Jakabházy Zsigmond
Jakabházy Zsigmond

2022. január 16. Vasárnap

Jakabházy Zsigmond, szentábrahámi

orvos, farmakológus

Születési adatok

1867. május 26.

Kiskede, Udvarhelyszék

Halálozási adatok

1945. július 4.

Budapest


Család

Unitárius nemesi családból származott. Sz: Jakabházy Zsigmond (1826–1884) földbirtokos, szentléleki Pakot Polixénia (1839–1904). Hét testvére volt: Jakabházy István (1854–1900) pénzügyi segédtitkár, Jakabházy Gáspár (1864–1929) vármegyei tisztviselő, Jakabházy Samu, ill. Apáthy Gyuláné Jakabházy Piroska, Gálffy Kálmánné Jakabházy Polixénia, Putnoky Miklósné Jakabházy Borbála (1859–1932) és Pünkösty Ferencné Jakabházy Erzsébet. F: Cs. Szabó Margit (1871–1957). Fia: Jakabházy Zsigmond (1900–1965) gyógyszerész, Jakabházy István (1906–1963) fogorvos, egyetemi magántanár. Leánya: Csipke Zoltánné Jakabházy Ilona, Csipke Zoltán (1899–1966) gyógyszerész, egyetemi docens felesége; Issekutz Béláné Jakabházy Mária, Issekutz Béla (1886–1979) gyógyszerész, egyetemi tanár felesége és Lukács Tihamérné Jakabházy Margit.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1891), ösztöndíjasként a strassburgi (1897–1898), a lipcsei (1898), a grazi tudományegyetemen tanult (1901). A kísérletes gyógyszerhatástan és gyógyszerismereti módszertan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1899), az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetének egy. adjunktusa (1899–1913) és magántanára (1899–1913), a gyógyszertan ny. r. tanára (1913–1919). Az összeomlás után siménfalvai birtokán élt, ahol orvosi gyakorlatot folytatott. (1919–1920). Áttelepült Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetemen a gyógyszerismeret ny. r. tanára (1920–1937); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1924–1926). Farmakológiával, toxikológiával, elsősorban a gyógyszerek és mérgek hatásaival, valamint gyógyszerismereti (= farmakognózia) kérdésekkel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére – még életében! – a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Jakabházy Zsigmond-emlékérmet alapított (1937-ben).

Elismertség

Az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-természettudományi Szakosztályának titkára (1906–1915). A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke (1935–1943).

Szerkesztés

Az Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-természettudományi Szakosztályából c. folyóirat szerkesztője (1906–1915).

Főbb művei

F. m.: Gyógyszerisme. Magyarázó szöveggel a Magyar Gyógyszerkönyv 2. kiadásához. Orvos- és gyógyszerésznövendékek használatára, a tiszti orvosi vizsgálatra készülők igényeire és a gyógyszertárak vizsgálatára való tekintettel. Összeáll. Issekutz Hugóval, Nyíredy Gézával. Az előszót Lőte József írta. (Kolozsvár, 1895)
A rerum nostrásnak, mint hashajtó szernek értékéről. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1903)
Ireg-idomhatástani vizsgálatok aspirinnel. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályából, 1904)
Az urethranok hatásáról. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályából, 1910)
A különféle élvezeti szerekről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályából, 1911)
A gyógyszerismeret tankönyve. Issekutz Bélával. I—II. köt. Egy kötetben. (Kolozsvár, 1913)
A háború és a gyógyszerek. J. Zs. előadása az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályának 1915. febr. 27-én tartott szakülésén. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályából, 1915 és külön: Kolozsvár, 1915)
Szabó Dénes-emlékkönyv. Írták és kiadták tanítványai és tanártársai. Szerk. Imre Józseffel. (Kolozsvár, 1915–1919).

Irodalom

Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Lipták Pál: J. Zs. professzor születésének 70. évfordulójára. 1 táblával. (A Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítője, 1937)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
J. Zs. (Orvosi Hetilap, 1975)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglalót nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője