Jakucs István
Jakucs István

2024. december 9. Hétfő

Jakucs István

pedagógus, tudománytörténész

Születési adatok

1882. augusztus 5.

Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1964. március 10.

Debrecen

Temetési adatok

1964. március 16.

Debrecen

Köztemető, hamvasztás


Iskola

Középiskoláit szülővárosában végezte, a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1904). A göttingai egyetemen fizikai és művészettörténeti előadásokat hallgatott (1906).

Életút

A Debreceni Református Főgimnázium helyettes tanára (1904–1905), a Karcagi Református Gimnázium helyettes tanára, r. tanára (1906–1909). A Debreceni Református Főgimnázium r. tanára (1909–1939), c. igazgatója (1939-től). A Debreceni Református Kollégium igazgatója (1934–1945). Hegedűsként számos vonósnégyes és zenekar tagja volt. A 20. század egyik jelentős debreceni pedagógusaként Magyarországon, az 1900-as évek elején elsők között oktatott differenciál- és integrálszámítást középiskolákban. Nevéhez fűződik a Debreceni Református Kollégium régi fizikai eszközeinek számbavétele, katalogizálása és múzeumi elhelyezése. Tanítványai közül kiemelkedik Bay Zoltán (1900–1992) fizikus, az MTA tagja, Törő Imre (1900–1993) orvos, genetikus, az MTA tagja és Barcza Gedeon (1911–1986) sakkozó, nemzetközi nagymester. Nyugdíjba vonulása után elsősorban a magyarországi természettudományok, főleg a fizika történetével és a fizikaoktatás kezdeteivel, kultúr- és művelődéstörténeti, valamint tárgyi emlékeivel foglalkozott. Összegyűjtötte és közzétette a hazai fizika kiemelkedő képviselőinek életrajzát, kutatta még Debrecen város és a Hajdúság, ill. a Debreceni Református Kollégium technikatörténetét, Debrecen és környéke meteorológiai viszonyait.

Emlékezet

Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A Nagykun–Karcagi Jótékony Nőegylet története az első 12 évről. (Karcag, 1909)
A Bolyai-féle geometria. (A Debreceni Református Főgimnázium értesítője, 1909/10 és külön: Debrecen, 1910)
Karai Sándor. (A Debreceni Református Főgimnázium értesítője, 1935/36)
Irinyi János. (Debrecen [folyóirat], 1936)
A debreceni református kollégium alapítványai. (Debreceni Protestáns Lap, 1937)
Segner János András. (Fizikai Szemle, 1955
és A magyarországi fizika klasszikus századai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000)
Hatvani István. Barna Péterrel. (Fizikai Szemle, 1957)
A kísérleti fizika tanításának kezdetei hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1961)
A debreceni és a sárospataki református kollégiumok legrégibb fizikai eszközei. Urbán Barnával. (Fizikai Szemle, 1961
és A magyarországi fizika klasszikus századai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000)
Debrecen és a magyarországi fizika kezdetei. M. Zemplén Jolánnal. (Fizikai Szemle, 1962
és A magyarországi fizika klasszikus századai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000)
A csízió és a kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra. 8 táblával. ( A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1964)
Hatvani István. Szőkefalvy Nagy Zoltánnal. (Műszaki nagyjaink. III. köt. Bp., 1967)
írásai a Protestáns Tanügyi Szemlében: Az érettségin eltöröljük-e az írásbelit mennyiségtanból? (1930)
Az énektanítás a református középiskolákban. – Református tanári jóléti intézményeink. (1932)
A munkáltató fizikatanítás. (1933)
A mennyiségtan és a természettan készülő tantervéhez. (1935).

Irodalom

Irod.: Zemplén Jolán, M.: A magyarországi fizika története 1711-ig. (Bp., 1961)
M. L.: J. I. (Fizikai Szemle, 1964)
Zemplén Jolán, M.: A magyarországi fizika története a XVIII. században. (Bp., 1964)
Kántor Sándorné: Matematikát, fizikát oktató tudós és nevezetes tanárok Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye középiskoláiban. (Debrecen, 1986)
Pedagógusok arcképcsarnoka. (Debrecen, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője