Jakab Ödön
Jakab Ödön

2022. augusztus 12. Péntek

Jakab Ödön

író, költő, irodalomtörténész

Születési adatok

1854. július 26.

Vadasd, Marosszék

Halálozási adatok

1931. március 5.

Budapest

Temetési adatok

1931. március 8.

Budapest

Kerepesi út


Család

Református családból származott. Sz: Jakab István földbirtokos, Nagy Mária (1823–1907). F: 1. 1879–1905: Szénásy Róza (1856–1905). Özvegy. Fia: Jakab Albert, Jakab Pál, ill. Jakab Jolán és Jakab Ilona 2. 1906-tól D’Aiguemorte Bornand Clara Maria.

Iskola

A marosvásárhelyi református kollégiumban éretts. (1872), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1924. máj. 8.).

Életút

Báró Kemény Domokos marosvásárhelyi házában nevelő (1878–1879), a pancsovai állami főreáliskola helyettes tanára (1879), a dévai gimnázium (1879–1884), a budapesti VI. kerületi főreáliskola r. tanára (1884–1910), nyugdíjazták (1910). Nyugdíjazása után csak irodalommal foglalkozott. Marosvásárhelyi középiskolai diák korában tűnt fel verseivel, első írásai a Fővárosi Lapokban jelentek meg. (1874). Tanára, Mentovich Ferenc (1818–1879) és az író Tolnai Lajos (1837–1902) segítették indulását. A népi nemzeti irányzat képviselőjeként korának egyik legnépszerűbb költője volt. Költői elbeszélései és balladái Petőfi Sándor, Arany János és Tolnai Lajos; elbeszélései Mikszáth Kálmán hatását mutatják. Elbeszéléseken kívül, regényeket, népszínműveket (Szegény Radóné, Galambosi Sándor), társadalmi színműveket (Jövevények), történelmi drámákat is írt (A pásztói pap). Irodalomtörténészként elsősorban Petőfi Sándor, Arany János és Tolnai Lajos munkásságával foglalkozott. –

Emlékezet

Életművét, elsősorban patetikus hazafias verseit és népszínműveit már életében a Nyugat idejétmúltnak, avíttnak tartotta; halála után nem adták ki munkáit. Vadasdon született, 1884-től Budapesten élt és tevékenykedett (Terézváros, VI. kerület, Vörösmarty utca 11/b.), Budapesten hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Irodalmi hagyatéka, özvegye ajándékából az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárába került (1942).

Elismertség

A Petőfi Társaság (t.: 1883), a Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1895). A szegedi Dugonics Társaság és a marosvásárhelyi Báró Kemény Zsigmond Társaság r. tagja.

Elismerés

Az MTA Nádasdy-díja (Argirus c. elbeszélő költeményéért, 1894), a Petőfi Társaság Nagydíja (életművéért, elsőként, 1920).

Szerkesztés

Versei, kisebb írásai, irodalomtörténeti dolgozatai – több között – a Fővárosi Lapokban (1874–1900), az Igazmondóban (1876–1878), a Vasárnapi Ujságban (1877–1916), a Figyelőben (1879-től), az Arad és Vidékében (1882–1890), a Szabadelvű Naptárban (1884–1885), Az Én Ujságomban (1890–1910), a Magyar Szemlében (1891–1894), a Magyar Géniuszban (1893–1897), a Pesti Naplóban (1894–1901), a Budapesti Hírlapban (1894–1918), a Magyar Lányok c. lapban (1895–1898), a Képes Családi Lapokban (1897), a Hazánkban (1897–1908), az Erdély Népeiben (1898), a Tanulók Lapjában (1899), a Nemzeti Iskolában (1900), az OrszágVilágban (1900–1906), az Erdélyi Lapokban (1909–1913) és a Budapesti Szemlében jelentek meg (1910–1927).

Főbb művei

F. m.: Kazinczy klasszicizmusáról. (Figyelő, 1879)
Költemények. (Buda-Pest, 1879)
Székely históriák. Elbeszélések. Horváth Miklós rajzaival. Bordázott félbőrkötésben. (Bp., 1884)
Hangok az ifjúságból. Költemények. (Bp., 1886)
Az Amerikába vándorolt magyarok gyászos története. Elbeszéli J. Ö. (Magyar mesemondó. 3. Bp., 1886)
Marosszéki történetek. (Bp., 1886)
A pusztulás útja. Regény. (Bp., 1888)
Nyár. Költemények. Kiadói, aranyozott vászonkötésben. (Bp., 1891)
Argirus. Tündérmese négy énekben. Goró Lajos képeivel. 8 táblával. (Bp., 1894
2. kiad. 1909)
Pásztortüzek. Költemények. Aranyozott kiadói vászonkötésben. (Bp., 1896)
Komédiák. Elbeszélések. Ill. Tull Ödön. Szövegközti rajzolt képekkel. (Bp., 1898)
Élet. Elbeszélések. (A világirodalom gyöngyei. Bp., 1898)
A két imposztor. Elbeszélés gyermekek számára. Neogrády Antal rajzaival. Festett, illusztrált kiadói félvászonkötésben. 21 táblával. (Bp., 1898
2. kiad. 1913)
Szilágyi és Hajmási. Költői beszély négy énekben. Neogrády Antal rajzaival. 4 táblával. Kiadói, festett egészvászon kötésben. (Bp., 1899)
A jövevények. Dráma 3 felvonásban. (Bp., 1902)
Pihenő. Elbeszélések. Neogrády Antal rajzaival. 14 táblával. (Bp., 1904)
Tolnai Lajos. Emlékbeszéd. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1903/04. Bp., 1904)
Falu. Elbeszélések. Kimnach László rajzaival. (1–2. kiad. Bp., 1905)
Róza. Költemények. 7 táblával. (Bp., 1907)
Őszi virágok. Költemények. Aranyozott, kiadói egészvászonkötésben. (Bp., 1910)
Nebukadnézár diadalmenete. (Budapesti Szemle, 1910)
Petőfi. (Budapesti Szemle, 1911)
Délibáb. Elbeszélések. (Bp., 1913)
A pásztói pap. Dráma 4 felvonásban. (Bp., 1913)
A lírikus Arany. (Magyar Figyelő, 1917)
Estefelé. Költemények. (Bp., 1926)
Versek. (A magyar nép könyvtára. 29. Cluj-Kolozsvár, 1928)
Mesélő esték. Elbeszélések. (Bp., 1930)
színművei: Szegény Radóné. Népszínmű 3 felvonásban. Zenéjét szerezte Hoós János. (Bem.: Kolozsvári Színház, majd Budai Színkör, 1888. aug. 19.)
Galambosi Sándor. Népszínmű 3 felvonásban. Zenéjét szerezte Hoós János. (Bem.: Kolozsvári Színház, 1889. nov. 23. és Budai Színkör, 1890. máj. 22.)
A jövevények. Dráma 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1902. nov. 22.)
A pásztói pap. Dráma 4 felvonásban. (Bem.: Fővárosi Színház és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1913. febr.)
szerk.: Petőfi Sándor: Az apostol. Sajtó alá rend. (Magyar Könyvtár. Bp., 1901)
ford.: La Fontaine-mesék. Ford. Doré Gusztáv képeivel. (Bp., 1921).

Irodalom

Irod.: Gulyás József: Az Árgirus-mese feldolgozásai. (Sárospatak, 1910)
Papp Ferenc: J. Ö. újabb prózai művei. (Budapesti Szemle, 1913)
Némethy Géza: Üdvözlőbeszéd J. Ö.-höz. (Akadémiai Értesítő, 1925)
A Petőfi Társaság ötven esztendeje. 1876–1926. Felelős szerk. Sas Ede. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Szász Károly: J. Ö. (Irodalomtörténet, 1927)
Brisits Frigyes: J. Ö.: Este felé. Költemények. (Katholikus Szemle, 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Alszeghy Zsolt: J. Ö. (Irodalomtörténet, 1930)
Hungária irodalmi lexikon. (Bp., 1947)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Bölöni Domokos: J. Ö. és Varasd. (e-népújság, 2011. júl. 8.).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglalót nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője