Jakubovich Emil
Jakubovich Emil

2024. december 8. Vasárnap

Jakubovich Emil

paleográfus, nyelvész, történész

Születési adatok

1883. január 8.

Győrasszonyfa, Győr vármegye

Halálozási adatok

1935. december 27.

Budapest

Temetési adatok

1935. december 29.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Jakubovich Sándor (1841–1912) cs. és kir. huszárkapitány, eözbéghi Nagy Emília (1848–1922). Testvére: Jakubovich Jenő, Jakubovich Kornél (1873–1934) jogász, járási bírósági elnök, ill. Kellner Jenőné Jakubovich Alice és Papp Elemérné Jakubovich Marián (= Marianna). F: Ivánka Irén (1898–) középiskolai tanár, Ivánka Sándor és Schönebaum Katalin leánya.

Iskola

A győri bencés gimnáziumban éretts. (1902), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi (1905) és államtudományi doktori okl. szerzett (1914). Az MTA tagja (l.: 1924. máj. 8.).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár, OSZK) könyvtáros tisztje (1905–1923), a Kézirattári Osztály (1923–1927), a Levéltári Osztály vezetője (1927–1929), osztályigazgatója (1929–1931), az OSZK igazgatója (1931–1934). A Magyar Országos Levéltár (MOL) Diplomatikai Osztálya és az ún. Múzeumi Levéltár igazgatója (1934–1935). Középkori magyar művelődéstörténettel, az első magyar nyelvű nyelvemlékek paleográfiai vizsgálatával, a kódexek nyelv- és művelődéstörténeti jelentőségével foglalkozott. Több nyelvemléket fedezett fel és adott ki, gyűjtötte a középkori oklevelek magyar szavait és személyneveit. Részt vett az esztergomi főkáptalani hiteleshelyi és házi levéltár rendezésében (1909–1911), a kalocsai érseki könyvtár kódexeinek és ősnyomtatványainak lajstromozásában (1915), majd a bécsi állami levéltár és udvari könyvtár okleveleit és kéziratait tanulmányozta (1917), Berlinben, az akkor felfedezett Ómagyar Máriasiralom nyelvét vizsgálta (1922). Kálti Márkban vélte megtalálni a Bécsi Képes Krónika szövegíróját (1924), új elméletet állított fel Anonymus személyére vonatkozóan (1925). Felfedezte és kiadta I. András király (uralkodott: 1046–1060) törvénybeidéző ércbillogát (1930), továbbá felfedezte a székely rovásírás 15. sz.-i ábécéjét (Nikolsburgi Ábécé, 1933). Az OSZK igazgatójaként jelentős érdemeket szerzett a bécsi közgyűjteményekben lévő magyar és magyar vonatkozású kódexek egy részének – a velencei egyezmény (1932) értelmében történt – visszaszerzésében.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1933). A Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. (1925-től).

Főbb művei

F. m.: Régi magyar breviáriumi mutatótábla. (Magyar Nyelv, 1908)
XV. századi magyar fohászkodás. – A Gyulafehérvári Glosszák forrásához. (Magyar Nyelv, 1913)
A Nagyszombati kódex írója. (Magyar Nyelv, 1917)
Bonfini-kódextöredékek a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1–2. Egy hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1919 és 1925)
Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. (Magyar Nyelv, 1919–1920)
A gyulafehérvári könyvpusztítás 1277-ben. (Magyar Könyvszemle, 1923)
XII. századi oklevéltöredékek. Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből. (Levéltári Közlemények, 1924)
Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Ki volt Anonymus és Márkus krónikás? (Magyar Nyelv, 1924
és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 20. Bp., 1924)
Az Ehrenfeld-kódex a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. (Magyar Könyvszemle, 1925)
P. mester. Adalékok az Anonymus-kérdéshez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1925. nov. 9.
megjelent: Gróf Klebelsberg Kuno Emlékkönyv. Bp., 1925
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1926)
A gróf Zichy-nemzetség zsélyi levéltárának magyar nyelvemlékei. (Magyar Nyelv, 1926)
A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke. 1–3. (Magyar Nyelv, 1926 és külön: Bp., 1926)
G. Wells kódexadománya. 1–2. Két hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1926–1927)
Az ambrasi gyűjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? Egy szövegközti ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1927)
Viska, Stojszló és Pécel. (Magyar Nyelv, 1927)
Zalán Menyhért. (Magyar Könyvszemle, 1928)
Ó-magyar olvasókönyv. Összeáll. Pais Dezsővel. (Tudományos Gyűjtemény. 30. Pécs, 1929
hasonmás kiad. Bp., 1995)
Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1930)
Honfoglalási hősi énekeink előadásformájához. – A bögözi székely rovásbetűs felirat. – Ugocsa-szabolcsi székelyek a XIV. században. (Magyar Nyelv, 1931)
Két új Anonymus-jelölt. (Magyar Nyelv, 1932)
A székely-derzsi rovásírásos tégla. (Magyar Nyelv, 1932)
Régi magyar receptek. – Két régi magyar esküforma. (Magyar Nyelv, 1933)
I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. (Turul, 1933)
A székely rovásírás legrégibb ábécéi. 2 táblával. (Magyar Nyelv, 1935
és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 35. Bp., 1935)
Das Ladungssiegel König Andreas’. (Ungarische Jahrbücher, 1935).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Sági István: J. E. (Nyelvtudományi Közlemények, 1935)
Kniezsa István: J. E. (Századok, 1936)
Melich János: J. E. (Magyar Nyelv, 1936)
Szekfű Gyula: J. E. (Magyar Szemle, 1936)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője