Isó István
Isó István

2024. december 13. Péntek

Isó István

mezőgazdasági mérnök, biológus

Névváltozatok

I’só István Vince; Izsó István

Születési adatok

1909. szeptember 7.

Győr

Halálozási adatok

1982. május 19.

Martonvásár


Iskola

Régi evangélikus családból származott. Sz: I’só Vince (1860–1943) evangélikus lelkész, Jankó Jolán. Tízen voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. F: Lauschmann Éva, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete fotolaboratóriumának vezetője.

Életút

Elemi és középiskoláit Győrött végezte. A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar mezőgazdasági osztályán mezőgazda okl. (1933), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Karán doktori okl. szerzett (1942), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1964). Révfülöpön, édesapja szőlőjében dolgozott (1933–1936), az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet könyvelője (1936–1938). A magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás, ill. az Országos Növénytermelési Kutató Intézet gyakornoka (1938–1944), kísérletügyi adjunktusa, kutatóbiológusa (1944–1951); közben a II. vh.-ban mint tartalékos hadnagy szolgált (1942–1944). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete tud. munkatársa (1952–1962), tud. főmunkatársa (1962–1970). Növénytermesztéssel, a gyapot, a gumipitypang, a csicsóka magyarországi meghonosításával, a nyári burgonya termesztésével, a gabonafélék ún. keresztsoros vetésével, a cirokfélék agrotechnikájával foglalkozott. A magyarországi kukoricatermesztési kutatások és fajtakísérletek irányítója, számos új agrotechnikai módszert vezetett be a kukorica terméshozamának növelésére.

Emlékezet

Martonvásáron (Marx tér 1.) élt és tevékenykedett, a Mosonmagyaróvári Köztemetőben nyugszik.

Elismertség

Akadémiai Díj (1962).

Elismerés

A Kukoricatermesztési kísérletek c. könyvsorozat szerkesztője (1958–1969).

Főbb művei

F. m.: Útmutató a fajtaösszehasonlító gabonakísérletek végzésére. (Az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás Kiadványai. 4/a sorozat 4. Mosonmagyaróvár, 1939)
Adatok Erdély növénytermesztéséről. 1–2. (Köztelek, 1940. 47–48.)
Adatok a zab minőségi értékeléséhez. Egy. doktori értek. is. (Mosonmagyaróvár, 1941)
Köles, az ínséges idők hálás növénye.(Köztelek, 1941. 20.)
Éljünk a kettős termesztéssel! (Köztelek, 1942. 28.)
Útmutató a kettőstermesztésre. (Az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás Kiadványai. 4/a sorozat 51. Mosonmagyaróvár, 1942)
Talajművelési alapfogalmak az olajnövényekkel kapcsolatban. (Olajnövények termesztése. Bp., 1942)
Útmutató a takarmánytök szántóföldi termesztésére. (A magyaróvári Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Intézet Növénytermesztési Osztályának Kiadványai. Mosonmagyaróvár, 1943)
Csicsóka a mezőgazdaság-fejlesztő javaslatban. (Köztelek, 1943. 8.)
Ki mint vet, úgy arat! Vetési útmutató. (A Kisalföldi Növénytermesztők Szövetsége Kiadványai. 1. Komárom, 1944)
Új növények Magyarországon. (Rádióújság lexikon. Bp., 1944)
Az édescirok termesztése takarmánynak. (Az Állami Növénytermesztő Kísérleti Intézet kiadványai. 6/a sorozat 2. Mosonmagyaróvár, 1947)
Termesszünk édescirkot takarmánynak! (Új Magyar Föld, 1947. 19.)
Fészektávolsági kísérletek napraforgóval. (Agrártudományi Szemle, 1948)
A cirokfélék jelentősége takarmánytermesztésünkben. (Agrártudomány, 1948)
A gyékény mint háziipari nyersanyag. (Agrártudomány, 1950)
A csicsóka termesztése és nemesítése. Monográfia. 21 táblával. (Az MTA Agrártudományok Osztálya Monográfiái. Bp., 1955)
A szárazanyag eloszlása a csicsókagumóban. (Növénytermelés, 1955)
Tenyészterület-kísérletek kukoricával. A kelés előtti gyomirtó permetezés jelentősége a kukoricaápolásban. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
Szegélyhatás-kísérlet kukoricával. Tenyészterület-kísérletek kukoricával. Országos tenyészterület-kísérletek eredményei. Ápolási kísérletek kukoricával. (Kukoricatermesztési kísérletek. Szerk. is. 1953–1957. Bp., 1958)
Újabb adatok a kukorica tenyészterületéhez. (Magyar Mezőgazdaság, 1958)
A kukorica vetésidejéről. (Magyar Mezőgazdaság, 1959)
Adatok a kukorica fattyasodásához és fattyazásához. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Kísérleti adatok a kukorica fattyazásának élettani hatásához. (Növénytermelés, 1959)
Kísérleti adatok a kukorica tenyészterületéhez, különös tekintettel a fajtahasználatra. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Korszerű kukoricatermesztés. (Az MSZMP Fejér Megyei Bizottság Megyei Tanácsa kiadványa. Székesfehérvár, 1960)
A szántóföldi kísérletek technikája. Berzsenyi-Janosits Lászlóval. (A kísérleti módszertani témakollektíva kiadványa. Bp., 1961)
Tenyészterület és ápolási kísérletek kukoricával. (Az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete jubileumi konferenciája előadásai. Bp., 1961)
A kukorica vetésidejéről. Kukorica-gyomirtási kísérletek télen kiszórt Simazinnal és Atrazinnal. Szalai Dezsőnével. (Magyar Mezőgazdaság, 1961)
Kell-e fattyazni a kukoricát? (Élet és Tudomány, 1961. 31.)
Vetésidő-kísérletek kukoricával. Kísérleti adatok a kukorica irányított vetéséhez. Utóhatás-kísérlet őszi búzában klóraminotriazinokkal kezelt kukorica után. Dóziskísérletek Simazinnal. Fattyazási kísérletek. 1959–1960. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1958–1960. Szerk. is. Bp., 1962)
A Hungazin őszi kiszórása és a permetlé mennyisége a kukorica vegyszeres gyomirtásában. Szalai Dezsőnével. (Magyar Mezőgazdaság, 1962)
Hogyan kettőzzük meg kukoricatermésünket? (Az MSZMP Fejér Megyei Bizottság Megyei Tanácsa kiadványa. 1–2. kiad. Székesfehérvár, 1962)
Kísérletek a kukorica tenyészterületével mezőségi vályogtalajon. Adatok a kukorica tenyészterületéhez. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1963)
Kukoricafajta, tenyészidő, termés. A kukorica vetésidejének helyes megváltása. (Magyar Mezőgazdaság, 1963)
A kukoricatermesztés néhány agrotechnikai tényezőjének kísérleti vizsgálata mezőségi vályogtalajon. Kand. értek. (Mosonmagyaróvár, 1963)
Kukoricatermesztés. Monográfia. Bölöni Istvánnal, Győrffy Bélával. (Bp., 1965)
Vetésidő-kísérletek kukoricával. 1961–1964. Kukoricatermesztési kísérletek. 1961–1964. Tenyészterület- és műtrágyázási faktoriális kísérletek különböző tenyészidejű hibridekkel. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1961–1964. Szerk. is. Bp., 1966)
Útmutató a szakdolgozatok, tanulmányok, értekezések elkészítéséhez. Összeáll. (Martonvásár, 1967)
Kukoricatermesztési kísérletek. 1965–1968. Szerk. (Bp., 1969)
A kukorica kalendarizált vetése. (Növénytermelés, 1971).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1982. máj. 28.)
Győri életrajzi lexikon. (2. átd. kiad. Győr, 2003).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője