Ila Bálint
Ila Bálint

2024. december 4. Szerda

Ila Bálint

történész, levéltáros

Születési adatok

1903. február 15.

Kunszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1975. augusztus 17.

Budapest

Temetési adatok

1975. augusztus 27.

Budapest

Farkasrét


Család

Református családból származott. Sz: Ila János, Takács Mária. F: Fekete Rozália.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem szakos középiskolai tanári okl. és magyar művelődéstörténelemből bölcsészdoktori okl. szerzett (1927).

Életút

A Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa (1927–1929), a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára és az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központja gyakornoka (1929–1930). A Magyar Országos Levéltár levéltárosa (1930–1944), főlevéltárosa (1944–1954), a Mikrofilmező Csoport és a Filmtár megszervezője és vezetője (1954–1969). A levéltári kutatások általános kérdéseivel, a levéltári gyűjtemények hozzáférhetőségével, a középkori oklevélgyűjtemények vizsgálatával, rendezésével, népesedés-, település- és helytörténeti kutatásokkal foglalkozott. Úttörő eredményeket ért el a levéltári mikrofilmezés elméleti és gyakorlati fejlesztése terén, Európában elsőként szervezte meg Magyarországon, külön helyiségben a levéltári mikrofilmtárat. Feldolgozta Gömör vármegye történetét, majd a megyei történeti lexikonok (Veszprém, Zala, Vas) elindításával új történeti műfajt teremtett. Értékesek népesedéstörténeti és történeti statisztikai írásai és forráskiadói tevékenysége is: közzétette – többek között – a Thurzó-, a Dancs- és az Abaffy-család levéltárát.

Emlékezet

Budapesten (Országút, II. kerület Fillér utca 1.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Munkássága egy része kéziratban maradt, ill. halála után jelent meg: többet Kovacsics József (1919–2003) rendezett sajtó alá, aki munkásságát is feldolgozta.

Elismertség

Az Országos Törzskönyvi Bizottság vezetőségi tagja. Az Union Internationale pour l’Études Scientifiques de la Population tagja (1963-tól).

Főbb művei

F. m.: A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása. Egy. doktori értek. is. (Turul, 1927)
A zsélyi magyar szójegyzék 1572-ből. (Magyar Nyelv, 1930)
A Thurzó-család levéltára. (Levéltári Közlemények, 1932)
Az 1614-iki linzi egyetemes gyűlés (A gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. 1932. Bp., 1933)
Az árvai közbirtokosság levéltára. (Levéltári Közlemények, 1933)
Református egyháztörténeti adatok az Országos Levéltárban őrzött Thurzó-levéltárban. (Theológiai tanulmányok. 39. Debrecen, 1934)
A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti iratai. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Kiadványai. 34. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. 15. Bp., 1934)
A magyar református egyházi levéltárügy rendezése. (Levéltári Közlemények, 1936)
Gömör vármegye iskolaügye. 1770–1777. (Domanovszky Sándor Emlékkönyv. Bp., 1937)
A magyarországi református egyház levéltári szabályzata. (Levéltári Közlemények, 1938)
A gömöri jobbágyság a XVII–XVIII. században az úrbérrendezésig. 4 táblával. (A Felvidéki Tudományos Társaság Kiadványai. I. sorozat 6. Bp., 1938)
Gömöri levéltára. (Levéltári Közlemények, 1939)
A dézsma adminisztrációja. (Levéltári Közlemények, 1940–1941)
Gömör megye. I–IV. köt. Monográfia. (Bp., 1944–1976): I. köt. A megye története 1773-ig. (A Magyar Országos Levéltár kiadványa. Bp., 1976
II–III. köt. Magyarság és nemzetiség. (Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből. 2–3. Bp., 1944–1946
IV. köt. A települések története 1773-ig. (A Magyar Országos Levéltár kiadványa. Bp., 1969)
Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban. (Levéltári Közlemények, 1946)
Megjegyzések a családnév-minősítés módszertanához. (Századok, 1947)
Úriszéki iratok a XVI–XVIII. századokból. (Levéltári Híradó, 1952)
Filmtár. (Levéltári alapleltárak. 1. Magyar Országos Levéltár. 9. Bp., 1954)
Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében. (Levéltári Közlemények, 1955)
A levéltári munka a helytörténeti kutatás szolgálatában. (Levéltári Híradó, 1955)
A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai. 2 táblával és 2 térképpel. (A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957
és külön: 1957)
Egy nyugatnémet filmezési szabványtervezet. (Levéltári Híradó, 1957)
Die walachische Bevölkerung der Herrschaften Murány, Csetnek und Krasznahorka. (Studia Slavica, 1957)
Várpalota. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1957)
A mikrofilm a levéltárban. (Levéltári Közlemények, 1959 és Levéltári Híradó, 1959)
Helységneveink ügye és teendőink. (Névtudományi vizsgálatok. A Magyar Névtudományi Társaság konferenciája. 1958. Bp., 1960)
Történeti segédtudományi alapismeretek. 2. Összeáll. Borsa Istvánnal, Botló Bélával. (Levéltári szakmai továbbképzés. Felsőfok. 5. Bp., 1963)
A vízimalmok teljesítőképessége a XVII. század végén. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
Veszprém megye helytörténeti lexikona. I–II. köt. Kovacsics Józseffel. 11 táblával és 4 térképpel. (Magyarország helytörténeti lexikona. Bp., 1964–1988)
A regionális történet és a történeti statisztika összefüggései. Egy adatfeltáró és adatgyűjtő tanulmányút. (Levéltári Szemle, 1965)
A vlach pásztorok tretina-adója. (Agrártörténeti Szemle, 1966
németül: Die Walachensteuer Tretina. Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Ethnographische Studien. Bp., 1969)
A regionális kutatásról. (Levéltári Szemle, 1968)
Adalékok a Keszthely végvár megépüléséhez. (Műemlékvédelem, 1973)
Az Abaffy család levéltára. 1247–1515. A Dancs-család levéltára. 1232–1525. A Hanvay család levéltára. 1216–1526. I. B. kézirata alapján sajtó alá rend. és szerk. Borsa Iván. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. 2. Forráskiadványok. 23. Bp., 1993)
Az Abaffy család a magyar történelemben. Az 1000 éves Abaffy család története. Írta és az adatokat gyűjtötte I. B. (Caracas, 2001)
Monostorapáti és a jelenlegi területén valaha elpusztult falvak. Kovacsics Józseffel. (Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: Vácz Elemér: I. B.: A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti iratai. (Levéltári Közlemények, 1934)
Vanyó Tihamér: I. B.: A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti iratai. (Századok, 1936)
Berlász Jenő: A gömöri jobbágyság a XVII–XVIII. században az úrbérrendezésig. (Századok, 1940)
Duxné Nagy Katalin: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. köt. (MTA Társadalmi-történettudományi Osztálya Közleményei, 1964)
Györffy György: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. köt. (Levéltári Közlemények, 1965)
Simonffy Emil: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. köt. (Agrártörténeti Szemle, 1969)
Maksai Ferenc: I. B.: Gömör megye. IV. köt. A települések története 1773-ig. (Századok, 1971)
Borsa István: I. B. (Levéltári Közlemények, 1975)
Komjáthy Miklós: I. B. (Levéltári Szemle, 1976)
Szombathy Viktor: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Honismeret, 1978)
Körmendy Adrienne: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Magyar Tudomány, 1978)
Gunst Péter: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Századok, 1980)
Magyar Eszter: I. B.: Gömör megye. I. köt. A megye története 1773-ig. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
Tilkovszky Lóránt: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I–II. köt. (Századok, 1991)
Buzási János: I. B.–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I–II. köt. (Levéltári Közlemények, 1993)
Nógrády Árpád: I. B.: Az Abaffy család levéltára. 1247–1515. A Dancs-család levéltára. 1232–1525. A Hanvay család levéltára. 1216–1526. (Levéltári Közlemények, 1995)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
Emlékezés I. B., Móricz Miklós, Némethy Artur és Thirring Lajos életére és történeti statisztikai munkásságára. Szerk. Kovacsics József. (Az ELTE ÁJTK Statisztikai és Jogi Informatikai Tanszéke kiadványa. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője