Család

Bunyevác családból származott. Sz: Gyurkity Mária.

Iskola

Középiskoláit Baján és Kalocsán végezte, a budapesti Hittudományi Főiskolán végzett (1924), Kalocsán pappá szentelték (1925. jún. 14.), a római Institutum Biblicum hallgatója (1928–1929). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ún. bekebelezett doktora (1941).

Életút

Dusnokon káplán (1925–1927), Szeremlén adminisztrátor (1927), a kalocsai szeminárium prefektusa és tanára (1927–1928), érseki szertartó (1929–1931), Kalocsán főegyházmegyei cenzor (1931–1935), a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa (1935–1937), a jeruzsálemi Szent István-zarándokház igazgatója (1937–1939), a budapesti Központi Papnevelő Intézet prefektusa, tanára (1939–1941). A Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) munkatársa, egyúttal a szabadkai Paulinum igazgatója és a szabadkai apostoli kormányzóság érseki megbízottja (1941–1942), zsinati vizsgáló (1942–1944), pápai prelátus, majd Dusnokon plébánoshelyettes (1944–1947). Kalocsa–Szent Imre plébánosa (1947–1950), főszentszéki bíró (1950–1954), Miskén plébános (1954–1956), esperes (1956–1962), Baja-Belvárosban plébánoshelyettes (1962–1964). Tagaratai c. püspök és csanádi apostoli adminisztrátor, püspök (1964–1969; püspökké szentelték: 1964. szept. 15.); közben részt vett a II. vatikáni zsinaton (1964–1965). Kalocsai érsek (1969–1987; VI. Pál pápa kinevezte: 1969. jan. 10.; elfoglalta székét: 1969. jan. 23.; ünnepélyesen beiktatták: 1969. febr. 18.), pápai trónálló érsek (1976. jan. 31.–1987. jún. 5.). Kormányfőtanácsos (1943–1944). Papi pályafutását Kalocsán kezdte, majd Budapestre helyezték, ahol a Szent Imre Kollégium prefektusaként működött. Az Osztrák–Magyar Monarchia püspökei számára 1857-ben alapított jeruzsálemi Szent István-zarándokház igazgatójává nevezték ki (1937-ben; a zarándokház élén mindig a latin pátriárka segédpüspöke és helynöke volt a II. vh. kitöréséig: 1939-ben az angolok a házat elfoglalták, a rektort internálták, Ijjas József is visszatért Budapestre). A Délvidék visszacsatolása (1941. ápr. 11–14.) után lehetőség nyílt a Trianonban szétszakított egyházmegye újraegyesítésére (Bácsi Apostoli Kormányzóság néven, 1941–1944). Mint érseki biztos jelentős szervező munkát fejtett ki a bácskai területek hitéletének újraindítása érdekében, egyúttal mint a szabadkai Paulinum (= az egyetlen bácskai gimnázium, ahol a szerb államnyelv mellett magyarul is tanulhattak) igazgatójaként az iskolát konviktussá is átszervezte. A Kádár-rendszer alatt kalocsai érsekké nevezték ki, így – az esztergomi szék akadályoztatása miatt – a magyar hierarchia második méltóságát viselve a Püspöki Kar elnöke is lett. (Ijjas József kinevezésével a pártállam rendszere alatt először fordult elő, hogy minden püspöki szék be volt töltve, 1969-től).

Elismertség

A Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke (1969–1987).