Huszti Vilmos
Huszti Vilmos

2021. július 28. Szerda

Huszti Vilmos

ókortörténész, klasszika-filológus

Születési adatok

1915. április 6.

Diósgyőr, Borsod vármegye

Halálozási adatok

2000. március 8.

Miskolc


Család

Sz: Huszti József cipész kisiparos, Fánta Mária varrónő. F: 1948-tól Kovács Natália középiskolai tanár. Fia: Huszti Péter (1951. jún. 9. Vác).

Iskola

Középiskoláit a miskolci Fráter György Főgimnáziumban és az Egri Főgimnáziumban végezte, Egerben éretts. (1934). Az Egri Hittudományi Főiskolán tanult (1934–1937), a bécsi tudományegyetemen hittudományi doktori okl. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1946), latin–német szakos középiskolai tanári okl. (1947), az ELTE BTK-n görög szakos középiskolai tanári okl. (1950), az ELTE Lenin Intézetben orosz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1956).

Életút

Vácott általános iskolai tanár (1948–1952); közben a váci tanulóotthon igazgatója (1948–1949), a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára (1952–1975). A Miskolci Egyetemen a latin és a görög nyelv (1982–2000), a Miskolci Bölcsészegyesületben a német nyelv és művelődéstörténet tanára (1990–2000). A Miskolci Egyetem ÁJTK Római Jogi és Jogelméleti Tanszékének c. egy. docense (1991-től). Az MTA–TMB-n Hahn István aspiránsa (1957–1961). Klasszika filológiával, elsősorban a késő római császárkor levélirodalmával, az ókeresztény latin irodalom római jogi vonatkozásaival a két Plinius munkásságával foglalkozott. Vizsgálta továbbá a középkori és kora újkori magyar értelmiség művelődéstörténeti jelentőségét, nyugat-európai kapcsolatait Összegyűjtötte a Spartacus-féle rabszolgafelkelés történetére, utóéletére, kultúr- és művelődéstörténetére vonatkozó forrásokat (műve azonban kéziratban maradt). Élete utolsó éveiben Oláh Miklós (1493–1568) esztergomi érsek munkáit és levelezéseit tolmácsolta magyar nyelvre.

Emlékezet

Az Ókortudományi Társaság, a Magyar Történelmi Társulat a TIT Nyelvészeti Szakosztálya, ill. a Nemzetközi Filológiai Társaság tagja.

Elismertség

A Miskolci Bölcsészegyesület tb. doktora (1998).

Főbb művei

F. m.: A vallásos és a felvilágosult szellemiség harca irodalmunkban a klasszicizmus korában. – Der Geist in der ungarischen Literatur zum Zeitalter des Klassicismus. Hittudományi doktori értek. (Wien, 1939)
Palinius Nolanus levelei. Forráskritikai, műfaji, stilisztikai és nyelvészeti elemzés. Bölcsészdoktori értek. (Bp., 1946)
Egy ókori természettudós arcképe. Caius Plinius Secundus Maior. 1–2. (Borsodi Szemle, 1958–1959)
Benkő Sámuel Topographia Oppidi Miskoltz c. műve. (Borsodi Szemle, 1959)
Bevezetés a római ókor világába. Többekkel. (Miskolc, 1977)
Az antik Róma napjai. Többekkel. (Bp., 1983)
A Mohács előtti jogtudó értelmiség egy ismeretlen képviselője Miskolcon. (Borsodi Szemle, 1989)
István Werbőczy, sein Werk und dessen Quellen. (Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis, 1991)
Oláh Miklós. (Távlatok, 1993)
Bölcselettörténet. Egységes jegyz. a Miskolci Bölcsészegyesület hallgatói számára. (Miskolc, 1994)
Oláh Miklós miskolci vonatkozású levelezése. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, 1996 és külön: Miskolc, 1996)
A „királytükrök” politikai, irodalmi műfaja mint művelődéstörténeti és államelméleti forrás. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, 1996 és külön: Bölcsész Könyvek. 10. Miskolc, 1997)
Bevezetés a kánonjogba. (Miskolc, 1998)
Miskolczi Csulyak István sírirata. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2000).

Irodalom

Irod.: „Dum spiro doceo.” Ünnepi tanulmányok H. V. 85. születésnapjára. Szerk. Szabó Pál, Sáry Pál. (Miskolc, 2000). *Eltérő halálozási adatok: Wikipédia 2000. márc. 4. és UMÉL 2000. márc. 11.

Megjelent: nevpont.hu, 2013