Illyés Elemér
Illyés Elemér

2024. december 13. Péntek

Illyés Elemér

történész

Születési adatok

1919. december 7.

Torja, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1989. augusztus 4.

Pieve di Tremosine, Olaszország


Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett, majd Rómában és Heidelbergben állami ösztöndíjjal politikai és államtudományi tanulmányokat folytatott (1943).

Életút

A második bécsi döntés után Kolozsvárott, a magyar–német–olasz vegyes határbizottságban tevékenykedett (1940–1943), Rómában diplomáciai szolgálatot teljesített (1943), az olasz fegyverletétel után bujkálnia kellett, Németországba, majd Párizsba költözött (1943–1945). A II. vh. után kivándorolt Brazíliába, ahol kétkezi munkásként élt (1945–1953), Portugáliában telepedett le, ahol az üzleti életben helyezkedett el (1953–1970-es évek). Az NSZK-ba költözött, a bajorországi Schliersee partjának egyik községében telepedett le (1970-es évek közepe), élete utolsó éveit Észak-Olaszországban, a Garda-tó partján lévő Pieve di Tremosine-i házában töltötte. Erdély történetével, művelődéstörténetével, elsősorban a romániai magyar nemzetiség történeti, jogi, iskolaügyi, művelődési és vallási történetével, a kisebbségi magyarság küzdelmeivel és a fennmaradását veszélyeztető fenyegetettségével foglalkozott; részt vett az erdélyi falukutató mozgalomban. Jelentős eredményeket ért el a Kárpát-medence és Erdély átfogó etnikai viszonyainak vizsgálata terén. Cáfolta a dákoromán kontinuitás elméletét, szerinte a románság a mai Macedónia Albániával határos területéről származik. Fő műve az Erdély változása (1975) a romániai magyarságot elfogulatlanul, tárgyilagosan bemutató könyv. Sajtó alá rendezte és kiegészítette Orbán Balázs klasszikus művét (Székelyföld leírása, 1981).

Emlékezet

Élete utolsó éveiben történeti kutatásait Magyarországon is elismerték: több ízben is Budapestre látogathatott. A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) szervezésében, a Kossuth Klubban előadást tartott, majd az Élet és Irodalomban megjelent a kutatásait bemutató interjú (1988). Olaszországban, Garda-tavi házában hunyt el. A hollandiai Mikes International c. folyóirat néhány éve több írását újra megjelentette.

Elismertség

Az Árpád Akadémia tagja.

Szerkesztés

A müncheni Új Látóhatár, a római Katholikus Szemle és a londoni Irodalmi Újság állandó munkatársa.

Főbb művei

F. m.: Magyar–román viszony. Négy erdélyi prózaíró. (Új Látóhatár, 1971)
Magyar kulturproblémák Romániában. Az erdélyi magyar prózairodalom változatai 1945 után. A romániai magyarság permanens nevelésének problémái. (Katolikus Szemle [Róma], 1972)
Erdélyi irodalom. (Új Látóhatár, 1972)
A romániai magyarság népesedési problémái. (Katolikus Szemle [Róma], 1974)
Erdélyi utazás kitérőkkel. (Új Látóhatár, 1974)
Erdély változása. Mítosz és valóság. (Auróra Könyvek. München, 1975
2. bőv. kiad. 1976)
Román történetírás. Magyar egyházak Romániában. (Katolikus Szemle [Róma], 1976)
Nemzetiségi sajtó Romániában. Románia és az emberi jogok. Párbeszéd Paul Gomával. (Katolikus Szemle [Róma], 1978)
A megmaradás újrafogalmazása. (Magyar mérleg. I–III. köt. Tanulmányok. Szerk. Saáry Éva. Zürich, 1979)
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. I–VI. köt. Három kötetben. Hasonmás kiad. A három kötetbe összevont eredeti hatkötetes munka teljes nyomtatott szövegét O. B. kiadatlan kézírásos jegyzetei egészítik ki. Szerk., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Firenze–München, 1981)
Nationale Minderheiten in Rumänien. Siebenbürgen im Wandel. Az Erdély változása Mítosz és valóság c. műve német nyelvű átd. kiadása. (Wien, 1981)
Az emberi jogok és a romániai magyarság. (Katolikus Szemle [Róma], 1982)
National Minorities in Romania. Change is Transylvania. Az Erdély változása Mítosz és valóság c. műve angol nyelvű átd. kiadása. (East European Monographs. 112. New York, 1982
2. kiad. Hamilton, 1992)
Education and National Minorities in Contemporary Romania. (Transylvania, the Roots of Ethnic Conflicts. (Kent [Ohio], 1983)
Erdélyi krónika. Újabb jelentések Erdélyből. (Katolikus Szemle [Róma], 1984)
Nemzetőrző Erdély. (Gesta Hungarorum. Történelmünk Mohácstól a kiegyezésig. Tanulmányok. I–II. köt. Szerk. Saáry Éva. Zürich, 1985)
Románia: Értelmiség és sorsvállalás. Romániai helyzetkép 1984-ből. (Katolikus Szemle [Róma], 1985)
Harminc év a romániai magyarok történetéből. 1956–1986. (30 év. Bern, 1986)
Erdély és az új magyar történetírás. (Új Látóhatár, 1987)
Magyarok Romániában a nyolcvanas években. (Nyugati magyar tanulmányírók antológiája. Szerk. Borbándi Gyula. Bern, 1987)
A kolozsvári egyetem történetéből. (Új Látóhatár, 1988)
Ethnic Continuity in the Carpatho-Danubian Area. Monográfia. (East European Monographs. 249. Boulder–New York, 1988
2. kiad. Hamilton, 1992)
Naplójegyzetek. (Forrás, 1989)
Kárpátaljáról jelentik. (Katolikus Szemle [Róma], 1989)
A neobarbarizmusról. A Maniu-gárdisták. (Kárpátok Őre, 2003)
Így írtunk mi: A kisebbségek és a nemzetközi jogvédelem. Románia és az emberi jogok. Román kultúrforradalom – és a nemzeti kisebbségek. Magyar egyházak Romániában. Minoritizmus és a romániai magyarság. A romániai magyarság népesedési problémái. Román történetírás. Értelmiség és sorsvállalás. Román történeti atlasz. (Mikes International, 2008).

Irodalom

Irod.: Ölvedi János: Erdélyi vészjelek és teljesítmények. (Új Látóhatár, 1976)
Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. Írta és szerk. Somogyi Ferenc. (Cleveland, 1982)
Czigány Lóránt: I. E. (Magyar Nemzet, 1989. aug. 10.)
Czigány Lóránt: I. E. (Új Látóhatár, 1989)
Haas György: Búcsú I. E.-től. (Irodalmi Újság, 1989. 4.)
Pomogáts Béla: Meghalt I. E. (Élet és Irodalom, 1989)
Román J. István: I. E. (Katolikus Szemle, 1989)
Pomogáts Béla: I. E. emlékezete. (Hitel, 1990)
Miskolczy Ambrus: A kontinuitásvita historikuma. Illyés Elemér: Ethnic Continuity in the Carpatho-Danubian Area. (Buksz, 1991)
Balázs Ádám: Utolsó beszélgetés I. E.-rel. (Magyar Múzeum, 1991)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Encyclopaedia Hungarica. I–IV. köt. Főszerk. Bagossy László. (Bp., 1992–1998)
Nehéz dialógus. Ion Ratiu és I. E. levélváltása. (Látó, 1994)
Veress Dániel: Füstjelek sorsunk peremvidékeiről. I. E. emlékezete. (Somogy, 1997). *Lexikonok téves születési adata: 1914!

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője