Jankovich Béla
Jankovich Béla

2022. július 5. Kedd

Jankovich Béla, jeszeniczei és vadasi

politikus, közgazdász

Születési adatok

1865. április 29.

Pest

Halálozási adatok

1939. augusztus 5.

Budapest


Család

Dédapja: Jankovich Miklós (1772–1846) könyv- és régiséggyűjtő, az MTA t. tagja. Sz: Jankovich Lőrinc, br. Laffert Vincentia.

Iskola

A bp.-i tudományegyetem jog- és államtudományi karán államtudományi doktori okl. szerzett (1889), Londonban (University College) és a freiburgi egyetemen természettudományi tanulmányokat folytatott (1889–1891). Az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; ig.: 1930. máj. 8.; t.: 1934. máj. 11.).

Életút

Tanulmányai befejezése után világkörüli utat tett (1891–1893), majd Hont vármegyei birtokán gazdálkodott. A bp.-i tudományegyetem jog- és államtudományi karán a közgazdaságtan magántanára (1901–1910). A Nemzeti Munkapárt programjával országgyűlési képviselő (Ipolyság, 1910–1918) és a Képviselőház második alelnöke (1911. nov.–1913. febr.). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1913. febr. 9.–1913. febr. 26.), a Khuen-Héderváry- és a Tisza-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1913. febr. 26.–1917. jún. 15.). Az 1918–1919-es forradalmak idején Hont vármegyei birtokán élt, 1922-től Fejér vármegyei birtokán gazdálkodott. A Fejér vármegyei törvényhatósági bizottság küldötteként a Felsőház tagja (1927–1939). Valóságos belső titkos tanácsos (1912-től). Miniszterként igen jelentős oktatásügyi reformokat (pl.: ingyenes népoktatás kiegészítése, állami és nem állami óvónők képzése, gazdasági szaktanítók fizetésrendezése, ill. a hajdúdorogi püspökségről szóló törvények) kezdeményezett. Közgazdászként az elsők között alkalmazta a matematikai módszereket a közgazdaság-tudományban, először közölt Magyarországon indexszámokat. 1925-ben 22 000 koronát adott az MTA-nak.

Főbb művei

F. m.: Magyar Nemzeti Könyvtár. (Magyar Könyvszemle, 1895)
Az aranyágio és áralakulás. (Jogtudományi Szemle, 1895)
Ázsió és átalakulás az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867-től 1897-ig. (Közgazdasági Szemle, 1899)
A határhaszon elmélete és a psychophysikai alaptörvény. (Magyar Philosophiai Társaság Közleményei, 1908)
Művelődéstörténeti párhuzamok Nyugaton és Keleten. (Budapesti Szemle, 1911)
A világpiac helyzete és a drágaság Magyarországon (Bp., 1922)
Az értékalakulás térbeli tényezőiről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1922. ápr. 10.)
A papírpénz inflációja és értéke az utolsó évtized tapasztalata nyomán (Közgazdasági Szemle, 1925)
Beiträge zur Theorie des Geldes. (Mainz, 1926).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője