Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Ilku Pál, Bodnár Erzsébet. F: Czabán Piroska, Czabán Samu (1878–1942) pedagógus, a szocialista tanítómozgalom úttörőjének leánya. Fia: Ilku János (1948–); leánya: Ilku Zsuzsanna (1952–).

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a beregszászi reálgimnáziumban éretts. (1931), a pozsonyi tanárképzőben tanítói képesítést szerzett (1935), a moszkvai Vorosilov Katonai Akadémia hallgatója (1954–1956).

Életút

A kárpátaljai Váriban, Gödényházán és Fáncsikán tanító (1932–1939), majd felfüggesztették állásából (1939). Schönherz Zoltán révén került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal, a Szlovákiai Ifjúmunkás Szövetség magyar csoportja (1932-től), a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) tagja (1937-től). Jelentős szerepet játszott a kommunista irányítás alatt álló Sarló mozgalom tevékenységében. Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolása után letartóztatták (1940), bizonyítékok hiányában hamarosan szabadon bocsátották, de rendőri felügyelet alá helyezték. A II. világháború alatt tartalékos tisztként fronszolgálatot teljesített (1941–1944), megszökött, beállt a partizánok közé (1944 ősze).

A CSKP beregszászi szervezetének titkára (1944. nov.–1945. jan. 8.), az MKP hívására Magyarországra költözött, Debrecenben, Pécsett és Budapesten pártiskolai oktató (1945), az MKP Pécsi Városi Bizottságának titkára (1946. aug. 28.–1948. máj. 31.). Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályának osztályvezető-helyettese (1948. jún. 1.–1948. nov. 30.), a Honvédelmi Minisztérium (HM) Agitációs és Propaganda Osztályának csoportfőnöke (1948. dec. 1.–1949), minden katonai előképzettség nélkül, 1950-től vezérőrnagyi rangban, a Magyar Néphadsereg (MN) politikai főcsoportfőnök-helyettese (1949–1954).

Országgyűlési képviselő (országos lajstrom, 1947. aug. 31–1949. máj. 15. és 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Vas megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16. és 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Pest megye, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Székesfehérvár, 1971. ápr. 25.–1973. okt. 4.).

A forradalom és szabadságharc alatt megszakította moszkvai tanulmányait (1956. okt. 30.), fegyverrel harcolt a forradalmárok ellen (1956. okt. 30.–1956. nov. 4.). A megtorlás egyik irányítójaként a MN Katonai Tanácsának tagja, a karhatalom egyik megszervezője (1956. nov. 5-étől), a HM politikai főcsoportfőnöke (1956. nov.–1957. nov.), honvédelmi miniszterhelyettes (1957. nov.–1958. febr. 1.). Az alsó- és középfokú oktatást irányító művelődési miniszterhelyettes (1958. febr 1.–1961. szept. 13.), művelődésügyi miniszter (1961. szept. 13.–1973. júl. 13.). Az MSZMP KB póttagja (1957. jún. 29.–1958. febr. 14.), tagja (1958. febr. 14.–1973. júl. 13.), az MSZMP PB póttagja (1962. nov. 24.–1970. nov. 28.). Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága (1962–1972) és az MSZMP Ifjúsági Bizottsága tagja (1970–1973).

Kárpátaljáról származott gyermekkorát Beregszászon töltötte, ott jelentek meg első írásai is. Írónak készült, első művei ifjúsági színművek voltak, később néhány regényt jegyzett. Több kiadásban, több címen (Az osztály zendülői; Zendül az osztály) megjelent ifjúsági művét cseh, lengyel és ukrán nyelvre is lefordították, Szemes Marianne tévéfilmet rendezett belőle (1974-ben).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB nevében Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Művelődésügyi Minisztérium nevében Gosztonyi János miniszterhelyettes búcsúztatta.

Halála után nevét vette fel a tiszadobi Ilku Pál Gyermekváros (1976. nov. 4-én).

Elismertség

Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnöke, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke.

Elismerés

48-as Díszérem (1948), Kossuth Érdemrend (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Vörös Csillag Érdemrend (1953), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955), Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1962 és 1972), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

A moszkvai Lomonoszov Egyetem díszdoktora (1971).

Szerkesztés

Az Új Korszak c. pedagógiai lap szerkesztője (1935-től).

Írásai az ungvári Magyar Munkásban és az ostravai Magyar Napban is megjelentek (1930-as évek).