvos visszaemlékezései. Dr. Borsos Imre önéletírása. (Mozaikok Csongrád város történetéből. Csongrád, 1983)
Gondolatok az Admonti kódexből hiányzó kapitulumokról. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1985)
Az első ún. esztergomi zsinati határozatok keletkezésének problémái. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1986)
Gregoriánczi Pál kéziratos törvénygyűjteménye a XVI. század közepéről. (Magyar Könyvszemle, 1988)
Első királyunk törvényei. (Az államalapító. Tanulmányok. Szerk. Kristó Gyula. Bp., 1988)
Törvényhozás Magyarországon a XI. században. Kand. értek. (Bp., 1988)
A Szent László-kori zsinati határozatok keletkezéstörténete. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1992)
Szent László zsinati határozatainak keletkezéstörténete. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1992)
Chartae antiquissimae Hungariae. Ab anno 1001 usque ad annum 1196. Árpád-kori oklevelek. 1001–1196. Az ötven legfontosabb Árpád-kori oklevél hasonmás kiadása. Főszerk. Györffy György. Szerk. Többekkel. 50 melléklettel. Az oklevelek mérethű hasonmás kiadása műbőr mappában. Bibliofil kiad. (Bp., 1994
2. kiad. 1997)
Bírósági döntvények és szokásjogi feljegyzések, „Nota”-k a Gregoriánczi-kódexben. (Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szeged, 1995)
Törvényalkotás Magyarországon a korai Árpád-korban. Monográfia. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 9. Szeged, 1996).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője