Jakobovits Dániel
Jakobovits Dániel

2022. augusztus 7. Vasárnap

Jakobovits Dániel

villamosmérnök, gépészmérnök

Születési adatok

1879. szeptember 9.

Fenyőháza, Liptó vármegye

Halálozási adatok

1942. november 20.

Budapest

Temetési adatok

1942. november 22.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Jakobovits Jakab (1837–1905), Fischer Cecília. Testvére: Jakobovits Jenő (1877–1936), bányamérnök, a Salgótarjáni Kőszén Rt. igazgatója, Jakobovits Arthur, Jakobovits Gyula (1883–1967) és Apáti Ignácné Jakobovits Róza. Leánya: Lenkei Andorné Jakobovits Zsuzsanna.

Iskola

A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1901).

Életút

A Ganz Villamossági Rt. Erőműtervezési Osztályának mérnöke, főmérnöke (1901–1908). Az Engel Károly-cég főmérnök cégvezetője, majd a Bodnár és Társa cég társtulajdonosa, később tanácsadó mérnök és az Oeconomia Rt. igazgatója (1908–1942). Az I. vh. alatt a Műszaki és Elektrotechnikai Hadi Fémbizottság ügyvezető igazgatója (1914–1918), a Magyar Város- és Községfejlesztési Rt. igazgatóságának tagja (1918–1921), az Unió Lignitbánya Rt. tanácsadó mérnöke. Tudományos pályafutásának kezdetén, a Ganz Rt.-nél több villamostelepet tervezett (pl. a barladi és a konstancai erőművet), később részt vett a fűzfői erőmű és a Péti Ammóniagyár tervezésében és irányításában, valamint az úrkúti mangánbányászat megszervezésében is. Az I. vh. idején meghatározó szerepet játszott a elektrotechnikai hadigazdálkodás kialakításában Részt vett az első elektromossággal kapcsolatos hazai szabványok és biztonsági előírások kidolgozásában, majd Stark Lipóttal (1866–1932) és Vikár Lászlóval közösen elkészítették az első villamossági törvényjavaslat tervezetét (a minisztérium kiadásában jelent meg, 1919-ben), de az 1930-as években is fontos tevékenységet fejtett ki az energiagazdálkodással kapcsolatos jogszabályok bírálatában.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Feleségével közös, ruszkicai márvány (Trombitáló angyal) síremlékét Medgyessy Ferenc (1881–1958) szobrászművész készítette (a síremléket mégis felszámolták!).

Elismertség

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) alapító (1910–1911) főtitkára (1911–1918), alelnöke (1919–1922), választmányi tagja (1922–1940). A Széchenyi Tudományos Társaság alapító főtitkárhelyettese (1927-től). A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE), a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Racionalizálási Bizottság tagja.

Szerkesztés

Az Elektrotechnika c. lap alapító szerkesztője (1908–1911), főszerkesztője (1911. máj.–1913. jún.), a szerkesztőbizottság tagja (1913-tól). A Matematikai és Fizikai Lapok, a Politechnikai Szemle, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, ill. a Zentralblatt für Elektrotechnik und Maschinenbau c. nemzetközi folyóirat állandó munkatársa.

Főbb művei

F. m.: A háromszög oldalain emelt négyzetekről. (Mathematikai és Fizikai Lapok, 1900)
Akkumulátorbattériák töltése, különös tekintettel a háromvezetékes telepekre. J. D. előadása a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. (Elektrotechnika, 1909)
Elektromossági törvényhozás. Stark Lipóttal. (Elektrotechnika, 1910)
A magyar elektromos telepek központi telepek statisztikája. (Elektrotechnika, 1911)
Magyarország villamos központi telepeinek háborús tapasztalatai és az ezekből levonható következtetések. 1–2. Szász Gyulával. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1915 és külön: Bp., 1915)
A villamos áram tervbe vett megadóztatásáról. J. D. előadása a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben, 1916. szept. 12-én. (Elektrotechnika, 1916 és külön: Bp., 1916)
Az alumínium háborús jelentősége. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1917 és külön: Bp., 1917)
Törvényjavaslat-tervezet az elektromos energia termeléséről, vezetéséről, elosztásáról és értékesítéséről. Stark Lipóttal, Vikár Gézával. (Bp., 1919)
Termelési problémák. (Közgazdasági Szemle, 1924 és külön: Bp., 1924)
A román energiatörvény és néhány megjegyzés a magyar elektromossági törvénytervezethez. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1925)
A villamosenergia törvényjavaslat-tervezetről. (Közgazdasági Szemle, 1930)
Várpalota, a magyar energiagazdálkodás egyik fejezete. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1934)
A magyar energiagazdálkodás és a törvényhozás. J. D. előadása a Magyar Racionalizálási Bizottságban. (Erdészeti Lapok, 1938).

Irodalom

Irod.: J. D. Gyászjelentés. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1942)
J. D. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1943)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Antal Anikó: Az Elektrotechnika első tíz éve. (Elektrotechnika, 2007). *Lexikonok téves halálozása: nov. 21.! Gyászjelentése szerint nov. 20-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője