Főbb művei

F. m.: A magyar helyesírás kérdésben, melyben a kettős mássalhangzók egyszerűsítéséről értekezett. – A nagybecskereki gymnasium története s alaprajza. (Tanodai Lapok, 1856)
A műveltség rendkívüli igényeiről. – Simonchicz Incze életrajza. (Tanodai Lapok, 1857)
Közművelődésünk és nevelésünk kellékei. (Tanodai Lapok, 1858)
Plank Ferencz régiséggyűjteménye Pesten. (Vasárnapi Ujság, 1859)
A leleszi konvent. – Pestről a középponti Kárpátok felé és vissza. – Szent Imre szobra Zirczen. – A csopaki kastély. – A veszprémi Gizella kápolna. – Selmecz. (Vasárnapi Ujság, 1861)
Dunántúli tájrajzok. (A Magyar Ember Könyvtára. Pest, 1863)
Dunántúli tollrajzok. 1–2. (Idők Tanuja, 1865)
Művelődésünk akadályai s gyógyszerei. (Uj Korszak, 1865–Tanodai Lapok, 1866–1867)
Naplótöredékek. (Idők Tanuja, 1866)
Csallóköz és egy kis böngészete Somorja levéltárában. (Győri Történeti és Régészeti Füzetek, 1865–1868 és külön: Győr, 1868)
A magyar birodalom vagy Magyarország és részeinek czímerei. Monográfia. 63 ábrával. A magyar kir. egyetem által Schwartner-díjjal koszorúzott pályamunka. (Pest, 1869)
Egy veszprémmegyei muzeum-egylet tervrajza. (A Veszprémi Gymnasium Értesítője, 1872)
Keve vármegye emléke. – A magyar államczímer. 1–3. (Századok, 1872)
Sátoralja-Ujhely közművelődési s emberbaráti tekintetben. (A Sátoralja-Ujhelyi Gymnasium Értesítője, 1873)
Mozzanatok a Sátoralja-Ujhelyi Gymnasium történetéből. 1–4. (A Sátoralja-Ujhelyi Gymnasium Értesítője, 1873–1876)
Szózat Zemplénvármegye értelmiségéhez egy muzeum alapítása ügyében. (Zemplén [folyóirat], 1874)
Magyarország czímere egy moldvai érmen. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai, 1876)
Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és vár. 6 táblával. (A Délmagyarországi Történeti és Régészeti Társaság Értesítője, 1877 és külön: Temesvár, 1877)
Úti jegyzetek Grácztól Müncheing. (A Délmagyarországi Történeti és Régészeti Társaság Értesítője, 1878)
Adalék a titeli sarkophaghoz. (A Délmagyarországi Történeti és Régészeti Társaság Értesítője, 1879)
Vázlatok Mosonvármegye múltjából. (A Magyar-Ovári Gymnasium Értesítője, 1882 és külön: Magyar-Ovár, 1882)
A régészet becse, fejlődése általában és alkalmazása Mosonmegyében. (A Magyar-Ovári Gymnasium Értesítője, 1883 és külön: Magyar-Ovár, 1883)
Vannak-e Mosonvármegyében nyomai az avaroknak? (Az Országos Régészeti és Embertani Társulat Évkönyve, 1885)
Adatok Magyar-Ovár várának múltjához. (Pozsonyvidéki Lapok, 1885
németül: Westungarischer-Grenzbote, 1886)
A chuni Jankovits-féle okmánygyűjtemény tartalma. (A Mosonvármegyei Történelmi és Régészeti Egylet Jelentései, 1888)
Nezsider múltja rövid kivonatban. (Magyar-Ovár és Vidéke, 1888)
Magyar-Ovár városának legrégibb okmányai 1354 és 1357. évből. (Mosonmegyei Lapok, 1890)
A magyar birodalom vagy Magyarország és részeinek czímerei. Monográfia. 63 ábrával. Hasonmás kiad. (Bp., 1989).

Irodalom

Irod.: Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Szüts Ferenc: I. E. (Magyar piaristák a XIX–XX. században. Szerk. Balanyi Béla. Bp., 1942)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum. 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. (A Magyar Piarista Tartományfőnökség kiadványa. Bp., 1998)
Sátoraljaújhely lexikona. (Sátoraljaújhely, 2001)
Enzsöl Imre: I. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Moson megyei életrajzi lexikon. (Mosonmagyaróvár, 2006)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010).